Az étrend változása, a mozgáshiány és a genetika is szerepet játszik abban, hogy világszerte háromszorosára nőtt az elhízott felnőttek aránya 1975 óta – állapították meg norvég kutatók egy nagyszabású, több mint százezer fős tanulmányban. A genetikailag hízásra hajlamosak esetében ezek az egészségtelen életmódbeli változások súlyosbították a problémát, még nagyobb mértékű súlygyarapodáshoz vezettek náluk – mutatták ki a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem kutatói a British Medical Journal című folyóiratban megjelent tanulmányukban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az 1970-es évek közepén a felnőttek mintegy 4 százaléka volt elhízott, 2016-ra pedig arányuk 13 százalékra emelkedett. A 30 vagy annál magasabb testtömegindexű (BMI) emberek elhízottak, esetükben nagy a szívroham, a stroke, a cukorbetegség és egyes daganatos betegségek kockázata. A 25–30 közötti BMI túlsúlynak számít. Jelenleg mintegy kétmilliárd 18 év fölötti embernek, az összes felnőtt 39 százalékának a testtömegindexe 25 vagy annál több, közülük 700 millió klinikailag elhízott. Az elhízottak aránya a gyermekek esetében még jobban nőtt, az 1975-ös 4 százalékról 2016-ra 18 százalékra. A kutatók mintegy 120 ezer embert mértek rendszeresen 1963 és 2008 között, és arra kerestek választ adataikat elemezve, hogy a környezet és a gének miként hatnak az elhízásra. Kimutatták, hogy a felnőttek esetében az elhízás az 1980-as, 1990-es években kezdődött. Az 1970 után születetteknél jóval valószínűbb volt a magasabb testtömegindex. HN-információ