Tavalyhoz képest jelentős mértékben nőtt a bejelentett vadkárok száma Hargita megyében. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez beérkezett 626 jelentett eset közül 580 alkalommal medvék okozták a kárt, a környezetvédelmi minisztérium ugyanakkor 1079 medvék által okozott vadkáresetet tart nyilván. A bejelentett Hargita megyei károk értéke mintegy másfél millió lej, a Regionális Erdőőrség által jóváhagyott kártérítés-igénylések kifizetése megtörtént – közölte érdeklődésünkre Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter. A korábban igencsak bosszúságot okozó vaddisznók ebben az évben kevésbé voltak kártékonyak, ennek javarészt az az oka, hogy a sertéspestis miatt csökkent a számuk. Tánczos Barna a Hargita Né-pének elmondta: a károkkal kapcsolatos káosz és a kifizetések elmaradása volt az egyik legfontosabb megoldásra váró probléma, amikor közel egy éve átvette a környezetvédelmi tárca irányítását. Mint részletezte: ma már van országos nyilvántartás a károk követésére. Országos szinten november 8-ig 9100 esetet jelentettek, amelyek közül 4786 volt medve által okozott kár. Hargita megyében, ugyancsak november 8-i adatok szerint, 1079 esetben keletkezett medve által okozott kár. A károk összértéke a jelzett időpontig országszerte 10 721 442 lej, Hargita megyében 1 476 663 lej. – Jelenleg a Regionális Erdőőrség által jóváhagyott kártérítés-igénylések kifizetésével napirenden vagyunk, nincsenek elmaradások. A minisztérium honlapján követni lehet országos szinten az összes hivatalosan felmért és regisztrált kártérítési kérelem elbírálásának folyamatát, amely nyilván naponta változik – nyilatkozta a Hargita Népének Tánczos Barna. A munkatársaink által megkérdezett vadásztársaságok veztői kivétel nélkül arról számoltak be, hogy jelentősen megemelkedett, sőt több helyen megduplázódott a vadak által okozott károk nagysága. Kétszer annyi kárt jelentenek Udvarhelyszéken sincs ez másként. A vadásztársaságok adatai szerint a medvék által bekövetkezett károk toronymagasan vezetik a listát. Ennek oka az állomány túlszaporodására vezethető vissza, érdekesség viszont, hogy vaddisznókárt idén egyet sem jelentettek. Fancsali István, a Gordon Vadásztársulat igazgatója megkeresésünkre elmondta, 2017-től 2019-ig évente átlagosan 13-14 medvekárt jelentettek, 2020-ban már 20 kármegállapító jegyzőkönyv készült, idén pedig 29 hasonló jellegű kárt regisztráltak. – A 29 jegyzőkönyv a három évvel ezelőttinek már a duplája, így jelentős növekedésről beszélhetünk. Ezek az esetek mind falvakban, udvarokon történtek, a nagyvadak legtöbb esetben a háziállat-állományt tizedelték meg – ismertette Fancsali István, a Gordon Vadásztársulat igazgatója. Hozzátette: a medvék által okozott károk a pár száz lejestől több ezer lejes nagyságrendűek voltak idén. A legnagyobb általuk jegyzett vadkár 8 653 lej volt. Fancsali István elmondta, az emberek is ráébredtek arra, hogy ha nem jelentik be, biztos, hogy nem is kapnak kártérítést, ezért az utóbbi években rendszeresen élnek a vadkárok bejelentésének lehetőségével. Az igazgató arra is rámutatott: ha nincs jegyzőkönyv, addig a vadásztársaság is tehetetlen, hiszen nem tud kilövési engedélyt igényelni a kártevő vadra. Ezért továbbra is arra biztatja a lakosságot, hogy éljenek a lehetőséggel, és jelentsék be az elszenvedett károkat. – A gazdák azért bizonytalanok, mert az elmúlt időszakban akár két-három évig is várakozni kényszerültek, amíg megkapták a pénzüket – részletezte az igazgató. Megjegyezte: vaddisznók okozta kárt idén nem jelentettek a gazdák, ennek