A múlt szerdai kormányülést felvezető expozéjában Dăncilă kormányfő érintette a mezőgazdasági szektorba befolyt uniós alapok kérdéskörét is. Többek között azt hangoztatta, hogy a 2017–2018-as időszakban 6 milliárd eurós összeg beinkasszálására került sor. Ilyenképpen Románia uniós viszonylatban Franciaország és Németország után a harmadik helyet foglalja el a vidékfejlesztésre és a mezőgazdaságra szánt beruházások kifizetési volumene tekintetében, a lehívási arányszám elérve a 48%-ot. A számok tömkelegéből kiragadva egyet-kettőt, nem adhat valós és helyes képet az uniós alapok lehívásának az alakulásáról. Márpedig e tekintetben Románia nem áll a helyzet magaslatán, s erre vonatkozóan rendelkezésre állnak a sarokszámok… A pénzügyminisztérium a költségvetés-végrehajtásra vonatkozó havi helyzetjelentéseiben ott „görgeti” az Európai Uniótól kapott milliárdokat is. A 2018-as esztendei helyzetjelentés szerint 23 milliárd lejről, azaz mintegy 5 milliárd euróról van, lenne szó. Ugyanezen minisztériumnak az uniós alapok lehívására vonatkozó statisztikájában viszont azzal szembesülhetünk, hogy összesen (mezőgazdasági szubvenciók, vidékfejlesztési és kohéziós alapok) 4,4 milliárd euró érkezett (azaz 20,6 milliárd lej). Joggal kérdezhető mi is a valóság, melyik szám a reális. Az már csak hab a tortán, hogy ezek az alapok teljes egészében nem a költségvetés „pénzei”, nem, mert a költségvetésbe nem kerül, nem kerülhet be az összes alap, csak a strukturális alapok egy része (s azok képeznek költségvetési bevételt). Amúgy az elmúlt esztendőben a strukturális alapok 1,47 milliárd eurót tettek ki, nem 5 milliárd eurót. A kormány pedig „mesterkedik”, és felpumpálva a bevételeket, mármint az állami költségvetés bevételeit, a tényállásról hamis képet „fest”. A mezőgazdasági szubvenciók már csak azért sem lehetnek a költségvetés bevételei, mert azok csak „átmennek” az államkincstár egy folyószámláján, amíg megérkeznek a jogosultakhoz, a gazdákhoz. A tények… A valóság az, hogy az elmúlt esztendőben országunk az Európai Uniótól a strukturális és kohéziós alapok keretében csak 1,47 milliárd eurót kapott, ami csak 6,6%-ot tett ki a teljes időszakra (2014–2020) rendelkezésre álló 22,6 milliárd eurónak. A 2014–2020-as pénzügyi időszak kezdetétől eltelt öt év során Románia összesen 13 milliárd eurós vissza nem térítendő pénzösszegben részesült a kiutalt 42 milliárd euróból (strukturális vidékfejlesztési alapok, valamint mezőgazdasági szubvenciók). Ez azt jelenti, hogy a leírási arány 31%-os volt. A strukturális alapok esetében (amelyek lehívása projektek alapján történik) a kiutalt 22,6 milliárd euróból 2018 végén 4,1 milliárd euró tényleges lehívására került sor, azaz az abszorpciós arány 19%-os volt. A múlt esztendőben a strukturális és kohéziós alapokból 1,47 milliárd eurót sikerült lehívni, s ennek nyomán kerekedett ki a már említett 19,5%-os, a tényleges abszorpció (az előleg nélküli összegek) csak 13%-os volt, azaz 5 év alatt 2,9 milliárd euró. Továbbá a tavaly a vidékfejlesztésre sikerült lehívni több mint 1 milliárd eurót, a mezőgazdasági szubvenciók értéke közel 1,77 milliárd euró volt, másabb alapok közel 174 millió euró, azaz összesen 4,44 milliárd euró. Ugyanakkor Románia mintegy 1,68 milliárd euróval járult hozzá az Európai Unió költségvetéséhez. Az érdekesség kedvéért arra is utalhatunk, hogy 2007 és 2018 között országunk összesen 50,1 milliárd euró értékű összeget kapott az Európai Uniótól. Ebből mintegy 37 milliárd eurót a 2007–2014-es pénzügyi periódus keretében, és közel 13,1 milliárd eurót a 2014–2020-as pénzügyi időszak keretében. Ugyanakkor a szóban forgó időszakban Románia az Európai Unió költségvetéséhez közel 17 milliárd euróval járult hozzá. Szerény arányszámok Az európai alapokért felelős minisztériumtól származó adatok szerint úgy általában távolról sem olyan rózsás a helyzet, mint ahogy azt megpróbálta sugalmazni a kormányfő, mármint az abszorpciós arányszámok tekintetében. