„Az a neve a rendezvénynek, hogy Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek Találkozója. És az a szó, hogy magyar, meg néptánc az állandó veszélyben, erre különösen figyeljetek!” – erre biztatta András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója az Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek XV. Találkozójának résztvevőit múlt szombaton. A május 27–29. között szervezett rendezvényt – amelybe társszervezőként kapcsolódott be Csíkszereda Önkormányzata – a csíkszeredai Városi Művelődési Házban és a Szakszervezetek Művelődési Házában tartották. Biró István beszámolója. Három nap alatt összesen hat előadást tűztek műsorra az Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek XV. Találkozóján. A múlt csütörtökön kezdődött és szombatig tartó rendezvényt két év kihagyás után szervezték meg. Ezúttal a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes látta vendégül a Háromszék Táncegyüttest, az Udvarhely Néptáncműhelyt, a Nagyvárad Táncegyüttest és a Maros Művészegyüttest, illetve a Bekecs Néptáncszínházat. Utóbbi először vett részt a találkozón, amely ünnepélyes megnyitóval kezdődött. András Mihály, a szervező házigazda együttes igazgatója köszöntőjében azt mondta: van egy olyan táncnyelv, amit nem szabad és nem lehet elfelejteni, mert hogyha a táncainkat elhagyjuk, akkor valaki másét kell megtanuljuk. – Itt van közöttünk közel 160 hivatásos táncos, akik nap mint nap tanulják a néptáncot, igényesen előadják, és nagyon-nagyon reméljük, hogy tovább is tanítják. Azt kívánom, hogy Isten tartson és áldjon meg benneteket, és találjátok meg örömötöket a néptánc világában! – mondta a Hargita együttes igazgatója. A találkozóba társszervezőként kapcsolódott be Csíkszereda önkormányzata. Korodi Attila polgármester kiemelte: a háromnapos rendezvény többszörösen öröm valamennyi résztvevőnek. Többek között azért, mert együtt közösségben lehetnek, és öröm azért is, mert túlmutat egy egyszerű találkozáson, ahogyan a hivatásos együttesek tevékenysége is. – Az erdélyi hivatásos táncegyüttesek ugyanis sokkal többet tesznek annál – mi ezt Csíkban nagyon jól tudjuk, és gondolom, ez így van mindenhol – minthogy gyakorolnak és rendezők, koreográfusok segítségével színpadra visznek néptáncot, népzenét, és ezzel közel hozzák a közönséghez a népi kultúrát. Az erdélyi hivatásos néptáncegyüttesek hagyományt, kultúrát és identitást őriznek. Tagjaik számos helyen utánpótlást nevelnek, oktatnak, egyszóval nagymértékben hozzájárulnak közösségünk megmaradásához – mutatott rá a város elöljárója. Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja úgy fogalmazott: a néptáncegyüttesek találkozója újabb alkalmat nyújt arra, hogy megéljük és megismételjük azt, amit számos hozzáértő már elmondott: „Mi magyarok népzenei világhatalom vagyunk.” – A magyar és nemzetközi kulturális értékek egymás kiegészítői, az egészséges világlátás szükséges, nélkülözhetetlen párjai, minthogy saját kultúránk, történelmünkkel együtt szervesen fejlődött az egész föld részével. Azáltal tudunk izgalmas és értékes részei maradni, ha arra fektetjük a hangsúlyt, ami európaiságunkban, világpolgárságunkban sajátosan magyar. Ehhez pedig kiváló lehetőség saját hagyományaink, népzenénk és néptáncunk megőrzése és népszerűsítése. Az önök küldetése ennél több, hiszen a dal, a zene és tánc hármas művészete sosem csupán technikák átadása, hanem hagyományunk tudatos ápolása, egyfajta közösségformálás is. A szél ama bizonyos kihívásaira önök így, ezzel a gyökérrel válaszolnak, és értékválsággal küszködő világunkban igen nagy szükségünk van a gyökerek adta biztonságra, mert a gyökér nemcsak a helyben maradást, kitartást szolgálja, de segít, táplál és erőt is ad – hangsúlyozta a főkonzul. Az Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek XV. Találkozójának első fellépője a házigazda Hargita együttes volt. A dr. Diószegi László történész–koreográfus, a Teleki László Alapítvány igazgatója rendezte és koreografálta Erdély.ma – Levelek Londonba című darabot mutatták be. Az előadás az erdélyi magyarság problematikájából merít, és üzen azoknak a fiataloknak, akik szülőföldjüktől távol keresik boldogulásukat, miközben szüleik lankadatlanul reménykednek végleges hazatérésükben. A produkció után Diószegi László azt mondta, van egy mondás, miszerint ha jó a főpróba, akkor rossz lesz az előadás, de ezúttal mindkettő jó volt. – Nagyon felkészült a csapat. Fizikálisan is és lelkileg is volt idő és lehetőség arra, hogy minden apróságot tisztázzunk, úgyhogy én teljesen elégedett vagyok velük. A dermedt csendből úgy