Tegnapi lapszámunkban már beszámoltunk ama hangzavarokról, amelyek az utóbbi időben ütötték fel fejüket a közszférai bérezés­sel, illetve az arra vonatkozó 2017/153-as kerettörvény előírásainak gyakorlatba ültetésével kapcsolatosan. A kormányzat, a munkaügyi minisztérium, de a kormánypárt szerint is nincsenek különösebb problémák, a dolgok rendben vannak, de egyes szakszervezeti tömörülések és pénzügyi elemzők ezt másként látják. Most kénytelen-kelletlen visszatérnénk a szóban forgó ellentmondásos témakörnek egyes vetületeire, mindenekelőtt annak okán, hogy időközben pontosító, tisztázó jellegű nyilatkozatokkal rukkolt ki a munkaügyi miniszter, Olguþa Vasilescu. Emlékeztetnénk a miniszter asszonynak egy régebbi, a múlt esztendő júliusa végén elhangzott egyik nyilatkozatára: „Én garantálhatom, hogy egyetlen bér sem fog csökkenni Romániában abban a pillanatban, amikor is megváltozik a hozzájárulások rendszere.” Ezt akkor jelentette be, amikor terítékre került a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás-fizetési kötelezettség átruházása a munkavállalókra. Feltételezhető, hogy ez a nyilatkozat annak okán hangzott el, hogy a június 28-án megjelent, a közszférai bérezésre vonatkozó 2017/153-as kerettörvény nem számolt a hozzájárulás átruházásával. A későbbiek során ő is és mások is többször hangoztatták, hogy a 2018. január 1-jétől hatályba lépő közszférai általános, 25%-os béremelés nyomán gyarapodnak a bruttó bérek, s abból futja majd a szóban forgó hozzájárulások fizetésére is, s ugyanakkor a nettó bérek is 4% körüli növekedésére lehet majd számítani. Időközben azonban mások is számításokat végeztek, bizonyos szimulálásokra került sor, s azok nyomán olyan következtetésre jutottak, miszerint igenis lesznek olyan személyzeti kategóriák, amelyek esetében bekövetkezhet a nettó bér esetleges csökkenése is. Itt egy pillanatra meg kell állnunk, és tisztázni kell a fogalmakat. A törvényben szerepel a bruttó alapbér, illetve a besorolási bruttó bér, de szerepelnek a bér jellegű másabb jövedelmek is (pótlékok, kompenzációk, prémiumok, étkezési illetmény, üdülési utalvány stb.), amelyek tekintetében a felső határt a bértömeghez viszonyított százalékarányban állapították meg. Nos, egyes szakszervezeti képviseletek szerint gyakorlatilag is megtörténhet, hogy esetleg az alapbér, illetve a besorolási bér megnövekedik, de az arra „rápótoló” másabb bér jellegű juttatások a már említett behatárolás okán csökkenhetnek. Ezt fél szájjal nemrégiben elismerte Olguța Vasilescu is, de azzal érvelt, hogy nem lehet normális olyan eset, amikor is a besorolási bérszintet meghaladja a különböző bér jellegű juttatások összege. Időpontok összekavarva Az utóbbi hetek során felerősödött szakszervezeti elégedetlenségek, tiltakozások kapcsán a munkaügyi miniszter elismerte, hogy mégis bekövetkezhet a közszférában a bérek csökkenése, becslése szerint az a közszférában foglalkoztatott személyeknek mintegy 3%-át érintheti. Hozzáfűzte azt is, hogy a piramis csúcsán lévők esetében csökkenhet, csökkent a jövedelem szintje, az annak közepén elhelyezkedők esetében akár némi növekedésre is számítani lehet, a legalsó szinteken lévők esetében pedig nagyobb arányú növekedés következhet be. Ez utóbbi be is következett január 1-jétől, amikor is az országos garantált bruttó bért havi 1450 lejről 1900 lejre emelték meg, ilyenképpen pedig annak nettó értéke is gyarapodott közel 100 lejjel. Feltételezhető, hogy a hatáskeltés példázódott az államelnöki illetmény, valamint egyes magas rangú tisztségviselők illetményeinek alakulásával akkor, amikor