Fürdőhelyből rekreációs övezetté alakul

HN-információ
A Csíkszentimrei Büdösfürdő a megye egyik legismertebb és felkapottabb helyei közé tartozik. A hegyvidéki településen adminisztráció és tulajdon szempontjából Csíkszentkirály és Csíkszentimre osztozik. Állandó lakosa ugyan nincs, a településre az állandó változás a jellemző. Az egyébként mofettáiról híres telep sok lehetőséget rejt magában fiatalok és idősebbek számára egyaránt. Büdösfürdő talán a megye egyik legismertebb és legfelkapottabb hegyi víkendtelepe. A fürdőn a közigazgatás és a terület tulajdonjoga szempontjából Csíkszentkirály és Csíkszentimre osztozik. Az üdülőtelep folyamatosan, vagy akár úgy is mondhatnám: rohamosan változik. Ezt az elmúlt bő másfél évtizedben tapasztaltam, ugyanis gyermekkorom nyári vakációinak jelentős részét itt töltöttem. Sőt mikor időm engedi, most is gyakran felkeresem. A hely a fiatalok körében rendkívül nagy népszerűségnek örvend, szilveszteri bulik, hétvégi spontán kiruccanások színhelye. Állandó lakosa nincs, azonban a nyári hónapokban az idősebb generáció – főként nyugdíjasok – negyed évet, vagy akár fél évet is eltöltenek a Büdösben. Ilyenkor általában a mofettázás, más néven a gödrözés a fő tevékenységük. [caption id="attachment_124112" align="aligncenter" width="2560"] Elhanyagolt tanösvény[/caption] A telep múltjáról A település múltjáról, történetéről számos legenda kering, valós és csodás elemeket ötvözve. Annyi bizonyos, hogy Büdösfürdőt régen pezsgő – vagy inkább „bugyogó” – fürdőélet jellemezte. Ezt jelzi az egyik mofetta közelében található lepusztult, összedőlt épület is. Hajdanán a kádfürdőt, a medencéket a különböző ízületi panaszok kezelésére használták az emberek. A víkendtelep szentimrei és szentkirályi határán romos, mára a fürdőépülethez hasonlóan összeomlott villa hirdeti a rendszerváltást, rendszerváltozást, rondítva a település arculatát. A Csíkszentimrei Büdösfürdő borvízforrásokban és mofettákban egyedülálló módon gazdag, gyógyvizeinek különleges összetétele van. Kénes-szén-dioxidos borvízforrásainak jellegzetes záptojásszaga van, így a turisták nem kell attól tartsanak, hogy nem találják meg őket, hiszen elég csak az orrukra hagyatkozniuk, és a jellegzetes kénes szag alapján könnyedén rájuk bukkannak. A fürdőtelepet az 1920-as években kezdték építeni, 1965-ben gőzfürdőt is emeltek. A telepen gyógyiszapfortyogók találhatók. Fejlődésében szerepet játszott az 1960-as években indított cinóberbánya (higanybánya), ez azonban csupán szűk egy évtizedet működött, a hetvenes évek elejére bezárták. A pályázati pénzből épített, de elkészülte óta sem működő kezelőbázis szomszédságában látható a bánya egykori bejárata, azonban a víz teljesen elárasztotta, csermely fakad belőle. A település a bányászatnak köszönheti az oda vezető jelenlegi út alapjainak lerakását, kiszélesítését, szerpentinjeit. Addig csak egy keskeny, sok helyen nagyon meredek erdei úton lehetett megközelíteni, ahogyan a helyiek ismerik és nevezik, az Erősön keresztül, amit mára lassan-lassan a természet visszahódított saját magának, ugyanis az új út megépítésével, a mindennapos használat hiányában, az egyébként is nehéz erdei terepen vezető utat az eső elmosta és a növényzet helyenként benőtte. Az „új út” – a Csíkszentkirályról Büdösfürdőre vezető út – 2017-ben aszfaltburkolatot kapott. Így a mintegy 15 kilométeres távolság viszonylag könnyedén és rövid idő alatt megtehető személyautóval vagy akár kerékpárral. Nem árt tudni A településen az elmúlt években kisvállalkozások indultak: üzlet, kocsma nyílt, panziók várják a vendégeket. Főképp tavasztól őszig sokan megfordulnak itt. Nyáron, hétköznapokon főleg az idősebb generáció uralja a telepet, hétvégére azonban felpezsdül az élet, a fiatalabb korosztály népesíti be, ilyenkor mindenképpen érdemes számolni a hangos zenével. Az egyik talán leghíresebb üzlet és bár a szentkirályi részen fekvő Keleti, de ugyanazon az útvonalon megtalálható „Marika néni lángosozója”, ahol nemcsak lángosra, de egyéb finom falatra is betérhetünk. A szentimrei területen is található üzlet, azonban ezekről a kicsi boltokról nem árt tudni, hogy leginkább tavasztól őszig, illetve télen csak hétvégenként tartanak nyitva. A kis víkendházak száma jelenleg talán már az ezret is meghaladja, fele csíkszentkirályi területen, más néven az Előhágó területén található, míg másik része a Csíkszentimréhez tartozó területen fekszik. A település télen csendes, ugyanis még nem létesítettek sípályát, és bár napjainkban