Amint arról már korábban beszámoltunk, VI–X. osztályos diákok számára hirdetett játékot az Erdélyi Ferences Rendtartomány Gyűjtőlevéltára. A tavaly októberben kezdődött és június végéig tartó Ferences ki mit tud játékos feladatok célja, közelebb vinni a fiatalokhoz a 800 éves ferences lelkiség és történet részleteit, különösen az erdélyi vonatkozásokra. A havi feladatokat a Vasárnap című újság, a romkat.ro portál és a Hargita Népe minden hónap elején közli. A megoldásokat az adott hónap végéig, azaz 30-ig postán az Oficiul Provincial al Franciscanilor – Ferences ki mit tud játék Mun. Cluj-Napoca, str. Emile Zola, nr. 4, 400112, jud. Cluj címre vagy az ofmjatek@gmail.com e-mail-címre várják. A diákok jutalma a lelki és szellemi fejlődés, emellett számos egyedi ajándékot és a játék végére egy meglepetést is tartogatnak a szervezők. Februári megfejtés A februári feladatok megoldásaihoz a következőket lehetett írni: 1. A kolozsvári ferencesek:  a földszinten található refektórium boltozatát egyetlen oszlop tartja?!  az ebédlő északi falán pedig egy csúcsíves felolvasófülke található?!  miután a reformáció következtében a ferencesek is el kellett hagyják a várost, a lakosság reformátussá lett, és az év őszétől majdnem egy évig Izabella királyné lakott a kolostor északi szárnyában?!  de a kolostor történetéhez tartozik az is, hogy az 1557-es országgyűlés úgy döntött, hogy az épületben iskolát rendezzenek be; az 1568 és 1693 között az Erdélyi Unitárius Egyházé volt?! A csíksomlyói ferencesek:  csíksomlyói kolostor a 15. században a gótikus templommal együtt épült fel?!  a ferencesek már a kezdetektől fogva oktatták a környékbeli gyermekeket előbb csak alapfokon, majd magasabb szinten is pl. gimnázium működtetése által?!  1675-ben nyomdát is alapítottak a szerzetesek, „utódja” a kolozsvári Szent Bonaventura nyomda és könyvkötészet (1906–1948)?!  kiemelkedő tevékenységet folytatott: P. Kájoni János mint polihisztor és P. Simon Jukundián, aki 1858-ban kántor- és tanítóképző iskolát alapított, ahol magas színvonalon képezték az erdélyi kántortanítókat?! 2. Írd meg/ oszd meg velünk kolozsvári vagy csíksomlyói látogatásod élményét! HA még egyik helyen sem jártál, kérdezz meg valakit a környezetedből, és írd meg az ő benyomásukat. VAGY Mutasd be (bármilyen technikát alkalmazva: rajz, festés, grafika, pontozás, netán fénykép vagy makett) a két helyszín valamelyikét, úgy ahogy Te látod. Köszönjük a sok-sok kreatív munkát, megosztást! + kérdés: Amennyiben úgy érzed, hogy szeretnél egy kis pluszpontot szerezni, íme egy bónuszkérdés: Milyen közös vonása van a két helyszín templomának a somlyói Mária-kegyszobor vonatkozásá­ban? (Segítségként eláruljuk, hogy köze van a világháborús ese­ményekhez, a román hadtestek Székelyföldre való betöréséhez és az azt követő lakossági meneküléshez.) A közös vonás a két helyszín között a csíksomlyói Segítő Szűz Mária kegyszobra, ugyanis az I. (1916 szeptembere és 1920 tavasza) és a II. világháború (1944 szeptembere és 1945 áprilisa) alatt is Kolozsvárra volt menekítve a Székelyföldre betörő ellenség elől. A márciusi feladatok Déván a bulgarita rendtartomány ferencesei az 1600-as évek végén jelentek meg. 1710 körül már több szerzetes érkezik a Szeplőtelenül fogantatott Szűz Máriáról nevezett bulgarita rendtartományból – előbb kisebb kápolnát, majd rezidenciát (kisebb kolostort) építenek. Az évek során a kolostor előbb a magyarországi Kapisztrán Szent Jánosról nevezett rendtartományhoz, majd az erdélyi Szent István királyról nevezett provinciához csatolták. 1948-ban az épületet államosították és a szerzeteseket elűzték. Az 1970-es árvíz súlyos károkat okozott az épületben. A kommunizmus megbukása után P. Böjte Csaba ferences szerzetes e kolostor falai között hozta létre a ma is működő Dévai Szent Ferenc Alapítványt. A kaplonyi ferences templomot és kolostort a középkori, bizonyos források szerint már a 11. században fennálló Szent Márton tiszteletére felszentelt nemzetségi templom és monostor romjain építette Károlyi Sándor 1711–1737 között. Ezeket az épületeket 1834 októberében az úgynevezett „érmelléki földrengés” súlyosan megrongálta. Az újjáépítési munkálatok Ybl Miklós tervei alapján, Károlyi György anyagi támogatásával zajlottak 1844–1847 között. Külön érdekesség, hogy a templom alrészében található a Károlyi család kriptája, amely 36 koporsót foglal magában, és nyitott, látogatható az érdeklődők számára. 1. Válaszd ki a két említett kolostor közül a számodra szimpatikusabbat, és írj legalább két-három olyan új információt a történetéről, jellemzőiről, amelyek nem olvashatók a fenti szövegben! 2. Írd meg/ oszd meg velünk dévai vagy kaplonyi látogatásod élményét! HA még egyik helyen sem jártál, kérdezz meg valakit a környezetedből, és írd meg az ő benyomásukat. VAGY Mutasd be (bármilyen technikát alkalmazva: rajz, festés, grafika, pontozás, netán fénykép vagy makett) a két helyszín valamelyikét, úgy ahogy Te látod. + kérdés: Amennyiben úgy érzed, hogy szeretnél egy kis pluszpontot szerezni, íme egy bónuszkérdés: Mi a közös a két ferences helyszínben? Netán tudod részletezni is? (Segítségül eláruljuk, hogy a templomaik számában kell keresni a megoldást és nem csak, úgyhogy hajrá!)