A jövőre tervezett költségvetés-megtakarítás nagyobb része adóemelésekből származik – írta a Curs de Guvernare szakportál a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Romanian Economic Monitor elnevezésű közgazdász csoport frissen megjelent tanulmánya alapján. A közgazdászok a kormány első intézkedéscsomagját vizsgálták meg a Pénzügyminisztérium és a Pénzügyi Tanács adataira támaszkodva.
Az eddig elfogadott bevételi oldali fiskális intézkedések 41 milliárd lejt hoznak a költségvetésbe: 11 milliárdot az idén és 30 milliárdot 2026-ban. Ugyanakkor a költségvetési kiigazítás többi része (mintegy 80 milliárd lej), amelyet 2025 hátralevő hónapjaiban és 2026-ban hajtanak végre, célzott kiadáscsökkentésekből és a nagy költségvetési kiadások befagyasztásából származik. Azaz a közalkalmazotti bérek és pótlékok, valamint a szociális juttatások, nagy részben nyugdíjak csökkentésével érik el az államháztartási hiány csökkentését.

Több az adóbevétel, mint a kiadáscsökkentés

A közgazdászok elemzése szerint a 2026-os fiskális kiigazítás terhe a következőképpen oszlik meg: a GDP -1,8%-ának megfelelő deficitcsökkentés új adókból, és -1,6%-os csökkentés kiadáscsökkentésből és befagyasztásokból származik.
Továbbá arra a következtetésre jutottak, hogy a második megszorítási csomag strukturális reformjainak hatékony végrehajtására is szükség van ahhoz, hogy a költségvetési hiány az Európai Unió által elvárt három százalékra csökkenjen.
„A Pénzügyi Tanács becslései szerint az első intézkedéscsomag 2025 végéig a GDP 8,04%-ára csökkentheti a költségvetési hiányt. Ugyanezek a becslések azt mutatják, hogy 2026-ban a hatás még láthatóbb lesz, a hiány 5,3 százalékra csökkenhet, bár a nagy hitelminősítő ügynökségek 6 százalék feletti szintet valószínűsítenek. A hiány 3% alá csökkentéséhez további intézkedések szükségesek a strukturális reformok mellett, amelyek célja az adóbehajtás javítása és a közszféra hatékony működése – ez a második csomag mögötti szándék” – írták a Romanian Economic Monitor elemzői egy LinkedIn-bejegyzésben.
A második megszorító csomag reformjainak és intézkedéseinek költségvetési hatását 6,9 milliárd lejre becsülik. Emlékeztettek, Románia folyamatosan magas, az Európai Bizottság által ajánlott 3 százalékos küszöböt messze meghaladó hiányokkal működött. 2024-ben a hiány -8,65% volt (az európai ESA-módszertan szerint -9,3%), 2025-re pedig -8,04 százalékra becsülték az államháztartás várható hiányát. 
2025-re a Romanian Eco­nomic Monitor elemzése szerint az első megszorító csomag fiskális intézkedéseinek hatása 0,61 százalék körüli, a költségvetési hiány pedig a hiánycélnál 1 százalékponttal magasabb lesz (-8,04% a -7,04% helyett). A bevételi oldalon az intézkedések 0,51 százaléknyi többletet hoznak a GDP-hez mérten.  A legtöbb többletbevétel 2025 végéig az áfa módosításából származik (+0,30% a GDP-hez viszonyítva), továbbá nő az állam bevétele a megemelt jövedéki adóknak köszönhetően (+0,08%), emellett további bevétele lesz a költségvetésnek a 3000 lej feletti nyugdíjakra kivetett többletadókból (+0,07%) és a banki forgalmi adó 4 százalékra emeléséből (+0,03%) is.
A megszorítások jövőre várható hatásai

Emlékeztettek: 2026-ra újabb adó- és illetékemelések vannak kilátásban, miközben a 2025-ben hozott intézkedések hatása is érvényesül. Jövőre a GDP 1,77 százalékával lesz nagyobb bevétele az államnak. Idetartoznak az áfaemelésekből (+0,9%), a jövedéki adó emeléséből (+0,25%), valamint más adókból és illetékekből származó bevételek. Ilyen bevételi források például az osztalékadó (+0,20%), nyereségadó és tőzsdei tranzakciók, útdíjak és szerencsejátékok (+0,15%), a bankok árbevételének adóztatása (+0,07%).
A kiadáscsökkentések (a befagyasztásokkal együtt) a GDP 1,58 százalékát teszik ki. Idetartozik a pótlékok visszavágása, az oktatási kiadások mérséklése, a betegszabadságok és egyes járulékkivételek szabályainak módosítása, valamint az üdülési utalványok korlátozása. 
A legnagyobb hatás azonban a közalkalmazotti bérek (0,40%) és a nyugdíjak (0,80%) befagyasztásából jön 2026. január 1-től. Ez a két tétel adja a román költségvetés legnagyobb részét – a bevételek 80 százalékát emésztik fel –, ezért jelentősen csökkenteni nem lehet őket, de ha befagyasztják, akkor az infláció miatt a GDP-hez viszonyított arányuk mérséklődik, így a hiány is csökken – derül ki a közgazdászok elemzéséből.