a következőket állította: „Románia elnökének levágnak a fizetéséből a bérezési törvény alapján, akárcsak a miniszterek esetében…” Az elnök fizetését levágták 40%-kal, de nemcsak neki. Nekem is levágtak a fizetésemből, és hasonlóképpen történt a többi miniszterek esetében is…” Amikor egyes újságírók kételyüknek adtak hangot, rákényszerült a pontosításra, és szombat este azt állította, hogy ő tételesen nem az államelnökre utalt akkor, amikor a 40%-ot emlegette. Lehet ugyan visszakozni, de annak, amit annak idején nyilatkozott, írásos nyoma is van. Az viszont egyértelműnek tűnik, hogy bizonyos időpontokat összekavart és tévedett a közméltósági „bérek” alakulása tekintetében is. (Amúgy a szóban forgó magas rangú tisztségek esetében a törvény nem bérekről, hanem a bruttó illetményekről rendelkezik.) Lássuk a tényeket: 2015 júliusában fogadták el igen fura és visszás körülmények között a 2015/14-es kormányrendeletet, amely értelmében megemelkedett a magas rangú tisztségeket ellátó személyek illetménye, szám szerint 48 személyé, köztük az államelnöké, a kormányfőé, a házelnököké, a minisztereké stb. (Egyébként ez a kormányrendelet az akkori kormányfő hetekig tartó külföldi gyógykezelése időszakában jelent meg, állítólag az államelnök arra szóban áldását adta, és az egykori kormányfőhelyettes, Gabriel Oprea látta el kézjegyével. Utólag azt Victor Ponta vissza akarta vonni, de végül is 2015 szeptemberében megküldték a parlamentnek, ott a szenátus még abban az esztendőben elutasította, de a képviselőház ugyancsak elutasító döntése csak a múlt esztendő decemberében jelent meg. A 2017/233-as törvényről van szó.) Nos, ennek a kormányrendeletnek az értelmében 2015 júliusától az államelnök havi illetménye 21 540 lej lett, a minisztereké (beleértve Olguța Vasilescut is) 19 055 lej. Az viszont igaz, hogy a már említett 2017/153-as kerettörvény 2017. július 1-jei részleges hatályba lépésével egyidejűleg a szóban forgó illetmény­szinteket megnyirbálták, az államelnök esetében az például 23%-kal csökkent, nevezetesen 17 400 lejre, a miniszterek esetében pedig 15 225 lejre. (Ezt a csökkenést most utólag felemlegetni nem éppen szerencsés, mert ma már merőben másként állnak a dolgok.) Ugyanakkor azonban a 2017/153-as kerettörvény 38-as szakasza, (3)-as bekezdése, f.) pontjának értelmében 2018. január 1-jétől az államelnök bruttó illetménye 22 800 lejre emelkedett, a minisztereké pedig 19 950 lejre. Ez július 1-jéhez viszonyítva 31%-os növekedést jelent. Tehát január 1-jétől nemhogy csökkentek volna a „csúcsok csúcsán lévők” illetményei, hanem 31%-kal gyarapodtak, azaz nagyobb arányban, mint a már említett általánosnak nevezhető 25%-os béremelés. (Megemlítenénk azonban, hogy ez a 25%-os béremelés nem érintett minden egyes közszférai személyzeti kategóriát, s ebben az összefüggésben mindenekelőtt a helyi közigazgatási intézményrendszerre gondolunk.) Amúgy a szóban forgó illetménynövekedés érintette mindazon tisztségeket, illetve tisztségviselőket, amelyek fel vannak tüntetve a kerettörvény IX-es mellékletében (beleértve a helyhatósági tisztségviselőket, azaz a polgármestereket, alpolgármestereket, megyei tanácselnököket és alelnököket is). Mi következik? A miniszter asszony minapi interjújában hivatkozott olyan állítólagos konkrét esetekre is, amelyek valóban megengedhetetlenek. Így például azt állította, hogy a környezetvédelmi minisztériumnak alárendelt egyik intézményben az igazgató fizetése 2700 lej, ugyanakkor az egészségügyi minisztériumnak vagy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumnak alárendelt