Három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a román képviselőházban december 20-án Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, az RMDSZ színeiben mandátumot nyert parlamenti képviselő. Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturálisautonómia-statútuma. Ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki. A harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki. A képviselőház természetesen elutasította mindhárom tervezetet csütörtöki ülésén: 16-an mellette, 260-an ellene szavaztak, egy tartózkodás mellett.

Az autonómiatervezetek benyújtásának jelentőségéről kérdeztük Zakariás Zoltánt, az EMSZ elnökét, valamint Izsák Balázst, az SZNT elnökét. Arra is kerestük a választ, hogy ezeknek a próbálkozásoknak a jelen politikai helyzetben vannak-e, lesznek-e kézzelfogható eredményei. A jelen pillanatban szélmalomharcnak tűnő küzdelembe belefáradhat-e a magyar közösség? Mi lehet a – Zrínyi Miklós után szabadon – román áfium ellen való orvosság? Egyúttal kíváncsiak voltunk, miként magyarázzák Marcel Ciolacu miniszterelnök kijelentéseit, miszerint az autonómiatervezetek „toxikus kezdeményezések”, illetve az etnikai alapú kulturális autonómiát célzó „elszigetelt” jogszabályjavaslatoknak „nincs keresnivalójuk egy demokratikus államban”. Az utóbbi felvetés kapcsán feltettük a kérdést, hogy akkor Olaszország, Spanyolország, Finnország, ahol virágzó autonómiák léteznek, nem demokratikus államok? Ugyanakkor a felmerült lojalitás (a magyar közmédiának Zakariás Zoltán úgy fogalmazott, hogy az autonómiatervezetek beterjesztése az erdélyi magyarság „egyik legkeményebb lojalitási nyilatkozata a román állammal szemben” – a szerk.) kérdését is boncolgattuk, hisz megfogalmazódik a kérdés, lehet-e lojalitásról beszélni egy olyan állammal szemben, ahol példaként említve – mert hosszan sorolhatnánk a magyarellenes lépéseket – Szatmárnémetiben nem mondhattak magyar imát az 1989-es forradalom hőseire való megemlékezésen, pedig köztudott, hogy több magyar is életét adta a szabadságért.

Zakariás Zoltán: haladunk a békés, demokratikus úton, és végül célba fogunk érni

Székelyföld autonómiastatútuma ötödször, a kulturális autonómia kerettörvénye, illetve a magyar nemzeti közösség kulturálisautonómia-statútuma másodszor kerül a parlament elé. Ahhoz, hogy valós párbeszéd alakulhasson ki a román politikai elittel, az autonómia kérdését időközönként elő kell hozni, ha úgy tetszik, „melegen kell tartani” – mondta megkeresésünkre Zakariás Zoltán.

– Meggyőződésem, hogy annak ellenére, hogy a tervezeteknek most sem lesz eltérő sorsa – vagyis vita nélkül el fogják utasítani –, előbb-utóbb eljutunk oda, hogy részleteiben tárgyaljuk végig az elképzeléseinket. Ehhez az kell, hogy a románok megértsék, hogy pontosan mit akarunk, illetve el kell oszlatnunk a félelmeiket, amelyek most zsigeri reakciókat váltanak ki belőlük. Ennek érdekében szerintem ezt a témát minden alkalommal, minden szinten, főleg magánbeszélgetéseken fel kell vetni, és a vitát ott kell elkezdeni. Ezt látom az orvosságnak. Ez elsősorban a parlamenti képviselőknek, de minden választott tisztségben tevékenykedő magyar embernek elsőrendű feladata kellene legyen. A közösség eredményorientált, ami érthető is, mivel nagy része nem foglalkozik napi szinten aktívan politikával. Ezért lehet akár kicsit türelmetlenebb, mint ahogy ezeken a vidékeken a politikai kerekek forognak. Igazából nekünk, választott képviselőknek nem szabad elfáradnunk, ugyanakkor mindig őszintén el kell mondani a valóságot a dolgok állásáról. És akkor ők sem fognak „belefáradni” – érvelt az EMSZ elnöke.

