A 2024 decemberében elfogadott, majd módosított „salátarendeletet”, gyakorlatilag egy, a költségvetési hiány csökkentését célzó törvény. A költségcsökkentési és adóügyi intézkedéseket is tartalmazó rendeletről dr. Juhász Jácintot, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatóját, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) alelnökét faggattuk. 

Mámoros év, tántorgó költségvetés

A kormány célja ezzel az intézkedéscsomaggal egyértelműen annak a negatív folyamatnak a megállítása, ami a 2024-es évet jellemezte. A tavalyi választási szuperév egyik gyakorlati következménye az lett, hogy a költségvetés nagy mértékben elveszítette az egyensúlyát. Az 5,8 százalékos tervezett költségvetési hiányból 8,7 százalék lett, mivel rengeteg olyan intézkedés történt 2024-ben, ami a költségvetés kiadási oldalára nyomást gyakorolt, foglalta össze a szakember. A nyugdíjak emelése, a fizetések kompenzálása, a szociális ellátás megerősítése mind olyan politikai intézkedések voltak, amelyek választások előtt pozitív fényben tüntették fel a regnáló kormányt, csakhogy mindennek az eredménye a 2025-ös évre nyomta rá a bélyegét. És az ilyen mértékű egyensúlyzavart, a nyolcszázalékos hiányt már Románia sem tudja kezelni, de a külföld sem tudja elfogadni Romániától, hogy egy ilyen „megengedő” költségvetési politikával rendelkezzen. Az ún. salátarendelet, ami egyfajta utolsó pillanatban hozott óvintézkedés-sorozata, arra hivatott, hogy megállítsa az előző évben tapasztalt tendenciát, fogalmazott a közgazdász, és a benne való bizalmat mutatja, hogy a kormány tervei szerint az intézkedéscsomag 27 milliárd lejnyi megtakarítást vagy többletbevételt kellene eredményezzen az idei évben. A rendelet tartalmaz adóváltoztatásokat, államigazgatási reformokat és olyan intézkedéseket, amelyek megállítanak bizonyos folyamatokat annak érdekében, hogy ne romoljon tovább a költségvetés helyzete. Azonban nem érinti a beruházásokat: ezek folytatódhatnak, a folyó költségek szintjén lesznek kiadáscsökkentések. 

Csak idő kérdése az adóemelés?

A salátarendelet elfogadásakor Marcel Ciolacu miniszterelnök és Tánczos Barna pénzügyminiszter is azt nyilatkozta, hogy a lakosság nem kell adóemelésekre számítson. A szakember szerint ezt májusig tartani is fogják. Ez nem egy könnyű helyzet, véli a közgazdász, hiszen az adónövelés rémhírként van kezelve. Azt azonban tudni kell, hogy a nemzetközi intézmények már több mint két éve megfogalmaztak egy javaslatot Romániával szemben arra vonatkozóan, hogy adóreformra van szükség az országban. 
Márpedig ez adónövelést és -reformot jelent. A javaslat szerint Románia nagyon sok adózási kérdést másképp kellen kezeljen, így például a progresszív, azaz többkulcsos személyi jövedelemadó témáját is napirendre kellene tenni. A legtöbb fejlett európai országban „haladó szellemű” jövedelemadók vannak, ami azt jelenti, hogy a jövedelemalap növekedésével növekszik az adókulcs is, a kevés kivétel az, ahol lineáris kulcsokat alkalmaznak, mint Romániá­ban. Az ugyanakkor feltételezhető, hogy az elnökválasztások lejártáig ilyen kérdéseket nem fognak elővenni. 
Dr. Juhász Jácint azt nem tudja megítélni, hogy május után lesz-e adóemelés, de véleménye szerint, ha nem is idén, 2026-ra mindenképpen elő kell venni ezeket az adóreform-javaslatokat, mert költségek csökkentésével nem tudunk eljutni a kívánt szintre. 

A széle és a hossza

A költségcsökkentő intézkedések érintik az állami és a magánszférát is, és a lakosságra is lesznek közvetlen és közvetett hatásai. A közvéleményt leginkább a drágulások, az adóemelések és a bérek helyzete foglalkoztatja, ám a szakember úgy látja, az általános életszínvonal markáns csökkenésétől való félelem nem igazán megalapozott. Ugyanakkor árnyalt a kép, hiszen állami oldalon bérnövekedésekre nem lehet számítani, és amint nő az infláció, akkor értelemszerűen a megállított bérek az új inflációval szembesülve veszítenek vásárlóerejükből. Viszont azzal is számolni kell, hogy a reálszférában továbbra is növekedés várható, itt pozitív bértendenciák vannak, bérnövekedésre lehet számítani nemzetgazdasági szinten, csak nem az állami szférában. Emiatt összességében nem számíthatunk sem csökkenésre, sem jóléti visszaesésre. 
Ezzel szemben, ha egyénekre vetítjük le a hatásokat, akkor lehet, hogy egyes emberek rosszabbul fognak járni, ha például olyan területen dolgoznak, építőiparban vagy az IT-szektorban, ahol az új adótörvények miatt valamivel rosszabb helyzetbe kerültek, mint korábban. Kérdésünkre dr. Juhász Jácint elmondta, bércsökkentésre nem kell számítani a rendelet hatásaként, ám növekedésre sem. Az állami alkalmazásban dolgozók egyéb költségtételei azonban csökkentek és csökkennek, mint a kiutazásokhoz kapcsolatos kiadásoknak, a kisebb folyóbeszerzések, a túlórakeretek és a vakációs jegyek. 

