Novembertől ügyeletezik a csíkszeredai kórházban, most pedig már teljes munkaidőben dolgozik a tüdőgyógyászati osztályon dr. Csipor Alpár tüdőgyógyász szakorvos. A csíkszeredai születésű fiatal orvos számára egyértelmű volt, hogy tanulmányai végeztével hazajön, ahogy az is értelemszerű volt számára, hogy a tüdőgyógyászatot fogja választani. Szakterületének egyik, egyre többeket érintő megbetegedéséről, az alvási apnoéról is beszélgettünk. – Csíkszeredából ment az orvosi egyetemre, amelynek elvégeztével itthon vállalt munkát. Így is tervezte? – Csíkszeredai vagyok, a Márton Áron Gimnáziumban végeztem a középiskolát, intenzív matematika–informatika osztályban, Lackó József tanár úr vezetésével. Mondhatom, hogy egyenes volt az út az orvosira, édesanyám családorvos, és én nem is gondolkodtam más pályán. Marosvásárhelyen 2016-ban végeztem el az orvosi egyetemet, majd a rezidensképzést is ugyanott töltöttem, dr. Jimborean Gabriela professzor asszony irányításával. Három hónapot Bukarestben is voltam, a számunkra kötelező bronchoszkópiás kurzust végeztem el ott. Egyértelmű volt számomra, hogy haza fogok jönni, amikor végzek, már elsőéves koromban bejelentkeztem itt a kórház igazgatóságán, hogy én majd jönnék, dr. Konrád Judit menedzser asszony pedig végig támogatóan viszonyult ehhez a szándékomhoz. Novembertől ügyeleteztem már a kórházban, aztán be is vizsgáztam. – A tüdőgyógyászat felé is egyenes volt az útja? – Másodévesen volt a mikrobiológia tantárgyunk, ami engem akkor nagyon megfogott, ezért harmadéves koromban hozzá is fogtam az államvizsga-dolgozatomhoz, TBC-s és HIV-es betegek állapotát követtük és az antituberkulotikus szerek rezisztenciáját vizsgáltuk a különböző csoportokon. Ez négy évig zajlott, én ezalatt már megismertem a tüdőgyógyászati klinikát, belekóstolhattam a szakterületbe, és később már nem is tevődött fel, hogy mást választanék. Rezidensképzés alatt együtt dolgozhattam Jimboreanu professzor asszonynál dr. Dombi István mostani osztályvezetővel is, aki akkor már negyedéves rezidens volt. – Rezidensként a covidos betegek ellátásába is volt alkalma bekapcsolódni…. – 2019-ben 99 ággyal kezdődött el Marosvásárhelyen a covidos betegek ellátása, és bár kezdetben nem volt könnyű, belejöttünk. Nekem tetszett az, hogy egy új patológiával kellett megismerkednünk. Súlyosabb betegeink voltak, mint azelőtt, és sokkal nagyobb számban, jobban kellett implikálódni, többet kellett tanulni, kihívás volt mindenki számára. Negyedéves és ötödéves rezidens voltam akkor, és hogy ne essünk ki teljesen a többi betegség gyógyításából, rendszeresen jártam a professzor asszonnyal a járóbeteg-rendelőbe, ahol a nem covidos betegeket láttuk el. A professzor asszony kedvelt szakterülete az alvási apnoé, sokat foglalkozik ezzel, ő vezette be Marosvásárhelyen a betegség diagnosztizálását, kezelését, az ehhez szükséges gépezeteket. – Egyre többet hallani az alvási apnoéról, az átmeneti légzéskimaradásról. Milyen betegség ez, milyen tünetekkel jár? – Elsősorban a túlsúlyos, elhízott betegeket érinti. Az elhízott betegek hetven százaléka szenved ettől. A tünetei a horkolás, a nappali fáradékonyság, például, hogy a beteg nagyon könnyen elalszik, akár ülve is. Emellett fejfájás, szédülés is jelentkezhet. A beteg éjszaka arra ébred, hogy nem kap levegőt, a házastárs látja rajta, hallja, hogy kihagy a légzése alvás közben. – Mi ennek az oka? – A légutakban kialakuló elzáródás. Ennek lehet anatómiai oka – például, ha valakinek nagyobb vagy hátrább helyezkedik el a nyelve –, lehet betegség következménye – például valami olyan betegség, ami miatt összeszűkülnek a felső légutak vagy ha az agyi légzőközpont érintett –, de a leggyakoribb ok az elhízás. Ahogy kívül, úgy belül is zsír rakódik le, felhalmozódik a zsírszövet a gégefal körül, és ennek következtében könnyen összeszűkülnek a légutak. Amikor lefekszik a beteg, akkor hátracsúszik az áll, a nyelv, mindezt nyomja a felhalmozódott zsír, ilyenkor a gégefal is összeesik. Amikor a beteg horkol, akkor a két oldalsó gégefal összeér és nem jut be a levegő, nem történik meg a gázcsere, nem jut be az oxigén