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok 2019. február 1-jére vonatkoznak. Vegyük számba a különböző operatív programokat: a 2014–2020-as pénzügyi időszakban a Regionális Operatív Programra kiutalt összeg több mint 6,8 milliárd, abból a már említett időpontig 984 millió eurót sikerült lehívni, azaz 14,3%-ot; a Nagy Infrastruktúra Operatív Programra 9,2 milliárd euró áll rendelkezésre, abból február 1-jéig mintegy 2 milliárdot sikerült lehívni, azaz 22,4%-ot; a Versenyképesség Operatív Programra mintegy 1,3 milliárd eurót biztosítottak, abból nem egészen 288 millió eurót sikerült lehívni, azaz 21,6%-ot; a Emberi Erőforrás Operatív Programra közel 4,4 milliárd euró fordítható, abból befolyt közel 862 millió euró, azaz 19,7%; a Közigazgatási Kapacitás Operatív Programjára a kiutalt összeg 533 millió euró, lehívásra került 78,5 millió euró, azaz 14,2%; a Műszaki Segélynyújtási Operatív Programra közel 253 millió eurót biztosítottak, abból sikerült lehívni 95,6 millió eurót, azaz 38,2%-ot. Amint már arra utaltunk, az operatív programokra összesen közel 22,6 milliárd euró áll rendelkezésre, s abból eddigelé közel 4,4 milliárd eurót sikerült lehívni, azaz 19,3%-ot. (Az átutalt összegekbe belefoglaltatnak az előlegek is, ilyenképpen pedig a százalékarányok nem tükrözhetik a ténylegesen felhasznált összegek helyzetét.) Az arányszámokból kikövetkeztethető, hogy a strukturális alapok tekintetében távolról sem kedvező a helyzet, s a jelek szerint a pályázatok körül is gondok lehetnek, mert azzal igazán nem lehet dicsekedni, hogy a romániai „legjobb” teljesítmény 22,4%, s azt a Nagy Infrastrukturális Operatív Programnál érték el. (Amúgy ebből a programból finanszírozzák többek között az autópályákat, az utakat vagy a kanalizálási munkálatokat.) Öt év alatt csak 22%-ot felhasználni a rendelkezésre álló összegből, igazán nem számít fegyverténynek, főleg olyan körülmények között, amikor olyan munkálatok is folytatódnak, amelyeket még a megelőző, a 2007–2014-es pénzügyi periódus keretében be kellett volna fejezni. Amúgy annak keretében csak a szállítási program több mint egymilliárd eurót veszített el a munkálatok megkésése okán. A Regionális Operatív Program keretében finanszírozzák a kis- és középvállalkozásokat, valamint a helyi projekteket, s azok esetében sem kecsegtet sok jóval az a 14,3%-os lehívási arányszám, de ugyanakkor nyomatékolandó az is, hogy a tényleges abszorpció (az előlegek nélküli) alig 555 millió euró, azaz a rendelkezésre álló uniós pénzalapnak alig 8%-a. Utaltunk arra, hogy Romániában a 2007-es csatlakozást követően az Európai Uniótól 50 milliárd eurós pénzalap érkezett, ugyanakkor Románia hozzájárulása az unió költségvetéséhez 17 milliárd euró volt. Következésképpen pozitív 33 milliárd eurós egyenlegről beszélhetünk, ami a 2018-as esztendei általános konszolidált költségvetés összbevételeinek az 50%-át teszi ki, illetve tenné ki. Hecser Zoltán