A CNCB döntése értelmében március 11-től kezdődően teljes tilalom van érvényben az élő állat és bizonyos állati eredetű termékek Magyarországról és Szlovákia egyes területeiről való behozatalára. A tiltás érinti a szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket, sertéseket, lovakat, valamint a takarmány- és alomanyag-szállítmányokat. Emellett tilos a nyers hús és a tejtermékek importja, valamint az állati eredetű biológiai anyagok, például a spermiumok behozatala.

Az állategészségügyi hatóságok fokozott ellenőrzéseket végeznek minden olyan farmon, amely február elseje után importált állatokat Magyarországról vagy Szlovákiá­ból, ugyanakkor szigorított fertőtlenítési és rovarirtási intézkedéseket is bevezetnek az állattartó telepeken és az ezekbe belépő járműveken. A gazdákat és állattartókat arra kérik, hogy szigorúan tartsák be az előírásokat, és minden gyanús megbetegedést haladéktalanul jelentsenek az illetékes hatóságoknak. Az ANSVSA felhívást intézett az állattenyésztéssel és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokhoz, hogy kiemelten figyeljenek a hatóságok utasításaira, ezzel védve állataik egészségét.
A járvány elleni védekezésben részt vevő, felelős intézmények az ANSVSA, a DSVSA, a vámhatóság, a határrendészet, a rendőrség, a csendőrség és a helyi rendőrség. A tegnap életbe lépett intézkedések meghatározatlan ideig maradnak érvényben, a hatóságok csak akkor enyhítenek rajtuk, ha a járványügyi helyzet ezt lehetővé teszi.
A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző betegség, emberre nem veszélyes, de komoly gazdasági veszteségeket okozhat.
– A következmények súlyosak lehetnek, vidékünkön számos farm vásárol takarmányt Magyarországról, így az import betiltása miatt több gazdaság maradhat takarmány nélkül, ugyanakkor a hús- és tej­feldolgozók is nyersanyag nél­kül maradhatnak, amit egyik napról a másikra nagyon ne­héz pótolni” – jegyezte meg Fodor Levente, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság járványtani osztályvezetője.
 

Kiskérődzők pestise gócpont Bihar megyében
Bár tavaly decemberben a hatóságok megszűntnek nyilvánították Romániában a járványt, e hónap elején kiskérődzők pestisének gócpontjára bukkant az állategészségügyi igazgatóság Bihar megyében, Gyapju községben. Az ottani juhászatban, a járvány terjedését megakadályozandó, 600 állatot öltek le az állategészségügyi szabályoknak megfelelően. A tavalyi járvány Székelyföldet, Hargita megyét elkerülte, és jelenleg sincsenek problémák, a gazdák felelős viselkedése és a hatóságok szakszerű intézkedéseinek köszönhetően.
– Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint egy Romániából Ausztriába érkezett juhszállítmány ellenőrzése során a klinikai tünetek és a pozitív teszteredmények alapján kiskérődzők pestisét (PPR) diagnosztizálták a szállítmány egyedeiben – tudtuk meg Fodor Leventétől. A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) járványtani osztályvezetője felhívta a figyelmet, hogy a Romániából az Európai Unió országaiba irányuló élő juh- és kecskeszállítmányokat felfüggesztették, ezért a hatóságok értesítik az érintetteket, hogy a már úton lévő szállítmányok nem hagyhatják el az országot, és az illetékesek arra kérik őket, hogy térjenek vissza a kiindulási helyükre. Mint lapunk is beszámolt róla, nemrég kiskérődzők pestisét okozó vírus jelenlétét mutatta ki a magyar Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma a magyarországi Zala vármegyei Szentgyörgyvölgy településen lévő állattartó telepen, ahová Romániából, egy aradi gyűjtőállomásról érkezett egy vágásra szánt juhszállítmány. Az érintett zalai telepen 1810 juh volt. Az állományt felszámolták és a hatóságok szigorú intézkedéseket foganatosítottak.