Hangszermúzeum a Művészetek hegyén

Sarány István
Becsült olvasási idő: 3 perc
Hangszermúzeum a Művészetek hegyén
Fotó: Sarány István

Nem is lehetne jobb helyen Brüsszelben a hangszermúzeum, mint a Művészetek hegyén (Mont des Arts). Olyan szomszédsággal büszkélkedhet, mint a Bozar – a francia Palais des Beaux-Arts (azaz Szépművészetek palotája) fonetikus átírásából állandósult a múzeum neve –, a belga szürrealizmus mestere, René Magritte festőművész életművét felvonultató múzeum, a királyi képtár a benne működő intézményekkel, mint a szépművészeti múzeum, a nagy mesterek múzeuma, a királyi könyvtár, s karnyújtásnyira van a királyi palota is. A Művészetek hegye elnevezést az 1830-ban függetlenné vált Belgium második uralkodójának, II. Lipót belga királynak tulajdonítják, ugyanis az ő regnálása idején (1865–1909) nagy méretű építkezés folyt, számos historizáló épületet emeltek Brüsszelben és több belgiumi nagyvárosban. Árnyoldala is volt országlásának, ugyanis ő hódította meg Belga Kongót, a terület háromnegyedét magánbirtokaként kezelte, és nevéhez fűződik mintegy tizenötmillió afrikai halála. Amúgy magyar kötődése is van II. Lipótnak: lánya, Stefánia a tragikus sorsú osztrák–magyar trónörökös, Rudolf felesége volt, majd annak halála után Lónyay Elemér gróf (akit 1917-ben hercegi rangra emelt IV. Károly király) felesége lett, 1945-ben hunyt el Pannonhalmán.

Sarány István
A Hangszermúzeum különlegességét acélszerkezete adja, még akkor is vonzza a tekintetet, ha már számos remek példáját láttuk szomszédságában az ott Art Nouveau-ként ismert szecessziós építészetnek. A belga szecesszió díszes, szemet gyönyörködtető, a magyar szecessziós építészetre emlékeztet gazdag ornamentikájával, a nagymértékű stilizálással, a növényi minták tobzódásával, a gömbölyded ívek alkalmazásával, a bátor színhasználattal.

Sarány István
Az Old England eredetileg kereskedőháznak épült 1899-ben Paul Saintenoy építész tervei alapján. Saintenoyra nagy hatással volt a két iskolateremtő építész, Victor Horta és Paul Hankar munkássága, a két utóbbi építész szabta meg a belga szecesszió fejlődési vonalát. Horta előszeretettel alkalmazott ipari építészeti módszereket, így használta az acél szerkezeti elemeket és a nagy méretű üvegtáblákat az épületek homlokzatán. Ez utóbbi a boltok, áruházak kedvelt építési technikájává vált, megalapozva a kirakatvásárlás gyakorlatát. Az Old England szecessziós épületrészének homlokzatát szegecselt öntöttvasból és kovácsoltvasból, valamint méretes üvegtáblákból építették, és növénymintázatú kerámiafrízekkel díszítették. A használt alap­anyagok – a fém és az üveg – ridegségét a könnyed ívek, a buja zöld szín és a színes ornamentika oldja, teszi meleggé, emberközelivé. A homlokzati előtető és a tetején ékeskedő torony ékszerdobozhoz teszi hasonlatossá az épületet.
A Hangszermúzeumot (Le musée des Instruments de musique) 1877-ben alapították, több mint nyolcezer tételes gyűjteményével, hangszerritkaságaival ma a világ egyik legjelentősebb hangszermúzeumaként tartják számon.

Sarány István



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!