Elmérgesedett a viszony Ilie Bolojan miniszterelnök és Lia Savonea, a Legfelsőbb Bíróság elnöke között a hétvégén. Előbb a kormányfő levélben figyelmeztette az Alkotmánybíróságot, hogy az európai források egy részének elvesztését kockáztatja az ország, ha a testület halogatja a döntést a bírák és ügyészek különnyugdíjáról. Erre válaszként Lia Savonea közölte: szerinte gesztusa „a hatalmi ágak szétválasztásának elvével összeegyeztethetetlen beavatkozás”. 

Bolojan az uniós forrásokat félti

Bolojan már a hét közepén kijelentette: jelentős a kockázata annak, hogy Románia elesik az uniós helyreállítási források egy részétől, ha az Alkotmánybíróság – többszöri halasztás után – ismét elnapolja a Legfelsőbb Bíróság beadványának megvitatását. Az Alkotmánybíróságnak elküldött levélben a miniszterelnök közölte, hogy az Európai Bizottság tisztségviselői egy hivatalos találkozón tájékoztatták az európai alapokért felelős minisztert, Dragoș Pîslarut arról, hogy Brüsszel álláspontja szerint nem teljesült a különnyugdíjak reformjára vonatkozó mérföldkő, aminek következtében Románia 231 millió eurót veszíthet el az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) forrásaiból.

Savonea a hatalmi ágak szétválasztásáért aggódik

Lia Savonea válaszként közleményt adott ki a hétvégén, amelyben kifejtette: aggasztja Bolojan levele, mert szerinte a hatalmi ágak szétválasztásának elvével összeegyeztethetetlen beavatkozást jelent „a kormányfő explicit figyelmeztetése, miszerint az európai források elvesztését kockáztatja az ország, ha a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvényt alkotmányellenesnek ítélik”. Savonea leszögezte azt is, hogy jogilag nem megalapozott az az állítás, miszerint a törvénytervezet alkotmányellenesnek nyilvánítása automatikusan az uniós helyreállítási források egy részének elvesztéséhez vezetne.
Közleményében hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróságnak nem a kormányzati politika végrehajtása, hanem az alkotmányosság védelme a feladata. A Legfelsőbb Bíróság elnöke arra figyelmeztetett, hogy az Alkotmánybíróság befolyásolására tett kísérletek árthatnak az állami intézmények iránti közbizalomnak.

Patthelyzet

Mint arról korábban beszámoltunk, Bolojan levele azt követően érkezett, hogy az Alkotmánybíróság több mint négy hónapja nem hozott döntést a bírák különnyugdíjait érintő ügyben. A testület első körben arra hivatkozva utasította el a jogszabályt, hogy a kormány nem várta meg a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács 30 napos véleményezési határidejét, majd a tervezet újbóli benyújtása után – immár a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács véleményével együtt – négy alkotmánybíró – akiket a szociáldemokrata párt (PSD) jelölt a tisztségre – nem vett részt a végső döntés meghozatalában.