Nagyon sok idős ember él egyedül, az elmagányosodás az egyik legnagyobb probléma, ami a szépkorúakat érinti. Ha bezárkóznak, a négy fal közé szűkítik be az életüket, az idővel szellemi és fizikai hanyatlással is jár. Hogy mit lehet tenni ez ellen, arról Györgyicze Attilával, a csíkszeredai Providentia Idősek Központja vezetőjével beszélgettünk.

Györgyicze Attila: közösség a magány ellen                                                                       A szerző felvétele

Acsíkszeredai Riehen Egyesület egyik hagyományos tevékenységének számít a Providentia Idősek Központja működtetése. Györgyicze Attila (felvételünkön) 2016 óta vezeti a foglalkozásokat a központ keretében, ahová most 58-an járnak: három csoportban felváltva biztosítanak az időseknek heti egy-egy foglalkozást. Az egyesület zsögödi épületébe el is szállítják az időseket, közös reggelivel kezdődik a nap, majd változatos foglalkozásokat tartanak. Kézműveskednek, újságot olvasnak, beszélgetnek, társasjátékoznak, tornáznak is, közösen készülnek és megülik az ünnepnapokat. – Vannak úgymond próbanapok, amikor eljön valaki, hogy megnézze a foglalkozást, és aki eddig eljött, az mind itt is „ragadt” – mesélte a központ lelkes, fiatal vezetője. Az intézményvezető kifejtette: a céljuk, hogy a magányosan élő idős embereket segítsék. Aki részt vesz a tevékenységben, annak az a vágya, hogy társaságban legyen, mert sokat van egyedül. A hozzájuk járók nagy része özvegy, a gyerekek, unokák rendszerint elfoglaltak, és az idősek így sokat vannak egyedül. – Az időskorral járó betegségektől eltekintve az elmagányosodás, illetve ennek a következményei jelentik a legnagyobb problémát, ami az időseket érinti. Még a fiatalokkal is megtörténhet, hogy elzárkóznak a világtól, de mivel az idősebbeknél a körülmények is rásegítenek erre, ez egy reális veszély a számukra. Aki elzárkózik egy ideig, az hozzászokik ahhoz, hogy csak a házban üljön egyedül, később már nehezen nyit a külvilág felé – vázolta fel Györgyicze Attila. Aki nem mozog, épp csak a maga körüli, házbeli teendőket végzi el, annak fizikailag is romlik az állapota. Szellemileg is elzárkóznak ezek az emberek, ha nem járnak ki a lakásból, akkor egy idő után már nem is nyitnak kifelé, nem érdekli őket már sok minden – sorolta Györgyicze. Kell egy közösség A központ vezetője kérésünkre megfogalmazta, hogy tapasztalata szerint mi lehet hasznos az idősek számára az elmagányosodás ellenszereként. Az egyik legfontosabb szerinte az, hogy járjanak közösségbe az egyedül élők. – Tudom, hogy nehéz, főleg annak, aki már otthon van egyedül akár egy évtizede is, de legalább hetente egy-két nap, napi egy-két órára ki kell mozdulni valahová. Ez lehet akár – ha vallásos valaki – imaközösség vagy idősek klubja, központja, amilyen a mienk. Hozzánk is lehet még jelentkezni, van szabad helyünk. Igaz, háromhetente, de öt napig közösségben tölthetik az időt a hozzánk fordulók, reggelit és ebédet kapnak, ezek között pedig tevékenységek zajlanak: ének, zene, irodalom, megüljük az ünnepségeket, névnapot, farsangot, Mikulásra meg szoktuk hívni az unokákat. Ha valaki nem szeretne közösségbe járni, akkor vigyázzon az unokákra, az is kimozdulás, tevékenység. Tudományosan bizonyított tény, hogy ha valaki sok időt tölt az unokákkal, annak nő a várható élettartama – mutatott rá Györgyicze Attila. Ki a levegőre! Aki nem szeretne közösségbe járni, az is mozduljon ki – tanácsolja a központ vezetője. Sokan mondják azt, hogy nekik elegendő az ajtó mögötti aktivitás, a lakásban takarítanak, főznek, mosnak. Viszont ki is kell menni a levegőre, legalább harminc percet naponta. Sokan mondják, hogy nem tudnak szaladni, úszni, biciklizni, de a nagy többség tud sétálni, és az is megteszi. Ha nincs ötletük, hogy hová sétáljanak, akkor menjenek el az üzletbe, ahol vásárolni szoktak délelőtt is, délután is, és megvan a napi kimozdulás. Vagy menjenek el a közeli parkba, kétszer körbesétálnak, és megvan a napi fél óra mozgás a szabad levegőn – ajánlja a szakember. Agytornára is szükség van Györgyicze Attila harmadik ajánlása a szellemi épség megőrzésére vonatkozik. Fontos, hogy időskorban is olvassanak az emberek, oldjanak keresztrejtvényeket, a tévét pedig ne csak a kedvenc sorozatok megnézésére használják, hanem nézzenek olyan műsorokat is, amelyek kissé aktívabbá teszik a nézőket, például kvízműsorokat. Szintén ajánlott valamilyen hobbi: kössenek, varrjanak, szőjenek akár, nyáron kertészkedjenek, a férfiak nyírjanak füvet, barkácsoljanak. Fontos, hogy foglalkozzanak valamivel, és legyen sikerélményük azáltal, hogy azt megcsinálták – mondta az idősek központjának programszervezője. Úgy véli, hogy ha a felsoroltakra rászánnak egy kis időt, ha ezekre odafigyelnek az egyedül élő idősek, akkor, ha nem is az első-két nap, de lassan belejönnek, észreveszik, hogy jó kimozdulni, beszélgetni, meghallgatni mást és elmondani másoknak is mindazt, ami őket foglalkoztatja.

R. Kiss Edit