oka, hogy a sertéspestis jelentősen megtizedelte a vaddisznóállományt. Száz fölött a medvék okozta károk A Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesülethez 110 ezer hektáros terület tartozik, amelyből 32 ezer hektár erdő, így Hargita megye legnagyobb vadgazdálkodási egységét alkotja. Idén több mint száz vadkárt jegyeztek, amelyek nagy részét itt is medvék okozták. Mărmureanu-Bíró Leonárd, a társulat igazgatója elmondta, a medvéken kívül a többi állatfaj okozta kár elenyésző, körülbelül öt darab, szarvasok okozta kárt jegyeztek. Vaddisznókáruk azonban egy sem volt az idén. – Tavaly még számos igazolást kellett kibocsátanunk az APIA-nak, hogy a gazdák területeit vaddisznók túrták össze, idén ilyenre egyáltalán nem volt szükség. Ez is azt bizonyítja, hogy jelentősen lecsökkent a vaddisznók száma – fogalmazott Mărmureanu. Rámutatott: a medvék nemcsak a háziállat-állományokban tettek nagy kárt, hanem a takarmánynövényekben is. Így akár a több tízezer lejt is elérheti az idén jegyzőkönyvbe vett károk értéke. A társulat igazgatója is arra biztatja a kárvallottakat, hogy éljenek a lehetőséggel és igényeljék a kártérítést. A Gyergyói-medencét sem kerülik el a medvék A Gyergyói-medencében is egyre nagyobb problémát jelentenek az erdőkről a településekre betévedt medvék, gyakran a háziállat-állományban okoznak károkat. Ebben az évben Gyergyószentmiklóson összesen 23 kármegtérítési kérést nyújtottak be a lakók a polgármesteri hivatalhoz. Ezek összértéke megközelíti az 50 ezer lejt. Gyergyószentmiklóson jelenleg folyamatban van a 2021/81-es sürgősségi kormányrendelet által előírt akciócsoport létrehozása, amely a jövőben közbeléphet, ha a városba betéved a medve. Az önkormányzat a további medvekárok elkerülése érdekében felhívja az állattartó gazdák figyelmét, hogy a legeltetési idényben igyekezzenek megoldani az állatok őrzését. – Főleg a legelőkön ajánlatos a folyamatos emberi felügyelet, pásztorkutya-tartás, illetve a villanypásztor felszerelése. Ugyanakkor fontos, hogy naprakészek legyenek a gazdák adatai a mezőgazdasági nyilvántartásban, illetve az állatorvosi nyilvántartásban, máskülönben nem lehet kártérítést igényelni – mondta el lapunknak Hegyi Zsuzsánna, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal sajtószóvivője. Hozzátette: az anyagi károk megtérítése csak abban az esetben lehetséges, ha mezőgazdasági terményben vagy háziállatban tett kárt a medve. – Ezeket az eseteket a városháza ügyfélfogadóján kell bejelenteni típuskérés kitöltésével. A dokumentumot iktatva, az esetet követően legtöbb 24 órán belül szükséges benyújtani – jegyezte meg. Birtalan István, a Gyergyószentmiklósi Vadász és Sporthorgász Egyesület ugyanakkor rámutatott arra, hogy a kártérítések csak specifikus esetekben érvényesek, sok esetben egyáltalán nem jogosult a gazda a kár megtérítésére. Ilyen eset például, ha a medve méhészetet támad meg, tesz tönkre. Megjegyezte: sok gazda hivatalosan nem is kéri a károk megtérítését, hiszen a kifizetés folyamata évekbe telik, és a keletkezett kár töredékét kapják vissza a károsultak. – Annak oka, hogy a medvék előszeretettel látogatnak a városba, az, hogy már nem félnek az emberektől, illetve a háztartási szemét nagy része élelemforrás számukra. Ezért a túlszaporodás miatt az erdőkből kiszorult kisebb medvék, illetve anyamedvék bocsaikkal kénytelenek a váro- sokban élelmet keresni. A megfelelő populációfelmérés hiányában a vadásztársulatok nem kapnak elegendő engedélyt a vadak kilövéséhez, mivel védett állatnak számít a medve, ezért ha emberre