Aszakértők úgy tartják, hogy a villanybojlereket a legelső beüzemelésüktől számított két-három éven belül javallott egyszer kitisztítani, majd öt-nyolc éves használatot követően, a vízmelegítő szerkezet állapotának megőrzése okán, évente érdemes elvégezni azt.

A villanybojlerek karbantartását – hacsak nincs nagyobb probléma – egy kis odafigyeléssel mi magunk is elvégezhetjük, ám ha mégis gondok merülnek fel, és a tisztítást követően a felszerelés nem működik hatékonyan (csepeg, esetleg rozsdás színű folyadék szivárog belőle), mindenképp érdemes szerelőhöz fordulni, hiszen utóbbi a bojler cseréjét is szükségessé teheti.

Nem érdemes halogatni

A bojlereknek számtalan betegségük van, amiket ha időben kezelünk, elkerülhetjük azt, hogy új eszközbe kelljen fektessünk, aminek mint tudjuk, komoly anyagi vonzata van. 
A bojlerek felpúposodó, kitüremkedő külső borítása elkerülhetetlenül a készülék cseréjét jelenti, akárcsak a készülék meglyukadása. Utóbbihoz főként a szerkezetben található anód (az az elektród, amely az áramforrás pozitív sarkával van összekötve) korrodálódása vezet, melynek következtében a rozsdásodás kikezdi a bojler belső felületét. 
A bojlerből szivárgó rozsdás víz az első jele annak, hogy a bojler kilyukadt, a víz pedig átjutott a szigetelésén. Ha a tömítésnél csepeg a bojlerből a víz, még jó esély van arra, hogy a szivárgás okozója a tömítést károsító vízkő, így a probléma a tömítés cseréjével orvosolható. Ugyancsak gyakori probléma a bojler fűtőszálának vízkövesedése: az évek során a fűtőszálra lerakódó vízkő nehezíti és késlelteti a víz felmelegedését, amihez így értelemszerűen több villanyáramot fogyaszt a készülék. Egy másik ismert meghibásodás a tágulási szelep csöpögése, amit egyrészt a vízkő, másrészt a nyomásingadozás okozhat. A jó hír, hogy ezek a problémák rendszeres karbantartással mind megelőzhetők, és nem járnak különösebb költséggel.

Anódcsere az iszapban

A villanybojler – bár számos alkatrészből áll – alapvetően két fontosabb részre bontható: az egyik a víztér, a másik a fűtőszálat, anódot és irányító­egységet tartalmazó aljzat. Az aljzat eltávolításakor a vízkőlerakódás mellett iszaplerakódással is szembesülhetünk, ami elsősorban a csőtörések és a hálózaton végzett javítások alkalmával kerül a rendszerbe, majd a bojlerbe. Emellett az anód jelentős károsodásával is számolni kell, éppen ezért javallott minden karbantartás során cserélni azt. Ennek oka, hogy a bojlerben lejátszódó elektrolízis során a magnézium-alumínium keverékből álló negatív elektród korrodálódik, megvédve ezzel a többi alkatrészt. Ha az anód elhasználódott és nem cseréljük időben, az a bojler rozsdásodásához, majd kilyukadásához vezet.
Fontos megjegyezni, hogy az anódokat egy menetes szár rögzíti az aljzathoz, így azok cseréjekor – a bojler űrtartalma mellett – a menetesszár méretét kell figyelembe venni.

Nekiszökhet, de időbe telik

Aki nekiveselkedne a bojler megbontásának, annak tudnia kell, hogy mindez időigényes feladat. Ajánlott már előző este kikapcsolni a gépet, vagy megszüntetni az áramellátását, ami elsősorban azért hasznos, mert a kiürítés során nem forró víz fog kifolyni belőle. Miután a bojlert az áramforrástól elzártuk, érdemes megengedni az egyik csapot, hogy a vezeték nyitott legyen, így a kikötést követően gyorsabban távozhat belőle a víz. Ehhez el kell zárni a bojlerhez vezető hideg vizes főcsapot, majd a vezetéket és a tágulási szelepet is le kell kötni a készülékről. Ha a víz kifolyt, ki kell kötni a teljesítményt szabályozó egység vezetékeit, és az aljzat máris eltávolítható. Ezt követően alaposan meg kell takarítani a fűtőszálat és a tömítést, és ha szakadt, elhasználódott vagy berepedezett, érdemes cserélni, valamint cseréljük az anódot is.

Az összeszerelést és feltöltést követő fél órában érdemes áram nélkül hagyni a bojlert, és ellenőrizni, hogy szivárog-e a készülék.