Az Országos Statisztikai Intézettől (INS) származó adatok szerint a 2018-as esztendő során a privát és az állami szektorban együttesen 80 000 új alkalmazottat állítottak munkába, ilyenképpen pedig a személyzeti állomány december végén elérte a 4 930 000 főt. (Ebbe a számadatba nincs belefoglaltatva a fegyveres testületek, a különleges szolgálatok stb. állománya, pontosabban csak azok, akik szerepelnek a munkafelügyelőség nyilvántartásában, a REVISAL-ban.) Ezek szerint az elmúlt esztendő kedvezően zárult az alkalmazottak száma gyarapodásának szempontjából. Árnyaltan kell kezelni az alkalmazottak számára vonatkozó számadatokat, s újólag is nyomatékolnunk kell, már csak annak okán is, hogy a különböző szakszervek a személyzetszámot különböző kritériumok, ismérvek alapján állapítják meg. (Az INS statisztikájába nem kerülnek be például, mármint az alkalmazottak száma tekintetében azok a munkaadók, akik négy főnél kevesebbet foglalkoztatnak.) Ugyanakkor jó tudni azt is, hogy egy új egyéni munkaszerződés nem feltétlenül jelent létszámgyarapodást, mert megtörténhet, és meg is történik, hogy azzal egyidejűleg valakinek megszűnt a munkaviszonya, például nyugdíjazása nyomán. Mindezzel együtt és mindezen túl vitathatatlan az a kedvező tendencia, amely hazai viszonylatban az utóbbi időben megmutatkozik, s amely nyomán jelentős mértékben lecsökkent a munkanélküliségi ráta, de ugyanakkor mélyenszántó változás következett be a munkaerőpiacon, a kereslet meghaladva a kínálatot. Ez utóbbi tényállás bekövetkeztében megvolt, megvan a maga szerepe a kivándorlásnak, másrészt pedig annak, hogy a „felhozatal” nem képes lépést tartani a munkáltatók megkövetelte szakképesítési szinttel és szakmai tapasztalattal. És hosszú évek után ismét bekövetkezett egy, a társadalombiztosítás szempontjából igen lényeges helyzet, nevezetesen az, hogy jelenleg az alkalmazottak száma meghaladja a nyugdíjasokét, durván számolva az 10 a 9-hez lévén. Első helyen a kereskedelem Az alkalmazottak számának a múlt esztendei alakulását illetően érdemes megemlíteni azt is, hogy az némi megtorpanásoktól eltekintve hónapról hónapra növekedett, érdekes módon az esztendő vége felé jegyezték, pontosabban novemberben, amikor is a létszámállomány 4 949 000 főt tett ki, a legkisebbet pedig januárban, amikor is az 4 888 000 volt. Az alkalmazások száma tekintetében a listavezetőnek a kereskedelmi szektor bizonyult, amely esetében 16 800 új egyéni munkaszerződést kötöttek meg, s ez az újonnan toborzottaknak a 21%-át jelenti. A második helyre 16 200 új alkalmazottal (az összalkalmazások 20%-ával) az IT+C szektor kerül, a harmadikra pedig 13 000 új alkalmazottal (16%) a vendéglátóipar. Az új alkalmazások nyomán 2018 decemberében a kereskedelmi alkalmazottak száma elérte a 793 000-et, az IT+C szektorban foglalkoztatottaké a 183 300-at, a vendéglátóipariaké pedig a 206 500-at. Viszonylag jelentős számban gyarapodtak az egészségügyi és a szociális ellátási intézményrendszer állásszámai is, nevezetesen 11 400-zal, ilyenképpen pedig a szóban forgó szektorban az alkalmazottak száma a múlt esztendő végén elérte a 390 000 főt. Egyre kevesebben Az már jó ideje, pontosabban mintegy két évtizede köztudott, hogy a hazai bányaipar lemenő ágon van, egyre több kitermelést zártak be, illetve számoltak fel, s egy kis túlzással úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez a folyamat gyakorlatilag be is fejeződött. 