Lezárult a Hargita Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság egyik legfontosabb programja. A majdnem két évig tartó pályázati időszakban a Norvég Alap által finanszírozott Fiatalok a jövőért – támogatott foglalkoztatás elnevezésű programban a hátrányos szociális helyzetű, valamint a mozgássérült fiatalokat segítették a munkakeresésben. [caption id="attachment_38248" align="aligncenter" width="883"] Személyre szabott képzéseken vettek részt a fiatalok[/caption] A több mint egymillió lej értékű finanszírozásból a támogatott foglal­koz­ta­tási központok végezték a munka oroszlánrészét csíkszeredai, szé­kely­udvarhelyi, gyergyószent­mik­ló­si és székelykeresztúri központtal – ismertette a pénteki programzárón Gál Katalin, a program asszisztense. – A projekt futamideje 20 hónap volt, amely alatt arra koncentráltunk, hogy a társadalomban alulreprezentált hátrányos helyzetű fiatalok munkaerőpiacon való elhelyezkedését segítsük. 579 személlyel léptünk az első szinten kapcsolatba szerte a megyében, akiknek tanácsadást tartottunk. Ezek után 266-an kérték felvételüket a nyilvántartásunkba, közülük 230-cal felmérést is végeztünk. A jelentkezők egyharmada a gyermekvédelmi rendszerből érkezett – sorolta a legfontosabb tudnivalókat Gál Katalin. A projektnek köszönhetően jelenleg 36 fiatal, illetve mozgássérült áll munkaszerződéses viszonyban egy-egy vállalkozóval. A 20 hónap alatt a jelentkezők tanfolyamokon vettek részt, ezután a támogatott foglalkoztatási központok munkatársai segítségével kapcsolatba léptek a munkáltatókkal. Egyes szakmák népszerűbbek A különböző képzések tananyagát a fiatalok és sérültek érdeklődési körének megfelelően, valamint speciális helyzetükre való tekintettel állították össze. A legnépszerűbb szakmák a fényképész, fodrász, manikűr, pedikűr, gyermek- és idősgondozó, masszőr, pincér, előkönyvelés, takarítóképzés és szakácstanfolyam voltak. A tanfolyamok mellett tematikus táborokban is részt vettek. Minden tevékenység arra irányult, hogy az érintettek készségeit fejlesszék. A lányok körében természetesen a szépségiparral kapcsolatos szakmák hódítottak, a fiúk a fényképezés iránt érdeklődtek, de masszőrök és takarítók is szívesen lettek volna. Veres Erna sérült fiatal lány, aki nemrég kezdett szakácssegédként dolgozni. A programzárón derűsen mesélte, hogy utoljára murkot pucoltak, de jobban tetszett neki az, amikor a fűszernövényekről tanultak. Péter Zoltán egy székely­ud­varhelyi vállalat igazgatója, aki több hátrányos helyzetű fiatalt alkalmazott a támogatott foglalkoztatási program révén. Mint mondta, nem ez volt az első alkalom, hogy hasonló emberekkel találkozott, és úgy látja, hogy ez a tevékenység hidat épít a hátrányos helyzetűek és a „való világ” között. Reményét fejezte ki, hogy cégével ő maga is hozzájárult ehhez. Lesz folytatás A záróeseményen Elekes Zoltán, a szociális és gyermekjogvédelmi igazgatóság vezetője örömét fejezte ki, hogy sikeres volt az együttműködés az igazgatóság és azon szervezetek között, amelyek a támogatott foglalkoztatási központot működtették. Kijelentette továbbá, hogy a program itt nem zárul le végérvényesen, minden résztvevő vállalta, hogy még legalább öt évig folytatja a munkát. Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke szerint a társadalom akkor tud igazán jól működni, ha mindenkinek lehetősége van megmutatni értékét. Orbán Árpád, a székelyudvarhelyi Támogatott Foglalkoztatás Központot működtető Lókodi Ifjúsági Alapítvány vezetője úgy látja, nagyon fontos, hogy szolidáris, szociálisan érzékeny társadalmunk legyen. A nagycsaládosokra vonatkozó törvénytervezet kiegészítését szorgalmazta, mondván, hogy őket csak akkor támogassák, ha valóban nevelik is a gyermekeiket. Fikó Csaba, a csíkszeredai foglalkoztatási központot fenntartó Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének elnöke azt mondta, hogy nem kell az ilyen feladatokhoz a Norvég Alap támogatása, hiszen önerőből is meg tudnánk teremteni alapokat egy ilyen kezdeményezéshez. Márk Boglárka