2017. szeptember 26–29. között került sor a portugáliai Fatimában a Mária- és nemzeti kegyhelyeket tömörítő Európai Máriás Háló éves, 15. konferenciájára. A Mária-jelenések centenáriumát ünneplő kegyhely és zarándokközpont meghívásának a huszonegy tagot számláló szervezetből Brezje, Czestochowa, Csíksomlyó, Einsiedeln, Gibraltár, Knock, Lőcse, Loretto, Lourdes, Mallieha, Máriapócs, Walsingham és Zarvanytsya képviselői tettek eleget. A csíksomlyói kegyhelyet Urbán Erik OFM templomigazgató, érseki helynök és alulírott képviselték. A fatimai kegyhely 2010 végén azt a feladatot kapta XVI. Benedek pápától, hogy készítsen tervezetet a Mária-jelenések százéves évfordulójának megünneplésére. Az ünnepterv legfontosabb része a 2016. november 27-én megnyitott és idén, 2017. november 26-án bezárandó jubileumi év, amelynek legkiemelkedőbb eseményére május 12–13-án került sor. Pontosan száz évvel azután, hogy 1917. május 13-án a három pásztorgyereknek, Lúciának, Ferencnek és Jácintának megjelent a Szűzanya Cova da Iriában, ugyanazon a napon, 2017. május 13-án és ugyanazon a helyen Ferenc pápa zarándokok ezrei jelenlétében adott hálát a fatimai jelenésekért, és avatta szentté a két fiatalabb látnokot, Francis és Jacinta Martót. Az Európai Máriás Háló tagjait azzal a nyilvánvaló céllal hívták meg a fatimai kegyhely vezetői, hogy a találkozáson és a szokásos tapasztalatcserén túl részévé váljanak a centenáriumi ünnepsorozat kegyelmének, elmélyíthessék és magukkal vihessék országukba, a saját kegyhelyükre zarándokoló hívek számára Fatima ma is aktuális üzenetét. Szeptember 27-én ugyancsak P. Cabecinhas szólt a résztvevőkhöz. A fatimai üzenet lelkisége címmel tartott előadásában azt mondta, hogy Fatima az autentikus máriás lelkiség szent helye, titokzatos üzenete pedig Oltáriszentség-központú, a Szentháromságra mutat rá. Fatima üzenete tulajdonképpen a Szűzanya kérése minden embertől: hogy többé ne bántsák az Istent. Éppen ezért Fatimában az Istenanya jelenéseiben megfogalmazott kérésének megfelelően szüntelenül imádkozzák a rózsafüzért, hogy béke legyen, hogy megvalósuljon a világbéke. Így válik Fatima az elköteleződés, a megbocsátás, a szeretet és a hit helyévé, fogalmazott a szónok. P. Pedro Valinho Gomes, a fatimai kegyhely zarándokközpontjának vezetője Honnan jöttél? Fatima üzenete a mai világnak címmel tartott előadásában azt hasonlította össze, hogy mit látott a három pásztorgyermek 1917-ben a posztmodern kor emberéhez képest, akit megkísértett a személyiség teljes szabadságának tudata. A látnokok olyan virágzó egyházat láttak, amely Isten jelenlétét hirdeti a világnak, amelyben férfiak és nők magukat Istennek szentelik. Fatima annak a lehetősége az egyház számára, hogy jelen lehessen a világban, és a felsőbbrendű ember szívét az alázat kápolnájává alakítsa. Angela Coelho Mária-kongregációs tag, az idős kort megért, harmadik látnok, Lúcia nővér szentté avatási ügyének segédposztulátora is A kis fatimai pásztorok életszentségének a példája című értekezésében úgy fogalmazott, hogy Fatima az a hely a mai ember számára, ahol bensőséges kapcsolatba kerülhet Istennel, ahol a hit kegyelmére tehet szert. A legfontosabb a hit, hiszen a látnokok sem azért lettek szentek, mert látták a Szűzanyát – mondta az előadó Ferenc pápára hivatkozva –, hanem azért, mert hittek. Az előadások elméleti fejtegetését a kegyhely meglátogatása tette empirikus tapasztalattá az európai máriás kegyhelyigazgatók és -képviselők számára. A résztvevők imádkozva és egy helyi idegenvezető kíséretében sétálhatták végig és ismerhették meg a keresztutat, amelynek útvonala megegyezik azzal, amelyet a pásztorgyerekek mindennap megtettek, amikor otthonukból, Aljustrelből a juhnyájat legelni vitték Cova da Iriába, ahol a jelenések történtek. A lelki élmény mellett, amit a szob­rokkal, szoborcsoportokkal jelölt angyal-, illetve Mária-jelenések konkrét helyszíneinek látása okozott, külön örömmel és büszkeséggel tölthette el a magyar nemzetiségű kegyhelyek, Csíksomlyó és Máriapócs képviselőit