támad, sokszor még akkor sem használhatnak éles lőszert – sorolta Birtalan. Hozzátette: egy új típusú DNS-t hasznosító módszerrel próbálják felmérni a medvepopuláció tényleges számát. – A probléma orvoslására mindkét fél – politikai réteg, vadásztársulatok – az új törvénytől várják a megoldást. Csupán a lakosság hozzáállása a kérdés, mert sok esetben a gazdák saját kezükbe veszik a kérdést, amelynek végeredménye általában egy elpusztult medve. Ez teljesen törvénytelen – hangsúlyozta Birtalan István, a Gyergyószentmiklósi Vadász és Sporthorgász Egyesület elnöke. Főként Felcsíkon és a Kászonokban garázdálkodtak A Csíkszeredai Horgász és Vadász Egyesületnél nagyjából ugyanannyi vadkárt jelentettek ebben az évben is, mint korábban – közölte lapunkkal Bencze István, az egyesület elnöke. Rámutatott: főként Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson és Balán környékéről, illetve a Kászonokból érkezett több bejelentés. Azt is megjegyezte: az egyesületüknél csak medvekárokat jegyeztek, hiszen a vaddisznók többsége elpusztult. – Jelenleg Balánbánya környékén van egy anyamedve, amely két boccsal jár és garázdálkodik. Az kész katasztrófa, mert nemcsak az állatokat pusztítja el, hanem még a csűrök oldalát is kibontja, nagy károkat okoz. Arra a 81-es kormányrendelet alapján már kértünk kilövési engedélyt, de eddig még nem sikerült elkapni. Reméljük, hogy a közeljövőben sikerrel járunk – mondta Bencze István. Még a kutyát is bejelentik Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta, ebben az évben valóban megemelkedett a vadkárok száma, de nem feltétlenül okoztak több kárt vadak, hanem többen bejelentik az eseteket. Rámutatott: hogy ez idáig 626 vadkárt jelentettek, és ezek között van olyan is, hogy csak egy kutyát, illetve 3-4 tyúkot pusztítottak el a portákra betévedő vadak. A 626 bejelentett vadkár közül 580 esetben medvék, 12 alkalommal farkasok és 34 esetben szarvasok, őzek és vaddisznók garázdálkodtak. A környezetvédelmi ügynökség igazgatója megjegyezte: a vaddisznók okozták a legkevesebb problémát. Ezt ő is a megyében pusztító sertéspestissel magyarázta. – Az elmúlt hetekben valamelyest csökkent a vadkárok száma, mert már megtörtént a betakarítás: a kukoricát és a gabonaféléket learatták, tehát betakarították a terményeket, az állatokat is behajtották a legelőkről. Ezért valamelyest csendesedett a helyzet, de azért még itt-ott felbukkannak a nagyvadak – mondta Domokos László, aki arra is rámutatott, hogy ebben az évben 153 szarvasmarhát, 323 juhot, 250 más háziállatot (nyulakat és háziszárnyasokat) pusztítottak el a vadak, illetve károkat okoztak 719 hektár mezőgazdasági területen, ebből 60 hektár gyümölcsös. A környezetvédelmi ügynökség igazgatójától azt is megtudtuk, hogy ebben az évben 12 kilövés és kilenc áttelepítés is volt. Emlékeztetett: szeptember 6-án fogadta el a szenátus a veszélyes medvék eltávolítását szabályzó 2021/81-es sürgősségi kormányrendeletet, amely többek között előírja, hogy azonnal eltávolítható minden olyan medve, amely a településeken veszélyezteti a lakosságot. Az eltávolítás módja háromféle lehet: a nagyvad elhajtása, altatása és áthelyezése, illetve az eutanázia vagy kilövés. Ennek alapján mindössze hat jegyzőkönyv érkezett a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez, és a mind a hat esetben csak elhajtották a medvét a településről. A rendelet alapján még egyetlen kilövés sem történt. – 29 esetben pusztult el medve vonat- vagy autóselgázolás miatt – mutatott rá Domokos László.

Tudósított: Bege Botond, Biró István, Hadnagy Éva