A Hivatalos Közlöny július 25-i számában jelent meg a munkaügyi felügyelőség megszervezésének és működésének szabályzatát jóváhagyó 2017/488-as kormányhatározat, amely holnapután, azaz szeptember 22-től válik hatályossá. Amúgy ezt a kormányhatározatot a Tudose-kormány július 13-i ülésén fogadták el, s akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy az jó sokat váratott magára, nevezetesen több mint öt esztendőt. Időközben azonban bekövetkeztek a maguk nemében akár faramucinak is nevezhető jogszabályozási történések… Vissza kell mennünk az időben ahhoz, hogy számot adhassunk arról, amit faramuci történésekként értékeltünk. A kiinduló pontot a több mint 18 évvel ezelőtt megjelent, a munkaügyi felügyelőség létrehozására és megszervezésére vonatkozó 1999/108-as törvény jelentette, jelenti, azaz gyakorlatilag e törvény előírásai alapján jött létre az a hatóság, amelyre igen sokrétű és felelősségteljes feladat hárul, a munkaviszonyok (s mindenekelőtt a munkatörvénykönyv előírásai betartatásának) a munkavédelem, valamint a munkaegészségügy terén, s úgy általában a munkajogi szabályzók gyakorlatba ültetésének a felügyelete és ellenőrzése terén. Ez a törvény úgymond időtállónak bizonyult, ugyanis módosítására és kiegészítésére nemigen került sor, azaz igen, ezelőtt jó öt évvel, a 2012/51-es törvény révén. (Az egyébként a Hivatalos Közlöny 2012. március 24-i számában jelent meg.) Ami a munkafelügyelőség megszervezésének és működésének a szabályzatát illeti, jelenleg az arra vonatkozó utólag módosított és kiegészített 2009/1377-es kormányhatározat van hatályban. (Azt egyébként időközben nyolcszor módosították és kiegészítették, legutóbb a 2015/884-es kormányhatározat révén.) Összevetve ezeket a jogszabályokat és azok megjelenésének időpontjait, azt lehetne mondani, hogy a dolgok mindig is rendjén voltak. Ám a tényismeret szerint némileg másképp fest a helyzet. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra például, hogy a már említett 2012/51-es törvény értelmében annak megjelenésétől számított hatvan napon belül a munkaügyi minisztériumnak ki kellett volna dolgoznia a munkaügyi felügyelőség megszervezésének és működésének új szabályzatát, s azt kormányhatározattal jóváhagyni. Nos, azóta több mint öt év telt el, de az idei esztendő júliusáig a szóban forgó kormányrendelet nem született meg. De igen másabb „állóvizet felkavaró”, lehetetlen állapotokat kiváltó jogszabályok. Fuccsba ment átszervezés Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, érdemes felemlegetni néhány, az elmúlt évek során megjelent, a munkaügyi felügyelőségre közvetlen hatásgyakorlást jelentő jogszabályt. 2014 decemberében jelent meg ama 2014/86-os sürgősségi kormányrendelet, amely egyik előírása értelmében létrehozódik (ma már viszont azt állíthatjuk, hogy létrehozódott volna) az Országos Munkaügyi és Szociális Biztonsági ügynökség (ANIMSS). Ez a munkaügyi minisztérium alárendeltségébe tartozó ügynökség a munkaügyi felügyelőség és a Szociális Felügyeleti és Kifizetési Országos Ügynökség összeolvasztása révén jött volna létre. Amúgy a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletet utólag szentesítették a 2015/174-es törvény révén. Abban az is szerepelt, hogy a létrehozandó ügynökség megszervezését és működését, valamint annak sajátos hatáskörét egy majdani törvény révén hagyják jóvá. Ez a törvény azonban valamiképpen nemigen akaródzott megszületni. Időközben viszont színre lépett a Cioloș-kormány, amely ténykedése során abból indulva ki, hogy az a fránya 2018/86-os sürgősségi kormányrendelet vonatkozó előírásai nincsenek összhangban bizonyos, országunkra is vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a sürgősségi kormányrendelet hatályon kívül helyezésére vonatkozóan. Meg is született ez a törvény, a 2016/210-es törvényről van szó, amely a Hivatalos Közlöny 2016. november 14-i számában jelent meg, s amely értelmében annak hatályba lépésének időpontjától kezdődően megszűnik az az országos ügynökség, amely tulajdonképpen meg sem alakult, nevezetesen az Országos Munkaügyi és Szociális Biztonsági Ügynökség. Magyarán: törvény révén kellett megszüntetni egy ugyancsak törvény révén létrehozott, de ténylegesen soha meg nem alakult központi közigazgatási hatóságot. Ez talán példa nélküli az európai jogalkotási gyakorlatban is. Most már van Ilyenképpen továbbra is hatályban maradt a munkaügyi felügyelőség megszervezését és működését jóváhagyó ama utólag módosított és kiegészített 2009/1377-es kormányhatározat, amelyet tulajdonképpen 2012 májusában egy másiknak kellett volna felváltania. Eltelt újabb másfél esztendő, s amint már arra a felvezetőben utaltunk, a jelenlegi kormány, a Tudose-kormány lépett, elfogadva a már említett 2017/488-as kormányhatározatot. Az igen terjedelmes jogszabály megindokolási szövegében többek között az áll, hogy a munkaügyi felügyelőség megszervezésének és hatáskörének új szabályozása révén annak megerősödhet ellenőrzési szerepköre, illetve az, hogy az ellenőrzés hatékonyabbá és eredményesebbé válhat. Továbbá utalás van arra is, amolyan eső után köpönyeg alapon, hogy erre a kormányhatározatra azért is szükség volt, mert annak idején a 2012/51-es törvény olyképpen módosította és egészítette ki az 1999/108-as törvényt, hogy óhatatlanul szükségessé vált a munkaügyi felügyelőség általános hatáskörének az újrafogalmazása. Ugyanakkor annak vezető szervei feladatkörének a pontosabb körülhatárolása is. Tehát tulajdonképpen egy merőben új szabályzattal állunk szemben, amely, amint már arra utaltunk, péntektől hatályossá válik, s azzal egyidejűleg érvényét veszíti a 2009/1377-es kormányhatározat. Ugyanakkor, ha minden igaz, akkor ugyancsak szeptember 22-ig a munkaügyi felügyelőségnek ki kell dolgoznia a saját apparátusa megszervezési és működési szabályzatát, valamint a területi munkaügyi felügyelőségek megszervezési és működési szabályzatát és azt jóvá kell hagyni a munkaügyi miniszter rendeletével. Amúgy a mostani kormányhatározatban az is szerepel, hogy a munkaügyi felügyelőség keretében 2526 állás van, azaz ennyi személyt foglalkoztatnak, az ellenőrzési tevékenység „szolgálatában” országos viszonylatban mintegy 322 személygépkocsi áll. Hecser Zoltán