Az utóbbi időben sokat hallani arról, hogy a fakitermelés és az elsődleges feldolgozás terén súlyos visszásságok mutatkoznak, egyes külföldi érdekeltségű nagycégek monopolhelyzete, az általuk diktált árak, valamint a nyaklótlan export hátrányos helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat, sőt makrogazdasági szempontból is bizonyos problémákat jelenthet. Ebben az összefüggésben terítékre kerültek a bútoripar sajátos problémái is, de azok esetében úgy tűnik, nem is annyira a nyersanyagellátással vannak gondok, hanem azok minőségével és néha az árakkal, valamint a hovatovább krónikussá váló szakemberhiánnyal. Legalábbis ezt tartják a Romániai Bútorgyártók Egyesületének (APMR) illetékesei. [caption id="attachment_4540" align="aligncenter" width="620"] Kínálatban nincs hiány...[/caption] Megtorpanásokat idézett elő a gazdasági-pénzügyi válság a bútoriparban is, ennek ellenére túlzás lenne azt állítani, hogy ez a szektor ellehetetlenült volna. Egy minapi közlemény szerint az ország tíz legnagyobb bútorgyártó cége együttesen 4700 alkalmazottal többet foglalkoztatott az elmúlt esztendő végén, mint 2009-ben. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazottaik száma elérte a 12 200-at. Igaz, voltak olyan cégek is, ahol létszámcsökkentésre kényszerültek. Amúgy a hazai bútoripar fellegvárának jelenleg Máramaros megye tekinthető, ahol a tíz legnagyobb cégből négynek a székhelye található, s azok együttesen több mint 5000 alkalmazottat foglalkoztatnak. A nagyok között is a legnagyobb immár évek óta az Aramis Invest Kft., amely üzleti forgalma a 2013-as esztendei 547 millió lejről tavaly 567 millió lejre emelkedett, alkalmazottainak száma pedig elérte a 2845-öt (az még 2009-ben csak 1780 volt). A ranglista második és harmadik helyét ugyancsak Máramaros megyei cégek foglalják el, nevezetesen az Italsofa Romania Kft. és a Taparo Kft. Strukturális változások A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy a toplistán szereplő tíz cég együttes üzleti forgalma elérte a 3,3 milliárd lejt a megelőző esztendei 3,1 milliárd lejjel szemben. Nos, e szám tekintetében pontosítanunk is kell: a szóban forgó üzleti forgalomba belefoglaltatott a cégek értékesítési-kereskedelmi tevékenysége is, lévén, hogy jelenleg számos olyan hazai bútorgyár van, amely saját üzlethálózattal is rendelkezik. A dolgok ilyenszerű alakulása viszont részben megnehezíti a tisztánlátást, illetve az összehasonlítást a különböző cégek tekintetében, a termelési volumen vonatkozásában. És ennek kapcsán utalhatunk arra is, hogy a bútorkereskedelem tekintetében ugyancsak változások következtek be az utóbbi évek során. A bútoripari cégek zömét továbbra is a hazai tőkéjű cégek alkotják (ez nem így van a fakitermelési és -feldolgozási szektor tekintetében), és ez így volt 2007-ig a bútorkereskedés tekintetében, de azt követően „bekerültek a képbe” a nagy külföldi üzletláncok, az IKEA, a Kika és a Jysk. Piacra lépésük részben kihívást jelentett a hazai bútorgyártók számára, mármint az értékesítés tekintetében, ugyanakkor éppenséggel ez utóbbi tekintetében lehetőséget is, ugyanis jó néhány hazai bútorgyár beszállítóvá vált. Hallani arról például, hogy van olyan bútorgyártó cég Romániában, amelyik kizárólag az IKEA számára termel, s annak üzletei révén Európa-szerte értékesítik termékeit. Amúgy a hazai bútorkereskedés üzleti forgalma a becslések szerint 700 millió euró körül van, s jelenleg a legnagyobb piaci szereplő az IKEA. Ez esetben is pontosítani kell: az IKEA nemcsak bútort árul, hanem számos más árucikket is, ám elzárkózik a különböző termékek értékesítéséből származó bevételek közlésétől. Tíznek kétszázötven A bútorkereskedési toplistán ugyancsak tíz cég szerepel, és azok közül hat olyan van, amelynek „hátterében” saját bútorgyártás is létezik. Ezek a következők: a Mobexpert, az Elvila, a Lem’s, a Casa Rusu, a Naturlich és a Staier. Ezek közül a legnagyobb a maga nemében a Mobexpert, amelynek országos hálózata van, s az értékesítési kiskereskedelmi felülete meghaladja a 110 000 m2-et. Közülük van kettő olyan, nevezetesen a Lem’s és a Casa Rusu, amelyek igen iramos fejlődést jegyeztek az utóbbi hat esztendő során: a Temes megyei újszentesi székhelyű Rusu-Savitar Kft. első üzletét 2010-ben nyitotta meg, s jelenleg számuk meghaladja a negyvenet. A câmpinai Lemet Kft. terjeszkedése még erőteljesebb volt, ma már országos viszonylatban több mint 110 üzlete van, köztük megyénkben is. A hazai bútoripar számára továbbra is döntő jelentősége van az exportnak, mert a belföldi értékesítés tekintetében az olcsóbb importból származó bútor, valamint a már említett üzletláncok megjelenése úgymond korlátokat szab. Ugyanakkor világviszonylatban is jelentős szerkezeti változások következtek be a bútoriparban, illetve a bútorkereskedelemben. Ki hitte volna például ezelőtt tíz-tizenöt évvel, hogy az uniós szintű piac legnagyobb beszállítója Kína lesz. Pedig ez bekövetkezett. Félhivatalos adatok szerint az Európai Unió tagországai szintjén realizált bútorimportnak több mint 50 százalékát tette ki 2014-ben a „kínai portéka”. Hecser Zoltán