éreztem, hogy katarzis volt. Remélem, az üzenet célba ért – részletezte a rendező-koreográfus. A találkozón a Háromszék Táncegyüttes a Tiszta, az Udvarhely Néptáncműhely a Vallomások, a Nagyvárad Táncegyüttes a Katonaének, a nyárádszeredai Bekecs Néptáncszínház az Ember az embertelenségben és a Maros Művészegyüttes Valaki jár a fák hegyén című darabját mutatta be. A rendezvény vendége volt többek között Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője és Virág Endre, a Romániai Magyar Néptáncszövetség elnöke. Pál István Szalonna rendszeres résztvevője a hivatásos együttesek találkozóinak, azt mondta: nagyon fontosnak tartja a rendezvényt, hiszen lehetőséget biztosít a találkozásra, a tapasztalatcserére, illetve ezáltal a táncosok összekovácsolódnak, és erősebb lesz az erdélyi hivatásos világ. – Jó látni, hogy mindvégig a műsorpolitikában és a táncosok fejében is a hagyományba, a néptáncba, a népzenébe vetett hit még egy feldolgozott műsorban is mindvégig ott van. Tehát lehet azt látni, hogy az együttesek mind-mind a maga érzelemvilága, az alkotóknak való világát jeleníti meg, de mindig ott van az előadásokban az erdélyiségbe, a néptáncba vetett hit az előadásokban, és ezt jó látni – mutatott rá Szalonna. A korábbi évek rendezvényeihez képest újdonság, hogy ez alkalommal a bemutatott előadásokat nem a rendezők, koreográfusok, dramaturgok értékelték, hanem a táncegyüttesek tagjai. – Be kell ismernem, ezzel kapcsolatosan szkeptikus voltam, de látom, hogy ebben is van valami fantázia és bensőség, mert beismerem, jelen állás szerint – pontosan amiatt, hogy még nincs úgy alátámasztva tudással a néptáncmozgalom, mint Magyarországon, ezért – a táncosok Erdélyben technikailag nem feltétlenül olyan tudással rendelkeznek, mint egyes táncosok Magyarországon, viszont Erdélyben más a lelkülete. Magyarországon a néptáncot használják kifejezésnek, szakmának, shownak is, és mis is, de itt nálunk a néptánc jellege a közösségépítés és a nemzeti identitás erősítése is – mondta Virág Endre a Romániai Magyar Néptáncszövetség elnöke. Hozzátette: a találkozó jó alkalom arra, hogy a hivatásos táncegyüttesek megnézzék, hogy hol állnak a néptáncosok palettáján és milyen irányba kell tartaniuk. Kerekes Dalma a Nagyvárad Táncegyüttes táncosa elmondta, jó találkozni és együtt lenni a kollégáikkal, feltöltődést jelent számukra ez a találkozó. – Eltelt két év úgy, hogy a pandémia miatt nem volt lehetőségünk a találkozóra. Nagyon sok mély és erős előadást láttunk, valahogy úgy sikeredett ez az év, hogy mindenki a komolyabb előadásait hozta el, ami nem baj, csak nem jellemző. Többnyire szokott lenni gyerekelőadás is, de azt gondolom, rendben van így is – részletezte Kerekes Dalma. Barabási Attila-Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója is arról számolt be, hogy „nagyszerű érzés volt részt venni a találkozón”. – Nekem személy szerint az egyik legjobb hivatásos táncosok találkozója volt. Jól éreztem magam, éreztem a házigazdák vendégszeretetét, ugyanakkor nagyon szép előadásokat láttam. Azt látom, hogy együtt dobban a szívünk ebben a hat együttesben, és szép, csodálatos kultúrát képviselünk, amire büszkék lehetünk – hangsúlyozta Maros Művészegyüttes igazgatója. András Mihály a szervező, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója is a rendezvény végén azt mondta, elégedetten zárták a találkozót, hiszen minden úgy történt, ahogy szerették volna, és jó volt látni, hogy az elmúlt járvány szőtte időszakban az együttesek nem visszafejlődtek, hanem műsorban és tánctechnikában is gyarapodtak. Az igazgató útravalóul arra biztatta a táncosokat, hogy őrizzék identitásukat és kultúrájukat. – Az a neve a rendezvénynek, hogy Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek Találkozója. És az a szó, hogy magyar, meg néptánc állandó veszélyben van, erre különösen figyeljetek! – mondta András Mihály, majd Kányádi Sándor szavait idézte: „Vannak vidékek, ahol a kutya- és macskakölyköket vízbe ölik vagy elevenen eltemetik, de mielőtt még a szemük kinyílt volna.” Legyen nyitott a szemetek azért, mert olyan identitászavaros kísérletek vannak körülöttünk, ahol a mozgalom, a magyar népzene és néptánc veszélybe kerül, de ti vagytok a mag, tehát veletek kell bevetni és életre kelteni ezt a táncolt, zenélt anyanyelvet, népünk boldogságát és vagyonát – tette hozzá András Mihály. Az Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek XVI. Találkozója a tervek szerint egy év múlva Nagyváradon lesz. Ropták a táncot. Tevékenyen ápolták hagyományainkat                         Fotó: Ádám Gyula