Vasfegyelemmel talán elérhető a deficitcél

A szakember rámutatott, a költségcsökkentő intézkedéscsomag és a 2025-ös év februárban elfogadott költségvetése között teljes összhang van, miután ugyanazokra a pillérekre lettek felépítve, és azok a költségcsökkentési tételek, illetve a plusz adóbevételek, amelyeket a salátarendelet által megteremtettek, egyértelműen szerepelnek a költségvetésben. Mindazonáltal fontos, hogy önmagukban a salátarendeletből származó rendelkezések nem biztos, hogy tudják hozni a kitűzött költségvetési deficitcélt, vagyis hogy a 8,7 százalékpontról 7,1-re csökkenjen. Valószínűleg még be kell vezetni valamilyen pótintézkedést, mert önmagukban ezek a már azonosított költségcsökkentő tételek nem lesznek elegendőek. Ahhoz, hogy ezek az intézkedések hatékonyak legyenek, nagy fegyelemre lesz szükség, hangsúlyozta a közgazdász. Az jó, hogy a kormány és a pénzügyminisztérium is egyértelműen látja ennek a fegyelemnek a szükségességét, mert ez a kulcs, hiszen azokat a költségracionalizálásokat, amelyeket azonosítottak, végre kell hajtani, és ezt nem egy nap, hanem tizenkét hónap alatt kell megvalósítani. Nagyon fontos, hogy folyamatosan monitorozzák, elemezzék a történéseket, és szükség esetén, ha a számok nem az elvárt módon alakulnak, akkor nagyon gyorsan kell lépni, kiegészítő forrásokat találva. Mindazonáltal a májusi elnökválasztásig lényeges változás vélhetően nem fog történni, tekintettel arra, hogy még mindig feszült a politikai helyzet. Május után nagyon aktuális kérdés lesz az, hogy ott vagyunk-e, ahol szeretnénk lenni, és ha nem, akkor mi az, amit kell tenni, hogy a költségvetésünk helyreálljon, mert ha ezt valamikor október–novemberben kezdik el nézni, az már rég késő lesz, vetítette előre dr. Ju­hász Jácint.  

Összehúzott szemöldökű hitelminősítők

De mi lesz akkor, ha ezeket a célokat nem sikerül elérni? A közgazdász szerint ezt nagyon nehéz megjósolni, mert ha például a kívánt 7,1 százalék helyett „csak” 7,3 százalékot sikerül elérni, attól még nem várhatók katasztrofális következmények. Inkább az a kérdés, hogy a nemzetközi intézmények bizalma hogyan és mennyire fog megrendülni emiatt Romániával szemben? Hiszen az Európai Unió máris ultimátumot adott, kijelentve, csak azzal a feltétellel nem indítanak kötelezettségszegési eljárásokat, ha Románia nagyon szigorúan teljesíti ezt a tervet. Ami még égetőbb, hogy kudarc esetén a nemzetközi hitelminősítő intézmények megítélése is jelentősen csökken Románia felé, aminek rossz következményei lesznek. Korábban az S&P Global Ratings már stabilról negatívra rontotta az államadósság-kötelezettségek osztályzatának kilátását, nemrég pedig a Moody’s Ratings rontotta stabilról negatívra ezt a mutatót. Ez azt jelenti, hogy nagyobb kamatokat kell fizessünk a nemzetközi piacokon, ergo még nagyobb lesz a költségvetési hiány, mert a kamatköltségek még tovább fogják azt rontani, a külföldi befektetések is megtorpannak ilyenkor. Mindez rossz a gazdasági növekedésre, az országkockázat megítélésére, a finanszírozási költségekre nézve. 

A nemzetközi helyzet… fokozódik

A közgazdász szerint nagy kihívások várhatók idén, és az állami szférának lesz egy nehéz éve. Továbbá az eddig a nagyon erősen növekvő állam „egy kicsit megáll”, de a reálszféra tud növekedést produkálni. Így tehát nem lehet úgy besorolni 2025-öt, mint egy nagyon rossz év: gazdasági kilátások szempontjából nem lesz rosszabb, mint a 2024-es év volt. Ezt a prognózist tekintve azonban nem mehetünk el amellett, hogy egy nagyon instabil nemzetközi környezetben vagyunk. Itt van a szomszédban az ukrán–orosz háború, és van egy új amerikai kormányzat, amely teljesen új gazdaságpolitikai filozófiával rukkol elő, naponta újabb és újabb reformokat vezet be. Azt nem lehet tudni, hogy azok a tények, amelyek globális szinten változnak, hogyan fognak hatni Romániára. A 2025-ös évre vonatkozó előrejelzések csak abban az esetben érvényesek, ha világszinten nem következik be egy újabb nagy, tragikus esemény. Amennyiben bekövetkezik ilyen, akkor természetesen új kártyákat kell osztani mindenkinek, értelemszerűen nekünk is, fogalmazott dr. Juhász Jácint.