Marcel Ciolacu reakciói kapcsán a parlamenti képviselő kifejtette: ebből és a hasonló reakciókból indult ki, amikor azt mondta, hogy nem lesz ezúttal sem eltérő sorsuk a tervezeteknek.

– Nem is kommentálnám azokat a tartalmi részeket, amelyek az autonómiakérdés teljes nem ismeretét bizonyítják, és egészen a nevetséges kijelentésekig mennek el. Természetesen mi az Európai Unió demokratikus országaiban működő autonómiamodellekből indulunk ki a tervezeteinkben. De említhetném a tagjelölt Szerbia példáját is, ahol a magyar közösségnek egy hasonló szerkezetű intézményesített kulturális autonómiája működik már több mint két évtizede, mint amilyet mi javaslunk a tervezeteinkben. A román politikai elitben még nem érett meg a párbeszéd készsége ebben a kérdésben, tehát a feladat továbbra is adott. Saját tapasztalatom, hogy magánbeszélgetésben a román kollégákkal – egyenként vagy kis csoportokban – bármilyen témáról lehet nyíltan beszélgetni – fejtette ki Zakariás.

„A lojalitás nem megkérdőjelezhető”

A lojalitás kapcsán a képviselő megjegyezte: az a kiindulási pont, hogy a magyar nemzeti közösség szülőföldjén szeretne megmaradni hosszú távon, és ez a szülőföld ma Románia része, úgyhogy a lojalitás nem megkérdőjelezhető.

– Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar Néppárt és ma az Erdélyi Magyar Szövetség összes eddigi programja, nyilatkozata és tervezete arról szól, hogy a román állam keretei között hogyan képzeljük el a közösségünk jövőjét, és erre javasolunk gyakorlati megoldást. Ugyanakkor ezt a küzdelmet együtt kell, tisztességgel és következetesen megvívjuk. Nem ülünk fel a provokációknak, haladunk a békés, demokratikus úton, és végül célba fogunk érni.

Izsák Balázs: a mi autonómiatörekvésünk erősebb a román ellenállásnál

A törvénytervezet első négy beterjesztését Románia törvényhozása úgy utasította el, hogy mellékelt egy indoklást is – közölte érdeklődésünkre Izsák Balázs. Az SZNT elnöke kifejtette: ez a Törvényhozási Tanács többoldalas dokumentuma, amelyre a Székely Nemzeti Tanács nevében válaszoltak.

– Kifejtettük, hogy miért elfogadhatatlanok számunkra az ellenérvek, és hol ütköznek ezek Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Ha nem terjesztenénk be ötödször is, annak sokak szemében az lehetne a magyarázata, hogy végül elfogadtuk a fent említett ellenérveket, és lemondtunk Székelyföld területi autonómiájáról. Az első kézzelfogható eredménye az ötödik beterjesztésnek, hogy érti, látja saját közösségünk, az ország és a világ közvéleménye, hogy ez nem így van – érvelt az elnök. Hozzáfűzte: – Tudjuk, hogy ez egy hosszú folyamat, tudjuk, hogy a román ellenállás az autonómiával szemben kitartó, ennél csak egy kitartóbb dolog van a világon: a mi autonómiatörekvésünk! A „szélmalomharc” egy olyan kifejezés, amely burkoltan a gyengébbnek gondolt felet ösztönzi fegyverletételre. Mi értjük az elvi szembenállás okait, látjuk annak mélységét, de nem vagyunk a gyengébbik fél. Nem hátrálunk! Többször tették fel nekünk azt a kérdést, hogy ebbe a hosszú küzdelembe belefáradhat-e a magyar közösség. Nem tudok mást tenni, mint idézni az erre a kérdésre adott korábbi választ: Az életnek az ad értelmet, hogy másokért, mások jogaiért, mások boldogságáért küzdünk. Családért, faluért, városért, népért, hittestvérekért. Aki ebbe belefárad, az többé már nem él. Azt kívánom a székelységnek, hogy maradjon eleven, harcos, derűlátó közösség. Maradjon meg ősei hitében, soha ne fáradjon Istenhez fohászkodni, soha ne fogyjon ki a humora, s jó szava az elesettekhez, a megfáradtakhoz, törekvése a tudásra s vágya a szabadságra. Ha ez mind együtt van, akkor teljes fegyverzetben állunk az autonómiaküzdelemhez – magyarázta az önrendelkezésért folyó küzdelem értelmét Izsák Balázs.

