Összhangban a köznyug­díj­rend­szerre vonatkozó 2010/263-as törvény előírásaival, a múlt szerdai kormányülésen határozatot fogadtak el a gyógykezelési jegyek formájában nyújtott idei szolgáltatásokkal kapcsolatosan. A Hivatalos Közlönyben január 28-án megjelent 2016/18-as kormányhatározat a 2016. évi gyógykezelési jegyek számának megállapítási szabályairól, valamint azok szétosztásáról rendelkezik. Látszólag minden rendben van – ám egyelőre gyógykezelési jegyeket nem látni, csak hallani azokról. Pillanatnyilag annyit tudni, hogy az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) tulajdonában lévő gyógyfürdői egységekben 2016-ban legfeljebb 59 641 gyógykezelési hely biztosítható, ami lebontandó maximum 19 szériára. (Egy turnus időtartama 16 nap, abból 12 nap a gyógykezelés.) Ehhez a számhoz hozzáadandó azon majdani gyógykezelési helyek száma, amelyre majd szerződést kötnek az érdekelt gazdasági szereplőkkel. Hogy mennyi az annyi, azt még megsaccolni sem lehet, mert a közbeszerzési eljárás eddig nem indult be, tehát legjobb esetben is április elejére köttethetnek meg a szerződések. A helyek száma, pontosabban a leszerződött helyek száma annak a függvénye is, hogy milyen pénzösszeg áll e célból a nyugdíjpénztár rendelkezésére, és miként alakulnak az árajánlatok (egyébként a rendelkezésre álló pénzösszeget a kormányhatározat nem tartalmazza, de úgy tudni, több mint 318 millió lejt utaltak ki erre a célra). Van is, meg nincs is Tehát egyelőre azt tudni, hogy indulhat(na) az idei gyógykezelési szezon, legalábbis a nyugdíjpénztár saját tulajdonában lévő gyógyfürdői létesítmények keretében. Tegnap viszont a Hargita Megyei Nyugdíjpénztárnál azt közölték: a kormányhatározatot ők is ismerik, de készülődni az érdekeltek, az érdeklődők részéről még túlontúl korai lenne, ugyanis gyógykezelési jegyeket majd csak a későbbiek során fognak kapni, talán a hónap második felében. Ezzel együtt a Hargita megyei nyugdíjasok évek óta „következetesen” idegenkednek a nyugdíjpénztár tulajdonában lévő fürdőtelepeken való gyógykezeléstől. Ennek megvannak a maga sajátos okai: jobbára megyénktől távol eső helységekről, viszonylag körülményesen megközelíthető településekről van szó, a vendéglátóegységek kényelmi foka néhány kivételtől eltekintve alacsony, no meg esetenként „nyelvi nehézségek”, kommunikációs gondok is megmutatkozhatnak. S hogy hol vannak ezek a létesítmények? A Ialomiţa megyei Amarán, a Temes megyei Buziaşon, a Vâlcea megyei Olăneşti-en, a Dâmboviţa megyei Pucioasán, a Buzău megyei Sărata Monteorun. Van Kovásznán is egy létesítmény, amely iránt már nagyobb az érdeklődés, és szokott lenni jelentkező a Hunyad megyei Algyógyra is. Akár sajnálatosnak is minősíthető az, hogy az ezekre a gyógyfürdőhelyekre a Hargita megye részére kiutalt kezelési jegyek nem találnak gazdára, olyan körülmények között, amikor is az ottani gyógykezelések eredményessége és hatékonysága tekintetében nem fogalmazhatóak meg kifogások, fenntartások. Ugyanakkor a nyugdíjasok körében elégedetlenséget okoz az, hogy az általuk preferált gyógyfürdőkre – meglátásuk szerint – túl kevés jegyet utal ki az Országos Nyugdíjpénztár. Jó tudni… A jogosultak által igényelt gyógykezelési jegyek kiutalásának kritériumai ugyanazok, mint a tavaly – tudtuk meg a Hargita Megyei Nyugdíjpénztártól. A kormányhatározat külön kitér arra, hogy a jogosult személy egy naptári évben csakis egy gyógykezelési jegyben részesülhet. Továbbá az idén is hatályos az az előírás, mely szerint a különleges jogszabályok alapján ingyenesen nyújtandó gyógykezelési jegyek legfeljebb az adott megyének összesen kiutalt jegyek 15 százaléka lehet. Az elmúlt esztendőben egyébként országos szinten összesen 223 592 gyógykezelési jegyre kötöttek szerződést. Hecser Zoltán