2017 decemberében a kitermelőipar 49 400 főt foglalkoztatott, azok száma 2018 decemberében újabb 1000 fővel csökkent, azaz 48 400-ra apadt. Meglepő módon egy viszonylag erőteljes létszámcsökkenés következett be a feldolgozóipar viszonylatában is, nevezetesen 10 400 fős, azaz míg 2017 decemberében országos viszonylatban az alkalmazottak száma 1 174 700 volt, az a múlt esztendő decemberének a végére 1 164 300 főre apadt. A banki szektor szerkezetváltása, illetve kirendeltségeinek és egységeinek a csökkenése is magával hozta a létszám zsugorodását, nevezetesen 87 900-ról 86 900-ra. Nemzetgazdasági szinten a különböző tevékenységi szektorokban az elmúlt esztendő folyamán 80 000 főt tett ki az „eltávozók” száma. Tehát nemcsak új alkalmazásokra került sor, hanem jó néhány szektorban, illetve vállalkozás esetében csökkent az alkalmazottak száma. Tíz esztendő távlatában A munkaerőpiacon, illetve az alkalmazottak száma alakulása szempontjából bekövetkezett legfrissebb változásokat próbáltuk meg felvázolni. A humánerőforrás-gazdálkodás, a munkaerő-foglalkoztatási tendenciák helyes értékelése azonban megköveteli egy nagyobb periódus áttekintését. Ugyancsak az INS adataira kell támaszkodnunk. Nos, azokból az olvasható ki, hogy a 2009 decembere és 2018 decembere közti periódusban a munkáltatók országos viszonylatban több mint 560 000 új munkahelyet teremtettek. A hivatalos statisztika szerint például 2009 decemberében a feldolgozóiparban 1 035 000 alkalmazottat tartottak nyilván, majd 2018 decemberében 1 164 300-at. Következésképpen közel 130 000 fős gyarapodásról lehet beszélni. (Ez még akkor is igaz, ha időközben, nevezetesen 2018 folyamán a megelőző esztendőhöz viszonyítva csökkent az állomány.) A feldolgozóipar után a második helyre a közigazgatási és a logisztikai szolgáltatások kerültek, a szóban forgó szegmensben az állomány 171 900 főről 290 700-ra gyarapodott. A harmadik helyet a vendéglátóipar foglalta el, ahol az utóbbi 10 esztendő során közel 100 000 új munkahely teremtődött, azok száma 206 500 lévén a múlt esztendő végén. E szektor kapcsán azonban meg kell jegyezzük, hogy a látványos növekedés ellenére személyzeti gondok jelentkeztek, amelyek a turisztikai idények során már-már ellehetetlenítik a normális működést, s a vendéglátóiparosok hovatovább rákényszerültek, rákényszerülnek külföldi vendégmunkások alkalmazására. Több mint 80-80 ezerrel gyarapodott a kereskedelemben, illetve az informatikai és távközlési szektorban foglalkoztatottak száma is. A feldolgozóipar esetében nem egyértelmű a kedvező tendencia. A már említett létszámgyarapodás jobbára az autóipar javára írható, részben pedig az építőanyagok és a tartós háztartási árucikkek gyártása szegmense javára. Ugyanakkor olyan hagyományos iparágak, mint a ruhaipar vagy a fonó- és szövőipar esetében folytatódott a 1990-es években, illetve a 2000-es évek elején megkezdődött a hanyatlás: 2009 decembere és 2018 decembere között a ruházati iparban foglalkoztatottak száma újabb 47 700 fővel csökkent, nevezetesen 155 700 főről 108 300-ra. A kitermelőipar hanyatlása sem új keletű, de az úgymond kiélesedett: a személyzeti állomány 20 900 fővel csökkent, azaz 69 300 főről 48 400-ra. Tíz év viszonylatában túlzás lenne azt állítani, hogy a humánerőforrás-gazdálkodás, az alkalmazottak száma alakulása egyértelműen kedvezőnek bizonyult. A gazdaság terén strukturális változások következtek be, ugyanakkor regionális tekintetben is jelentős eltérések jelentkeztek a foglalkoztatás terén, továbbá a kivándorlás sem csökkent elvárható mértékben, s mindennek nyoma meglátszik a személyzeti állomány alakulásán is. Hecser Zoltán