Február 18-ra halasztotta tegnap a döntést az Alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjreformjáról, ezúttal arra hivatkoztak, hogy előbb megvizsgálják a Legfelsőbb Bíróság indítványát, amely az Európai Unió Bíróságához (EUB) fordulna előzetes döntéshozatalért a reform ügyében. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis úgy véli, hogy a kormány tervezetében szereplő intézkedések diszkriminálják a bírákat és az ügyészeket a különnyugdíjban részesülő más kategóriákkal szemben – írta az Agerpres. A G4Media értesülései szerint Gheorghe Stan alkotmánybíró is indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság
forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák nyugdíjtörvényével kapcsolatos előzetes kérdések tisztázása érdekében. Mint arról beszámoltunk, Stan tíznapos apasági szabadságot vett ki, a román lapok szerint ennek ellenére mégis részt vett a taláros testület tegnapi ülésén.

Hosszabb időre elakadhat a reform

Az Adevărul ugyanakkor beszámolójában emlékeztetett: nem ez lenne az első alkalom, hogy romániai nemzeti bíróságok az EUB-hoz fordulnak. Augustin Zegrean, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke a lapnak úgy nyilatkozott: ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy az európai bíróságot megkeresi annak vizsgálatára, hogy a különnyugdíjakról szóló törvény összhangban van-e az uniós joggal, a reform hosszabb időre elakadhat. Augustin Zegrean szerint az EU bíróságán általában lassan születik döntés, de mivel országos jelentőségű ügyről van szó, elképzelhető, hogy gyorsabban elbírálják.

Korábbi uniós precedensek

Arra a kérdésre, hogy milyen eséllyel állná ki a reform az európai jogi vizsgálatot, Zegrean lengyel és magyar példákat hozott. Mindkét országban a kormány megpróbálta jelentősen és viszonylag gyorsan csökkenteni a bírák nyugdíjkorhatárát – vagyis hamarabb nyugdíjba küldeni őket. Lengyelországban a korábbi 70 éves korhatárt 62 évre vitték volna le, Magyarországon szintén 62 évre csökkentették a bírák nyugdíjkorhatárát.
Az érintett bírák ezt megtámadták, és az ügy az Európai Unió Bírósága elé került. A luxemburgi testület mindkét esetben úgy döntött, hogy a hirtelen, átmenet nélküli korhatárcsökkentés sérti a bírák függetlenségét és jogbiztonságát, mert egy már megkezdett életpályát és pénzügyi tervezést változtat meg egyik napról a másikra. Zegrean szerint ezek a példák azt mutatják, hogy az EU-s fórum különösen érzékeny a bírák státuszát érintő gyors és radikális változtatásokra.

Kormányoldali reakció

Mint arról beszámoltunk, az Alkotmánybíróság az elmúlt hónapokban több alkalommal is elnapolta az ügyet: legutóbb január 16-án, dokumentumok tanulmányozására hivatkozva, korábban pedig határozatképtelenség miatt. A jogszabálytervezetért a Bolojan-kormány decemberben vállalt felelősséget a parlamentben. A tervezet értelmében a nyugdíjkorhatár 15 éves átmeneti időszak alatt 48 évről 65 évre emelkedne, miközben a nyugdíj összege nem haladhatná meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát. A tervezetet a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság is elutasította; az Alkotmánybírósági beadványt a Lia Savonea vezette Legfelsőbb Bíróság nyújtotta be.