Még 2014 végén fogadták el a 2014–2020-as időszakra vonatkozó országos egészségvédelmi stratégiát, valamint az arra vonatkozó cselekvési tervet. Azt a 2014/1028-as kormányhatározattal hagyták jóvá. A szóban forgó stratégiának a közegészségügyre vonatkozó fejezetében szerepelnek az anyák és a kisgyermekek egészségi állapotának és táplálkozásának a javítására vonatkozó célkitűzések. Nos, e stratégia keretében született meg az elmúlt két esztendő során több jogszabály is, köztük az anyatej-helyettesítők marketingjének a szabályozására vonatkozó múlt esztendő végén elfogadott törvény. A 2016/207-es törvényről van szó, amely a Hivatalos Közlöny 2016. november 11-i számában jelent meg. Ez a törvény arra lett volna hivatott, hogy az anyatej-helyettesítők terén megmutatkozó túlzó jellegű reklámozás, illetve a helyettesítők indokolatlan használata visszaszorítását elősegítse. Másrészt olyan szabályzók érvényre juttatása, amelyek révén megfelelően tájékozódhatnak mindazok, akik az anyatejet különböző helyettesítő készítményekkel próbálják esetenként indokolatlan módon „felváltani”. E tekintetben a törvény előírta a címkézés szabványosított módozatát is. A szóban forgó törvény gyakorlatba ültetése feltételezte az Európai Bizottság egyetértését, összhangban az Európai Parlament és Tanács 2015/1535-ös direktívájával. Amúgy ezzel számoltak a honatyáink is, amikor is a törvénybe beépítették ama szakaszt, amely értelmében az a megjelenés időpontjától számított hat hónapon belül válik hatályossá, azaz a jelenlegi hónap során. Ugyanakkor a törvény szövegében szerepel ama előírás is, miszerint az abban szereplő szabályozókat illetően a gazdaságügyi minisztérium jegyzéket intéz az Európai Bizottsághoz. Már a törvény megjelenésének pillanatában egyes szakértők úgy vélekedtek, hogy az Európai Bizottság egyetértésének a megszerzésére nem kerülhet sor hat hónapon belül, ugyanis a törvényben néhány olyan előírás is szerepel, amely alaposabb, körültekintőbb és részletesebb elemzést igényel. Sajnos, ez a feltételezés beigazolódott, ugyanis a vizsgálódás időigényesnek bizonyult, tekintettel arra, hogy az több uniós direktíva (a 2011/1169-es, a 2006/1924-es, a 2006/1925-ös stb.) szemszögéből is górcső alá kellett venni. Számos észrevétel fogalmazódott meg egyes tagországok részéről is, mindezek okán pedig a várakozási idő kitolódott. Ilyen körülmények között veszélybe került a szóban forgó törvény hatályba léptetésének időpontja is, valamint a már említett 2015/1535-ös direktíva megszabta kötelezettség tiszteletben tartása lehetetlenné vált, továbbá az Európai Bizottság egyetértésének a hiányában az anyatej-helyettesítőknek a törvényben elrendelt címkék kinyomtatására sem kerülhetett sor. Az áldatlan állapotból való kilábalás lehetőségét egy sürgősségi kormányrendelet elfogadása jelenthette. Erre sor is került a kormány május 5-i ülésén, amelyen elfogadták a Hivatalos Közlönyben május 10-én megjelent 2017/35-ös sürgősségi kormányrendeletet. Ennek értelmében a 2016/207-es törvény hatályba lépésének időpontját kitolták 36 hónappal, azaz három évvel. Ez azt jelenti, hogy az abban szereplő előírások gyakorlatba ültetése csak 2019 novemberében lesz esedékes. Hecser Zoltán