Ennél vagy innál inkább?

HN-információ
Lehet beszélni egyetemistabarát árakról, ha van havi 500-700 lejünk bulizni. Szerintem nem mondok sok újat azzal, hogy ez nem mindenkire igaz, sőt. Egy átlagos buliban, ha férfiakról van szó, nagyon könnyen s gyorsan fogynak a 10, 50, sőt akár a 100 lejesek: egy sör, mondjuk, hét lej, mellé egy pohárka erőset, ami szintén hét lej, plusz még meghívjuk a rég nem látott barátot is egy körre, és ott van, hogy 30 lejjel kevesebb lapul a zsebünkben. Ezt a folyamatot párszor megismételvén – hiszen egy buli csakis akkor „jó”, ha a sárga földig isszuk magunkat –, máris elköltöttünk 150 lejt. Aztán másnap az este felére sem emlékezve vakarjuk a fejünket, hogyan sikerült ismét ennyi pénzt elköltenünk – mindezeket valamikor 2-3 éve írtam le, egyetemistaszemmel. Ám most is azt tudom mondani, hogy semmi nem változott, legfennebb annyi, hogy akkor még a bulik költségei miatt aggódtam, most meg azért, hogy van-e egyáltalán bulinak nevezett összeröffenés valahol a környéken. Lassan két éve nem voltam szórakozóhelyen – a haver erdei háza, pár ismerőssel és a zúgó generátorral nem számít annak –, huszonhárom éves vagyok, de mégis úgy érzem, hogy kinőttem már a szórakozóhelyek zajos, sötét, füstös termeinek vonzásából. S teszem fel a kérdést: ez az én hibám, vagy a több éve tartó „partimentes” életvitelnek tudható be? Ami viszont nem akar változni, az az árak folyamatos növekedése. Amikor felköltöztem Kolozsvárra, azon csodálkoztam, hogy egy kávé hét vagy akár nyolc lej, akkoriban itthon három-négy lejért szolgáltak fel folyékony energiát. A szeszes italok szintén szép árakkal kecsegtetnek, lassan nagyvárosi árért kisvárosi színvonalat kap az ember, persze csak oltással, csak estig, csakis korlátozottan. Közelednek az ünnepek, a szabadnapok, a baráti találkozások, a szilveszter és minden, ami jó. Úgy érzem, jogosan teszem fel a kérdést: hol fognak ezek a jól összeforrott társaságok éjszakába nyúló beszélgetéseket folytatni? Hogy kevés az olyan baráti körök száma, ahol mindenki be van oltva, abban nagyon biztos vagyok. A címben feltett kérdés pedig szinte biztosan átfut néhány egyetemista agyán, de ez nem igaz azokra, akik a nagyszobából végzik az egyetemet, több száz kilométerre az intézmény termeitől. Azoknak marad János bácsi kunyhója az erdőben, na meg persze a generátor…

Bege Botond





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!