„Ott működik jól a demokrácia, ahol virágzó autonómiák léteznek”

A „román áfium ellen való orvosság” kapcsán az SZNT elnöke kifejtette: elsőként azt kell megvizsgálni, hogy mi az, ami ópiumként – áfiumként – hathat a magyar nemzeti közösségre.

– Sorolom: a romániai magyarság helyzete példaértékűen megoldott. Az embereket csak az anyagi kérdések érdeklik, és a nemzeti önazonosság másodlagos. A románok szemével kell nézni, és az ő fejükkel kell gondolkozni, amikor a céljainkat megfogalmazzuk. Nos, az előbbi három mondat minősíthető „román áfiumnak”, és leküzdeni úgy kell, hogy a közösségünkben kell tudatosítani, hogy ezek az állítások nem igazak és pusztítóan károsak – hívta fel a figyelmet Izsák. Végezetül megjegyezte: Marcel Ciolacut 2020 áprilisában foglyul ejtette Klaus Johannis, amikor magyarul köszönt neki: „Ionapot, Ciolacu!”

– Akkor esett csapdába, és önállóan azóta sem tud gondolkozni. A német nemzetiségű államelnök bebizonyította, hogy nacionalistább román, mint a mostani miniszterelnök. Egy román közéleti személyiségnek nagyon nehéz egy ilyen gödörből kimászni, de Ciolacu miniszterelnöksége sem tart örökké, és a Johannis politikai karrierje sem. Valójában ott működik jól a demokrácia, ahol virágzó autonómiák léteznek, de ezt a román politikai osztálynak kell felismernie – jelentette ki Izsák Balázs.

Első alkalommal 2004. március elsején terjesztik be Románia parlamentje elé Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró Tibor, Vekov Károly országgyűlési képviselők. A törvényjavaslatot a képviselőház március 30-án, a szenátus június 29-én, megvitatás nélkül utasítja el. Második alkalommal 2005. június 30-án terjesztik be az autonómiastatútumot. A Székely Nemzeti Tanács, bízva az európai integrációs folyamattal együtt járó bizonyítási kényszer erejében, felkéri Sógor Csaba szenátort és Becsek-Garda Dezső képviselőt, hogy ismét a parlament elé terjesszék a tervezetet, amely korábbi változatához képest néhány módosítást tartalmaz, többek között a parlament Törvényhozási Bizottságának észrevételei alapján. A tervezetet a képviselőház 2005. október 12-én elutasítja, a szenátus elé hét évvel később kerül, 2012. szeptember 25-én, ahol megkapja az RMDSZ jelen lévő öt szenátorának szavazatát, más pártok 54 szenátora ellene szavaz, ketten tartózkodnak. Harmadik alkalommal Kulcsár-Terza József képviselő jóvoltából kerül az autonómiastatútum a parlament elé, 2017. december 22-én. Negyedik alkalommal Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt képviselők iktatják az autonómiastatútumot 2019. december 18-án. 2020. április 23-án a képviselőház hallgatólagosan elfogadta Székelyföld autonómiastatútumát. Ennek két következménye volt. Az egyik szimbolikus, mondhatnánk jogtörténetinek is. A román parlament két házából az egyik, azzal, hogy határidőre nem tűzte napirendre a törvénytervezetet, el is fogadta azt. A román politikai elit rendkívül kényes arra, hogy a tolerancia látszata se vetődjön fel Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Ezt használta ki a román államfő, Klaus Johannis, hogy a politikai ellenfelét, a szociáldemokratákat megsemmisítse. Ám hírhedt kirohanása – amelynek épp annak tárgya, Székelyföld autonómiájának hallgatólagos elfogadása adta meg magyarellenes élét – közvetetten ugyan, de épp az autonómiának használt. A Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezés utolsó hetében több mint 700 ezer digitális aláírás gyűlt! Ez megerősíti a korábban állítottakat: hogy még azok is előremozdítják a székelyek ügyét, akik gáncsolni akarják azt – olvasható az SZNT honlapján.