borús égbolt
Csak pontosan, szépen, de leginkább: sokat
Ha valami hiányzik az új, V–VIII. osztályosoknak szóló országos kerettantervből, az a szakmai-társadalmi egyetértés: bár azt korábban már három változatban is közvitára bocsátotta az oktatási minisztérium, igazából nincs pozitív eredmény. Lesz viszont minden valószínűség szerint egy olyan régi-új program, amelynek egyetlen érdeme, hogy nem engedi unatkozni a diákot: heti 34 tanórát, az otthoni tanulással egy felnőttét meghaladó „munkarendet” irányoz elő.
[caption id="attachment_23166" align="aligncenter" width="620"]
Hó végére várható a kerettanterv végleges változata. Felel a szakma Fotó: László Róbert[/caption]
Az oktatás megreformálására szánták, de nagyon úgy tűnik, valójában nem hoz lényegi változást az V–VIII. osztályos kerettanterv: a mintegy öt évre visszanyúló változtatás folyamatának eredménye ugyanolyan zsúfolt, leterhelő, elszigetelt tantárgyakban gondolkodó, merev keretű, a gyermekek és a pedagógusok szempontjain is átsikló iskolai program lehet, mint a jelenlegi. Az országos kerettantervet eddig három változatban is közvitára bocsátotta a szaktárca, amely január 23-án zárult. Nem volt konstruktív: egyetlen variáns sem nyerte el az aktív pedagógusok és az oktatási szakemberek tetszését, és – miközben most már aktuálissá vált a kerettanterv véglegesítése és tudományos jóváhagyása – a vita valójában azóta is folyik. Legutóbb a Román Tudományos Akadémia kapcsolódott be, elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a kerettanterv tervezett módosításai között szerepel a román nyelv és irodalom, illetve a történelemórák csökkentése, továbbá a latinórák kivevése. Az Akadémia álláspontja is jól mutatja a szakmai egyetértés hiányát: a tervezeteket sokféle technikai jellegű bírálat éri, ezek jobbára azt vitatják, jelenjenek-e meg az órarendben új tantárgyak – mint a gyermekek jogainak vagy a demokratikus jogoknak az oktatása vagy a gazdasági nevelés –, kivegyék-e a végzős gimnazisták programjából a latint, legyen-e vagy sem kötelező tantárgy a sok más mellett szexuális felvilágosítással is foglalkozó egészségügyi nevelés? Szintén mérlegelték, hogy veszítsen-e heti egy vagy több órát a román oktatás, a testnevelés, a földrajz és a történelem, és nagyobb óraszámban kellene-e tanítani az olyan tantárgyakat, mint a fizika és a vegytan.
Iskolatáskák súlya – róluk szól, de nem nekik
Az érvekkel és ellenérvekkel való vagdalkozásban azonban mindenki elfelejtett a „háta mögé” nézni: úgy tűnik, a gyermekek és a pedagógusok érdekei legfeljebb másodlagosak. „Az új kerettanterv (amely jelenleg csak tervezet, végleges formáját február végére ígérte Adrian Curaj oktatási miniszter – szerk. megj.) nem segít azon a sok évtizedes problémán, hogy a diákok túlterheltek és zsúfolt az órarendjük. Egyetlen perccel sem töltenek majd kevesebbet az iskolában, egyetlen betűvel sem öntenek a fejükbe kevesebbet, mint eddig, egy grammal sem lesz könnyebb az iskolatáska: a diákok túlterheltsége, a tananyag zsúfoltsága tekintetében nem változott semmi. Abban pedig egyenesen ront a tervezet, hogy az osztályfőnöki órát, a zenei és más művészeti foglalkozásokat, a testnevelést bizonyos szinteken nélkülözhetőnek, másodlagosnak tekinti, illetve még kevesebb lehetőséget ad, mint eddig, a választható foglalkozásokra azáltal, hogy megtömi a tantervet kötelező tárgyakkal, és minden esetben rögzíti az óraszámot is. Az iskoláknak még kevesebb szabadságot ad a tanrend az intézet profilja szerint való kialakításában” – mondta erről Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási államtitkára, egyben a Tudományos Akadémia korábban említett aggodalmaira is reagálva. Ahogy az RMDSZ, úgy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnöksége sem ért egyet a tervezettel. Főként azt kifogásolják, hogy a változatok egyikében sem szerepelnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó kitételek, ami arra enged következtetni, hogy az anyanyelv, illetve a kisebbségek történetének oktatását a kerettanterv nem a törzsanyagban – így tehát pluszként, többlet-óraszámban – látja megvalósulni. Szóvá tették, hogy a magyar diákok esetében a román nyelv és irodalom nem anyanyelvként, hanem speciális tanterv szerinti oktatása lenne szükséges és indokolt.
