A Sapientia EMTE nemrégiben Podcast sorozatot indított, ebben érdekes témákat boncolgatnak, különböző szemszögből. Mivel a Sapientia már rendelkezik videó sorozattal (Sapiophile) és újság rovattal (Sapi Népe), felvetődik a kérdés, hogy mi szükség van egy hírközlési csatornára. A Podcast első témai a koronavírussal foglalkoznak. A vírus terjedésével az olyan szakkifejezések, mint a „vörös zóna”, „zöld zóna”, „cseppfertőzés” bekerültek a hétköznapi szóhasználatba, ezáltal a tudományos jellegű információk közlése, könnyebb a nagyközönség számára is. Sajnos, mindenki a saját bőrén tapasztalta, hogy egy ilyen biológiai veszélynek milyen hatásai vannak az élet más területeire. A Sapientia Podcastjén az első részben biológiai szempontból vizsgálták a témát, a beszélgetés résztvevői dr. Albert Beáta biológus, a Sapientia EMTE professzora, valamint a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Covid laboratóriumának vezetője, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Korház fertőző betegségeket kezelő osztályának szakorvosa dr. Szécsi Csilla infektológus. A további szereplők dr. Tar Gyöngyi megyei tiszti főorvos, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője, a Sapientia EMTE oktatója és dr. Bálint Emese-Éva, a Sapientia EMTE adjunktusa, a Covid-laboratórium munkatársa. Az első téma válaszolt – Azért fontos, hogy a vírusról, illetve a betegségről a szakemberek tájékoztassák a közvéleményt, mert a sajtóban megjelent hírek között nagyon sok pánikot kelt, vagy pedig banalizálja a vírus hatásait – válaszolta kérdéseinkre dr. Albert Beáta. Mint mondta, a szakemberek egyrészt olyan kérdésekre is válaszolnak, amelyekre egy laikus nem tud, másrészt arra is magyarázatot adnak, hogy a korlátozásokat, amelyekkel már egy éve együtt élünk, nem véletlenül találták ki, és nem azt a célt szolgálják, hogy a polgárokat megfosszák a jogaiktól és kellemetlenséget okozzanak nekik. A Podcast részei különböző tudományterületekre szemszögéből taglalják a járvány hatásait. – Tény, hogy a Covid-19 lefoglalta a világ kutatási erőforrásainak nagy részét az utóbbi évben, és ezzel más témák kutatása nem a megfelelő ütemben haladt – mondta a tanárnő. – Azonban a világon első alkalommal fogott össze a tudományos és a gazdasági élet, és ezzel az összefogással rövid idő alatt sikerült megoldani a kiemelt fontosságú problémát, és csúcstechnológiás oltást előállítani. Ez már önmagában példaértékű. Erre már csak ráadás az oltás teljesen új technológiája, és az is, hogy már több százezer ember életét sikerült megmenteni két hónap alatt. Egy időben az oktatói és a kutatói munka Mint elhangzott, az oktatói és a kutatói munkát nem lehet szétválasztani ezen a területen. A genomika-biokémia csoportos kutatást igényel. A munka nagy részét doktoranduszok és különböző képzettségű hallgatók végzik, az oktató általában csak irányít, vagy problémamegoldást javasol. – Jelenleg a Covid-19 laborban is a doktoranduszaim dolgoznak, illetve egy kolleganőm, aki a molekuláris biológiát oktatja. Mivel most az idejük egy részét a Covid-19 tesztek elvégzése lefoglalja, a kutatómunkákat is átcsoportosították ebbe a laborba – jegyezte meg. A tanárnő arra is kitért, hogy mennyire meghatározó tényező a vírus-időszakban az, hogy jártas a témában a tanulmányai és munkái által. A tudományos hozzáértés, mint befolyásoló tényező – Az, hogy jártas vagyok a genetika-genomika területén, meghatározó tényező volt abban, hogy a víruslabor elindult, országos szinten az elsők között. Ez mindannyiunknak nagyon izgalmas volt, már az első perctől kezdve, az első pozitív teszt, aztán az első csoportos fertőzés, a hullám, a hullám lecsengése. És mivel mindig történik valami, az izgalom még mindig tart. Pillanatnyilag a mutánsokat vadásszuk, illetve különböző hipotéziseket tesztelünk – számolt be dr. Albert Beáta. A tanárnő hozzátette, ennek ellenére már nagyon várják a járvány végét. – Természetesen szeretnénk megszabadulni a járványtól, de számunkra, akik eddig csak az egyetemen dolgoztunk, kutattunk, ez terepmunka, munka a való világban, kiszabadulva az egyetemi rózsaszín ködből. Visszaigazolása volt annak, hogy a csúcstudományoknak van értelme, és nem elszállt dolog genomikát, génsebészetet oktatni és gyakorolni, még Csíkszeredában sem. Az aktuális helyzetről Hogy mivel védekezhetünk mind a vírus, mind az általa kreált passzivitás és negativitás ellen? – Nem tudom, hogy a passzivitás és a negativitás ellen mivel lehet védekezni – szögezte le a tanárnő –, talán felvilágosítással. Az viszont biztos, hogy ha az oltási kedv nem nő meg, akkor egy év alatt még nagyon sok mutáns kialakul, és azokat már nem biztos, hogy ilyen könnyen megússzuk, még azok sem, akiket már beoltottak. Mert lehet, hogy ez az oltás már nem fog védeni ellene, és akkor eddigi erőfeszítéseink, a sok kutatás, a korlátozások, a lezárások, az oktatás és a kulturális élet feláldozása, no meg a sok ráfordított pénz is mind hiábavaló volt – zárta gondolatait dr. Albert Beáta.

Biró Vivien