az, hogy Fatimában a kálváriát és a kápolnát magyarok építették. A tervet a Magyarországot 1944-ben elhagyó Kardos Illés, a Csanádi Egyházmegye papja készítette elő, és alapította meg a Fatimai Magyar Kálvária Mozgalmat azzal a mélységes hittel, hogy a Szűzanya kiemeli a magyarságot a kommunista hatalom okozta rabságból. A Fatimai Magyar Kálváriát és a Szent István-kápolnát, amely elsősorban az 1956-ban külföldre menekült magyarok adományaiból épült, 1964. május 12-én szentelték fel. A kálvária első tizennégy stációját Marek László magyar építész készítette. A 8. és a 9. stáció között található szobor a Szűzanya negyedik jelenésének állít emléket. Ezt 1956. augusztus 12-én szentelték fel. A 15. állomás a lajosmizsei plébánia adományából készült annak emlékére, hogy Magyarország felszabadult a kommunizmus alól. 1992. október 13-án, a fatimai jelenések 75. évfordulóján került sor a felavatására. A kápolna szobrait Soares Branco portugál szobrász készítette, a kápolna mennyezetén látható 55 négyzetméteres mozaik és a magyar szenteket ábrázoló színes üvegablakok Prokop Péter római műtermében készültek. (Forrás: Magyar Kurír, 2006. október 18.) Az Európai Máriás Háló képviselői a kegyhelylátogatást a látnokok, Lúcia nővér, majd Szent Ferenc és Szent Jácinta múzeummá alakított szülőházának a megtekintésével folytatták, megállva pár pillanatig az újonnan kanonizált szentek házának utcára néző kőfalánál, ahol a széles világon ismert, híres fotó készült a három látnokgyerekről. A körút végén pedig feltárult talán még a római Szent Péter térnél is tágasabb fatimai szabadtéri szentély, egyik végén az 1928-tól huszonöt éven át épült, 1953-ban felszentelt bazilikával, másik végén a modern, torony nélküli, óriási világító rózsafűzérrel ellátott templommal, amelynek alagsorában kiállítótermek találhatók. A két templom között helyezkedik el a Jelenések Kápolnája. A konferencia első napjának zárásaként a nemzeti Mária-kegyhelyek igazgatói a bazilikában – amelyben a három látnok sírja is található – közös szentmisét mutattak be. Az egyszerű hétköznapon is a különböző nemzetiségű zarándokokkal zsúfolásig telt templom jól érzékelhetővé tette Fatima pillanatokra nem szűnő, eleven életét, országhatárokon, Európán is átívelő kisugárzását, azt, hogy a kontinensen (a franciaországi Lourdes után) az a szent hely, amely évente 4 000 000 zarándokot fogadva, az ima erejével vigyáz, igyekszik vigyázni az öreg földrész békéjére, megnyugvásra, az Istennel való megbékélésre hívva a zaklatott modern embert. Ennek a gondolatnak a jegyében zajlott a szentmisét követően a Jelenések Kápolnájában tartott többnyelvű, szintén több száz hívő részvételével a rózsafüzér imádkozása, amelyet a két templom közötti téren tartott, a Fatimai Szűzanya szobrának körbehordozását is magában foglaló gyertyás körmenet zárt. Szeptember 28-án a Jelenések Kápolnájában tartott szentmise és a fatimai kegyhelyről szóló dokumentumfilm megtekintése után P. Marco Daniel Duarte, a Fatimai Kegyhely Tanulmányi Központjának igazgatója tartott előadást Amikor a kegyhely a találkozás helyévé válik címmel. Mondandójában P. Duarte arra mutatott rá, hogy a kegyhely az emberiség és Isten találkozásának a helye, és amennyiben ez nem így történik, akkor az a hely nem kegyhely. A kegyhelynek az a feladata, hogy hirdesse az Evangéliumot, és segítse a zarándokokat minden egyes lépésükben. Ezt akkor tudja megtenni, ha abból indul ki, mint amire Fatima törekszik, ahol teológiai szempontból nem a látnokokat tekintik a hely főszereplőinek, hanem magát az irgalmas Istent. A látnokok csupán az isteni üzenet hordozói voltak, akik felajánlották magukat az Úrnak. Fatima kérdése tőlünk is az: Fel akarod ajánlani magad Krisztusnak? A konferencia befejező részében a kegyhelyjelentések következtek. A következő találkozóra Szlovéniában kerül sor. A ferences szerzetesek által őrzött brezjei kegyhely 2018. szeptember 25–28. között szervezi meg az Európai Máriás Háló 16. tanácskozását. Borsodi L. László, ferences sajtóreferens