13-14 évesek egy felnőtt munkaprogramjával
A jelenségről Hargita megyei pedagógusokat, iskolaigazgatókat is kérdeztünk. Rövid ankétunk eredményeként megállapítható, hogy a pedagógusok egyetértenek abban, lazítani kellene az V–VIII. osztályosok – és nemcsak – iskolai programján. A legtöbben fontosnak látnák, hogy a választható tantárgyak aránya és óraszáma növekedjen a törzsanyaggal szemben, és nyilván abban is konszenzus mutatkozott, hogy a románt nem anyanyelvi szintű tárgyként kellene oktatni a magyar diákoknak. Az egyes tantárgyak óraszámának tekintetében azonban már eltérő álláspontok fogalmazódtak meg, és olyan pedagógus is volt, aki nem kívánt véleményt nyilvánítani a kérdésben. Indoklása szerint azért, mert ez „úgyis fölösleges”. Valószínűsíthető, hogy ezt a habitust mások is osztják: hivatalosan meg nem erősített információink szerint a február 7-i határidőig a Hargita megyei iskolák alig több mint egytizede, azaz tizenöt tanintézmény fogalmazta meg írásos, hivatalos javaslatait, meglátását az oktatási tárca által közvitára bocsátott kerettanterv-tervezetekkel kapcsolatosan.
Bartolf Hedwig, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség munkatársa egy negyedik, elsősorban a gyermekek érdekeit előtérbe helyező kerettanterv összeállítását tartaná indokoltnak. A volt megyei főtanfelügyelő szerint ugyanis az oktatási minisztérium által közvitára bocsátott három variáns egyike sem veszi figyelembe, hogy az általános iskolások túlterheltek, az órarendjük rendkívül zsúfolt.
– Egy serdülőkorban, fejlődésben lévő gyermek koncentrációképességét is figyelembe kellene venni, amikor az új kerettanterv kidolgozásáról beszélünk. A szóban forgó tervek azonban ezt egyáltalán nem tartják szem előtt, így a jelenlegi állás szerint a fiatalok továbbra is hetente 32–34 órát töltenek tanórákon, a legzsúfoltabb órarendjük pedig a hetedikeseknek van. Hetente tehát, ha az iskolai tevékenységhez hozzáadjuk a gyermekek otthoni, legalább kétórás felkészülését, több mint 42 órát töltenek tanulással. Ne feledjük, hogy egy felnőtt dolgozik naponta átlagban nyolc órát – fejtette ki.
A tanügyi szakember szerint az V–VIII.-os órarend heti legtöbb 30 órát szabadna tartalmazzon, máskülönben még a jó képességű diákok számára is nehéz, fejlődésükre káros tempót követel meg a közoktatás.
Burus János Botond
Pál Bíborka
Hó végére várható a kerettanterv végleges változata. Felel a szakma Fotó: László Róbert[/caption]
Az oktatás megreformálására szánták, de nagyon úgy tűnik, valójában nem hoz lényegi változást az V–VIII. osztályos kerettanterv: a mintegy öt évre visszanyúló változtatás folyamatának eredménye ugyanolyan zsúfolt, leterhelő, elszigetelt tantárgyakban gondolkodó, merev keretű, a gyermekek és a pedagógusok szempontjain is átsikló iskolai program lehet, mint a jelenlegi. Az országos kerettantervet eddig három változatban is közvitára bocsátotta a szaktárca, amely január 23-án zárult. Nem volt konstruktív: egyetlen variáns sem nyerte el az aktív pedagógusok és az oktatási szakemberek tetszését, és – miközben most már aktuálissá vált a kerettanterv véglegesítése és tudományos jóváhagyása – a vita valójában azóta is folyik. Legutóbb a Román Tudományos Akadémia kapcsolódott be, elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a kerettanterv tervezett módosításai között szerepel a román nyelv és irodalom, illetve a történelemórák csökkentése, továbbá a latinórák kivevése. Az Akadémia álláspontja is jól mutatja a szakmai egyetértés hiányát: a tervezeteket sokféle technikai jellegű bírálat éri, ezek jobbára azt vitatják, jelenjenek-e meg az órarendben új tantárgyak – mint a gyermekek jogainak vagy a demokratikus jogoknak az oktatása vagy a gazdasági nevelés –, kivegyék-e a végzős gimnazisták programjából a latint, legyen-e vagy sem kötelező tantárgy a sok más mellett szexuális felvilágosítással is foglalkozó egészségügyi nevelés? Szintén mérlegelték, hogy veszítsen-e heti egy vagy több órát a román oktatás, a testnevelés, a földrajz és a történelem, és nagyobb óraszámban kellene-e tanítani az olyan tantárgyakat, mint a fizika és a vegytan.
