Mindez nem érinti az eddigi évfolyamokat – az államvizsga továbbra is Sepsiszentgyörgyön lesz. A három évfolyam számára az oktatás továbbra is zavartalanul fog működni. Ugyanakkor a szak illetékesei szeretnék elérni, hogy jövőre újra legyen felvételi, mert a tavaly újabb öt évre megkapták az akkreditációt, emellett a lelkesedés és hivatástudat ösztönzi az oktatókat.
Jó szakembergárdával dolgoznak, kiváló alapképzést biz­tosítanak és nem utolsósorban fontos, hogy a térségünkben képzett szakemberek álljanak rendelkezésére a közintézményeknek – mondta érdeklődésünkre dr. Csák László, a Sepsiszentgyörgyi Közigazgatás Szak egyetemi oktatója. Elmondta: 25 évvel ezelőtt indult Sepsiszentgyörgyön a magyar nyelvű közigazgatási alapképzés, az oktatási minisztérium finanszírozásával. Az RMDSZ lobbijának és közbenjárásának köszönhetően épületet is kaptak. Mint megtudtuk, óriási vívmány a közigazgatás szak, amely tisztviselők képzésével foglalkozik román állami költségvetésből, román állami egyetemen, de magyar nyelven. A képzésben 15 óraadó oktató vesz részt, akik minden tudományos feltételnek megfelelnek. A térségben egy szépen kialakított oktatói, egyetemi struktúra jött létre. „Itt olyan embereket képzünk, akik közintézményekhez készülnek, nincs olyan hallgatónk, aki diplomát szerzett nálunk, és utána nem kap munkahelyet”– fogalmazott Csák. 
Az egyetem oktatója kifejtette: mivel egy közigazgatás szak nem működhet a térségbeli intézményi szereplők nélkül, ezért nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki Hargita megye és Kovászna megye tanácsával, a polgármesteri hivatalokkal, kistérségi társulásokkal. Az együttműködés keretében a szak hallgatói gyakorlatra mehetnek, egyúttal abban is segítik az oktatási intézményt, hogy milyen tartalmakat vigyenek be a képzésbe. A tavaly már 17 hallgatóval indult az évfolyam. „Meg akarjuk mutatni, hogy létezik ez a szakmai közösség, ezért minden egyes oktatót felkértünk, hogy írjanak egy-egy tanulmányt, és készítsünk a Korunk című folyóiratnak egy közigazgatási külön számot, ami egyébként most májusban meg is jelent” – mesélte Csák László, aki szintén írt egy tanulmányt, ami arról szólt, hogyan lehetne a tananyag tartalmát átalakítani a nemzetközi trendeknek megfelelően, ennek alapján egyfajta reformjavaslat is elkészült.Csák László sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a fejlődés ellenére pénzügyi megfontolásokra hivatkozva kimarad egy év, de az oktatói gárda célja, hogy jövőre újra felvételit hirdessenek. A felvetett távoktatási rendszert nem tudják elfogadni, mert azt visszalépésnek vélik.
„Mi azt szeretnénk, hogy folytatni tudjuk az eddigi munkánkat, megvalósítva terveinket, ezért egy Memorandumot is elfogadott a helyi óraadói és oktatói közösség, amit elküldtünk az BBTE vezetőségének, amit ők sajnálatos módon megalapozatlannak tartanak. Pedig közös érdek a minőségi képzés megvalósítása. A koncepció, ki van dolgozva. Az erdélyi magyarságnak nagyon fontos, hogy akár a bukaresti, akár az európai uniós intézményekben is legyenek olyan szakemberek, akik innen kerülnek ki. Ennek érdekében célunk, hogy minden évfolyamon a magyar tagozaton legyen legalább 25-30 hallgató, a képzést pedig háromnyelvűre bővíteni, ami jelen esetben a magyart, románt és angolt jelentené” – értékelte a helyzetet Csák László.