Hirdetés

A fanyar-édes bogyó ereje

A Csíki-medence hűvös klímája nem kedvez a szőlőtermesztésnek, viszont a ribizli- vagy ribiszketermesztésnek kedvez az éghajlat, így a bogyós gyümölcs rendkívül népszerűvé vált tájainkon. A ribizlitermesztésnek nemcsak gazdasági, hanem kulturális és egészségi szempontból is van jelentősége.

Létai Tibor
A fanyar-édes bogyó ereje
Fotó: Teutsh Alpár/FB

A ribizlifajták hideg- és párakedvelő növények, de különösen a fekete ribizli (Ribes nigrum) talált ideá­lis körülményeket a Csíki-meden­ce enyhén savas, humusz­ban gazdag talaján. A vidék éghajlati adottságai – az alacsony átlaghőmérséklet és a mérsékelt csapadékmennyiség – biztosítják, hogy a ribizli gazdaságosan termeszthető legyen. A fekete ribizli a kiegyenlítettebb hőmérsékletű északi vidékekről származik, leginkább Nagy-Britanniától Közép-Szibériáig honos, középmagas cserje.
A bogyós gyümölcsök közül a fekete ribizli C-vitamin-tartalma a legnagyobb, íze és zamata jellegzetesen erős, emiatt frissen ritkábban fogyasztják. Ezzel szemben szörpnek és bornak feldolgozva sokak által kedvelt, immunerősítő ital, de akár lekvár (dzsem, íz) is készíthető belőle.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés

Előnyben a ribizli
János Ferdinánd kertészmérnök, a csíkmadarasi Garden Project Kft. tulajdonosa szerint a ribizli vidékünk egyik jellegzetes gyümölcse, ugyanis itt megvan a megfelelő talaj és időjárás ahhoz, hogy a bogyós gyümölcs kevés ráfordítással is gazdaságosan termeszthető legyen.
– Az itt kialakult mikroklíma lehetővé teszi a biotermesztést is, hiszen a ribizli kevés növényvédelmet igényel. A helyi gazdák régen a szőlőter­mesztésre kedvezőtlen éghajlat miatt a ribizlit részesítették előnyben, amely jobban alkalmazkodott a helyi körülményekhez. Bár a globális éghajlatváltozás hatásai itt is érzékelhetők, a ribizli továbbra is jól érzi magát a térségben.
A szakember megemlítette dr. Zágoni Elemér gyógyszerész munkásságát, aki a fekete ribizli jótékony hatásainak kutatásával foglalkozott, mellyel jelentősen hozzájárult a ribizli termesztési hagyományainak megőrzéséhez, nevéhez számos szakkönyv és tanulmány fűződik.
– Zágoni doktor kutatásain keresztül hatalmas tudás halmozódott fel a fekete ribizliről, amit világszerte elismernek. A szakember érdeme, hogy ez a hagyomány fennmaradt és továbbfejlődött – emelte ki a kertészmérnök.

A fanyar-édes bogyó ereje
Fotó: László F. Csaba

A ribizli és a bor találkozása
A ribizlibor készítése nemcsak a hagyományok tiszteletéről szól, hanem kreatív és innovatív folyamat is. A jó ribizlibor alapja az érett, tiszta gyümölcs és a szakszerű feldolgozás. Az előkészítés során a gyümölcsöt alaposan megmossák, szárát eltávolítják, majd összetörik, ezt követően kezdődik az erjedési folyamat, melynek befejeztével a bort leszűrik, palackozzák, és hűvös, sötét helyen érlelik legalább három–hat hónapig.
– A jó ribizlibor titka a tiszta alapanyag és a természetes folyamatok tiszteletben tartása. Mi arra koncentrálunk, hogy a lehető legkevesebb cukrot használjuk, és alacsony hőmérsékleten történő, irányított erjesztéssel biztosítsuk a bor magas minőségét – hangsúlyozta.

Egészségi szempontok
A ribizli rendkívül gazdag C-vitaminban, 100 grammja mintegy 30-40 mg-ot tartalmaz, ezért alkalmazták korábban skorbut ellen is. Emellett gazdag antioxidánsokban, rostokban, de B1-, B2-, B6- és E-vitamin-tartalma is jelentős, ezért ajánlott ribizliszörpöt inni.
Ugyanakkor a ribizlibor mértékletes fogyasztásának is vannak jótékony hatásai, hiszen a benne található polifenolok hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri egészség megőrzéséhez. János Ferdinánd ugyanakkor óvatosságra int:
– Minden alkoholos ital fogyasztásánál fontos a mértékletesség. Bár a ribizlibornak különleges élettani előnyei vannak, az alkoholfogyasztás általános hatásait is figyelembe kell venni.
 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!