a szervezetbe. Ennek révén az összes szerv oxigénellátása rosszabbodik, az agyé, a szívé, mindeniké, ez pedig sokféle betegséghez vezethet, például magas vérnyomáshoz, szívelégtelenséghez. Ezért fontos diagnosztizálni ezeket a betegeket. Például külföldön – és lassan itt is – a professzionális sofőrök, nagyobb járművekkel dolgozók számára kötelező lesz az apnoé szűrése. Az óránkénti legtöbb 5 apnoé normálisnak tekintett, egy megállás tíz másodpercet jelent. Öt és 15 légzésmegállás között már kórosnak számít, ez az apnoé könnyű formája. A közepes formájú betegségben 15 és 30 közötti a légzéskiamaradások száma, efelett már súlyosnak tekintjük a betegséget. Ez egy ördögi kör a betegek számára, hisz hiába fekszik le a beteg idejében, a légzéskimaradások miatti oxigénhiány következtében reggel is fáradtnak fogja érezni magát, csökken a produktivitása, nem tud elég aktív lenni, alszik, szunyókál napközben is, ez pedig még nagyobb elhízáshoz fog vezetni. Ami aztán még gyakoribb légzésleállásokhoz fog vezetni. – Mit kell tenni, ha valaki az említett tüneteket tapasztalja? – Tüdőgyógyász szakorvoshoz kell fordulni. Beutalóval, előjegyzés alapján a tüdőgyógyászati osztályon fogadjuk a betegeket, és van egy speciális készülék, poligráf, amellyel ki tudjuk vizsgálni az alvási apnoét. Ez a gép méri, illetve érzékeli az orrból kiáramló levegőt, a pulzust, a véroxigénszintet, a mellkasi és hasi légzőmozgásokat. Ugyanakkor van benne egy mikrofon, amely a horkolást követi, és egy giroszkóp, amely a testpozíciót rögzíti. Utóbbi azért fontos, mert van, akinek csak egy bizonyos testhelyzetben van apnoéja. A rögzített adatokat az orvos letölti, leellenőrzi és kiértékeli, így fel lehet állítani a diagnózist, hogy milyen típusú apnoéja van a betegnek, illetve, hogy az mennyire súlyos. – Milyen kezelési lehetőségek vannak? – A kezelés pozitív nyomású levegőpumpákkal történik, úgynevezett CPAP-maszkok segítségével. A szükséges levegőmennyiség, nyomás beállítása első éjszaka ugyancsak a poligráf segítségével zajlik. A használt maszkok között többféle van, ezek többnyire nagyobb maszkok, de kényelmes, szilikonnal záródó maszkok, a lényeg az, hogy jól záródjanak. A betegek már általában az első éjszaka után sokkal jobban érzik magukat, hisz lehet, hogy évek óta nem volt pihentető alvásuk. A betegeknek meg kell vásárolniuk ezeket a pumpákat, többféle van ezekből. Vannak olyan betegségek, amelyekben ártámogatott a készülék, a páciensek többsége viszont megveszi ezt. Fontos tudni, hogy ezek a gépek nem oxigént, hanem tisztított levegőt adagolnak, olyan nyomással, ami szükséges a légutak kinyitásához, az oxigén bejuttatásához. Pontosan be lehet ezt állítani a betegnek megfelelő nyomásra. – Mennyire gyakori az apnoé? – Gyakori, és bár sokkal több szűrést kellene végezni ahhoz, hogy erről teljes képet kapjunk, tudjuk, hogy gyakori problémával állunk szemben. Férfiaknál gyakrabban fordul elő az apnoé, mivel náluk jellemzőbb, hogy hasra és nyakra híznak. A nyaki elhízás hozzájárulhat a felső légutak összeszűküléséhez, a hasi elhízás pedig, amikor fekszik a beteg, nyomja a rekeszizmot és a tüdőt, limitálja a légzőizmok működését, a tüdő kitágulásának lehetőségét. – A megelőzés az elhízás megelőzésével lehetséges? – Amennyiben az elhízás az apnoé oka, akkor igen, ezt kell megelőzni, kezelni ahhoz, hogy az apnoé megjelenését is csökkentsük. Lehet ugyanakkor egy polip, egy orrsövényferdülés, daganat, pajzsmirigy-megbetegedés is a háttérben, ezért fontos orvoshoz fordulni, hogy kiderítsük az okokat. – Vannak pozitív példák a fogyásra, és ennek nyomán a gyógyulásra? – Nehéz lefogyni, főként a nyakat is érintő hízásból, de van rá példa. Akarat kérdése. Ha lefogy a beteg, akkor javulhat az apnoé. – Milyen korban jelentkezik leginkább az apnoé? – Fiatal betegek is vannak, láttunk már egyetemistáknál is. Attól függ, hogy mikor jelentkezik az ezt kiváltó betegség, állapot. Vannak ugyanakkor olyan népcsoportok, akik hajlamosabbak rá, például a színes bőrűek, romák. Ugyanakkor súlyosbító tényező lehet a cigarettázás, az alkoholfogyasztás és az egyes nyugtatók.

R. Kiss Edit