egyik intézményben az igazgató fizetése 12 000 lej. Ilyen esetekben elképzelhető, hogy egyesek fizetése csökkenni fog vagy pedig egyenlő szintre kell hozni a béreket. Hozzáfűzte azt is, hogy szerinte megengedhetetlen a közszférában olyan bér, amely meghaladja az államelnöki illetményt. Ezzel csak egyet lehet érteni, de mi úgy tudjuk, legalábbis eddig úgy tudtuk, hogy az ilyen kiszögelléseket már sikerült a megelőző időszakok során elfogadott jogszabályok, valamint a 2017/153-as kerettörvény révén „lerendezni”. Elismerte viszont, hogy a részmunkaidővel foglalkoztatottak esetében a közszférában is valóban problémák adódhatnak, de ezekre is létezik megoldás, ami pedig az utóbbi napokban a bírósági jegyzők részéről kirobbant tiltakozó akciókat illeti, azt hangoztatta, hogy azok esetében is növekedett 25%-kal a bruttó bér és az elkövetkező évek során is számíthatnak béremelkedésre. Azt viszont nem tartotta kizártnak, hogy egyes bírósági szervek esetében bekövetkezhettek bérszámfejtési hibák. Arról viszont nem szólt, hogy a beígért rendezésre mikor kerül sor az IT-szakemberek esetében, ugyanis a pillanatnyi helyzet szerint azok vesztesei lesznek, pontosabban lettek a társadalombiztosítási hozzájárulási kötelezettségek átruházásának. A bérezési kerettörvénynek a 38-as szakasza értelmében a közpénzekből fizetett személyzet havi bruttó bére (vagy besorolási bruttó illetménye) 25%-kal emelkedett január 1-jétől a 2017 decemberi szinthez képest. Vannak azonban kivételek is: 2018. március 1-jétől a közszférai egészségügyi egységekben orvosi és orvosi asszisztensi funkciókat elfoglaló személyek (azon funkciókét, amelyek a kerettörvény II-es mellékletének 1-es fejezetében vannak feltüntetve) alapbérének szintjét meg kell emelni azokra a szintekre, amelyeket a kerettörvény a 2022-es évre állapított meg; továbbá: 2018. március 1-jétől az egyetemi és az egyetem előtti oktatásban didaktikai funkciókat betöltő személyek bruttó alapbéreinek kvantumát, valamint a pótlékok, az illetmények, a kompenzációk, a prémiumok és a bérezési rendszer többi elemeinek együttes kvantumát 20%-kal kell megemelni a 2018. februári szinthez viszonyítva. Ezek szerint a január 1-jén kezdetét vette béremelés március 31-től úgymond kiteljesedik. Megemlítendő az is, amire már utaltunk, nevezetesen az, hogy 2018. január 1-jétől a magas rangú tisztségviselők havi illetményeit az 1900 lej értékű országos garantált bruttó bér függvényében kell kiszámítani, a IX-es számú mellékletben feltüntetett együtthatók alapján. Álljunk meg itt, azzal zárva sorainkat, hogy a belügyminiszter által beharangozott ama rendelet, amely révén állítólag rendezték bizonyos juttatások „sorsát” továbbra sem jelent meg a Hivatalos Közlönyben. [box type="shadow" ]Másabb nyilatkozat! A Hivatalos Közlöny február 2-i számában jelent meg a közpénzügyi, a munkaügyi és az egészségügyi minisztereknek ama 2018/1209/999/180-as közös rendelete, amely révén jóváhagyták a kötelező társadalombiztosítási hozzájárulásokra, a jövedelmi adóra és a biztosított személyek névleges nyilvántartására vonatkozó nyilatkozatot és annak két mellékletét. A sokak által ismeretes, havonta benyújtandó 112-es űrlapról van szó, amely 2018 januárjától új „gúnyában” jelentkezik. A szóban forgó közös rendelet jogalapját a 2015/227-es törvénynek ama vonatkozó előírásai képezték, amelyeket a 2017/79-es sürgősségi kormányrendelettel módosítottak és egészítettek ki. A múlt hónapra vonatkozóan ezt az új formátumú 112-es űrlapot elektronikus úton kell továbbítani, legkésőbb február 26-tal bezárólag. [/box] Hecser Zoltán