a telek enyhébbek, némelyik hófúvás esetén a hó vastagsága néha meghaladja a másfél métert is. A településnek római katolikus temploma van, a csíkszentkirályi plébánia filiája, onnan látják el hétvégenként a szolgálatot. A templomocska búcsúját Szent István ünnepén, az augusztus 20-át követő hétvégén tartják. A két település ilyenkor általában közösen szervezi az eseményeket. Mint már említettem – sőt Kencse Előddel, Csíkszentimre polgármesterével folytatott korábbi beszélgetésünk során is felmerült a kérdés –, az óriási kezelőközpont-beruházást üzemeltető hiányában ugyanaz a veszély fenyegeti, mint a rendszerváltás előtti időben működő kádfürdőnek otthont adó épületet: gazdátlanul összeomlik. Az elöljáró bízik abban, hogy a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházzal folytatott tárgyalások minél előbb gyümölcsöző és kedvező eredménnyel járnak. A büdösfürdői mofetták korszerűsítésére az Országos Beruházási Társasághoz (CNI) még tavaly augusztusban finanszírozási kérelmet nyújtottak be a meglévő épület befejezésére. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem segítségével felmérés készült, amelynek az eredményét tanulmányba foglalták, valamint a magyarországi Mátraderecskével közös pályázati partnerségnél is felhasználják, ezáltal átvennék a község jó példáit. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház heti 1-2 órában működtethetne orvosi rendelőket is Büdösfürdőn, – nemcsak fizikoterápiás helyiség, hanem akár a szentegyházihoz hasonló egészségügyi központ is létesülhetne benne. Ez a térség lakói számára fontos egészségügyi szolgáltatás volna, annál is inkább, mivel a fiatal orvosok körében folyamatos az érdeklődés Csíkszereda iránt, s a térség lakói számára is fontos, hogy a tudásukat nálunk hasznosítsák, kamatoztassák. Mindehhez hármas együttműködési egyezményre van szükség, Csíkszentimre és Mátraderecske község, valamint a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház között. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház részéről már tettek ígéreteket a kezelőbázis befejezésére, és a gyógyturizmus beindítására. A projekt pénzügyi és egészségvédelmi szempontból is jelentős előremozdulást hozhat a térség életébe. [caption id="attachment_124113" align="aligncenter" width="2560"] Múltat idéző építmény, járda és szemetes FOTÓK: VLAICU LAJOS[/caption] Épületek és emberek most és régen Büdösfürdő utcáin végigsétálva, az épületeket szemrevételezve megállapíthatjuk, hogy rendkívül éles a kontraszt. Míg régen többnyire faépítésű, félig gömbölyített gerendából készült házak voltak a jellemzők, napjainkra divattá váltak a téglából emelt épületek, megváltoztatva a telep összképét, elveszítve annak varázsát. Felidézve a Jánosi Csaba geológussal folytatott korábbi beszélgetésemet – igaz, kijelentése a népi fürdők kapcsán hangzott el –, Büdösfürdőre is találónak tartom az általa mondottakat: az emberek, hogyha ráéreznek, és felfedeznek maguknak valamiféle kis vizet, és annak az évek során összegyűlt tapasztalat szerint jótékony hatása is bebizonyosodik, akkor a helyszínen valami elkezd épülni. Attól fogva a hely jelentőséggel bír. A mofetták bebizonyították gyógyító erejüket. Számos ízületi panasszal küzdő, vagy éppen komoly balesetet elszenvedett személy keresi fel rendszeresen, évről évre a helyet, és ha nem is teljes mértékben, vagy azonnal épülnek fel, a gyógyulás mindenképpen látványos. Természetesen nem csupán gyógyulás céljából mennek ki az emberek a Büdösbe, a telep feltöltődésre, hosszú erdei sétákra, a fiatalok számára pedig hétvégi bulizásra is alkalmas. A ma Kovászna megyéhez tartozó Erdővidék közelségének következtében a látogatók többsége a két megyéből van, de vásároltak itt házat Maros megyeiek, vagy éppen bukarestiek is. Míg korábban a térségben többnyire csíkszentimrei és csíkszentkirályi, valamint később Kovászna megyei lakosoknak tulajdonában voltak az ingatlanok, napjainkra jelentősen megváltozott a tulajdonosi szerkezet. Büdösfürdő lassan-lassan elveszti gyermekkoromban megismert idilli arculatát. Fejlődik. A fejlődést a már az öt évvel ezelőtt átadott, a csíkszentkirályi önkormányzat tulajdonában levő menedékház léte is jelzi. Néhány épület, méreteit és külalakját tekintve a jövőbe mutat. A település elveszíti régi varázsát, és luxusnyaralóvá növi ki magát, ahol már a kényelemre vágyók, nem pedig a gyógyulást keresők kiszolgálására esik a hangsúly.

Vlaicu Lajos





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!