Iskolatáskák súlya – róluk szól, de nem nekik
Az érvekkel és ellenérvekkel való vagdalkozásban azonban mindenki elfelejtett a „háta mögé” nézni: úgy tűnik, a gyermekek és a pedagógusok érdekei legfeljebb másodlagosak. „Az új kerettanterv (amely jelenleg csak tervezet, végleges formáját február végére ígérte Adrian Curaj oktatási miniszter – szerk. megj.) nem segít azon a sok évtizedes problémán, hogy a diákok túlterheltek és zsúfolt az órarendjük. Egyetlen perccel sem töltenek majd kevesebbet az iskolában, egyetlen betűvel sem öntenek a fejükbe kevesebbet, mint eddig, egy grammal sem lesz könnyebb az iskolatáska: a diákok túlterheltsége, a tananyag zsúfoltsága tekintetében nem változott semmi. Abban pedig egyenesen ront a tervezet, hogy az osztályfőnöki órát, a zenei és más művészeti foglalkozásokat, a testnevelést bizonyos szinteken nélkülözhetőnek, másodlagosnak tekinti, illetve még kevesebb lehetőséget ad, mint eddig, a választható foglalkozásokra azáltal, hogy megtömi a tantervet kötelező tárgyakkal, és minden esetben rögzíti az óraszámot is. Az iskoláknak még kevesebb szabadságot ad a tanrend az intézet profilja szerint való kialakításában” – mondta erről Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási államtitkára, egyben a Tudományos Akadémia korábban említett aggodalmaira is reagálva. Ahogy az RMDSZ, úgy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnöksége sem ért egyet a tervezettel. Főként azt kifogásolják, hogy a változatok egyikében sem szerepelnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó kitételek, ami arra enged következtetni, hogy az anyanyelv, illetve a kisebbségek történetének oktatását a kerettanterv nem a törzsanyagban – így tehát pluszként, többlet-óraszámban – látja megvalósulni. Szóvá tették, hogy a magyar diákok esetében a román nyelv és irodalom nem anyanyelvként, hanem speciális tanterv szerinti oktatása lenne szükséges és indokolt.
13-14 évesek egy felnőtt munkaprogramjával
A jelenségről Hargita megyei pedagógusokat, iskolaigazgatókat is kérdeztünk. Rövid ankétunk eredményeként megállapítható, hogy a pedagógusok egyetértenek abban, lazítani kellene az V–VIII. osztályosok – és nemcsak – iskolai programján. A legtöbben fontosnak látnák, hogy a választható tantárgyak aránya és óraszáma növekedjen a törzsanyaggal szemben, és nyilván abban is konszenzus mutatkozott, hogy a románt nem anyanyelvi szintű tárgyként kellene oktatni a magyar diákoknak. Az egyes tantárgyak óraszámának tekintetében azonban már eltérő álláspontok fogalmazódtak meg, és olyan pedagógus is volt, aki nem kívánt véleményt nyilvánítani a kérdésben. Indoklása szerint azért, mert ez „úgyis fölösleges”. Valószínűsíthető, hogy ezt a habitust mások is osztják: hivatalosan meg nem erősített információink szerint a február 7-i határidőig a Hargita megyei iskolák alig több mint egytizede, azaz tizenöt tanintézmény fogalmazta meg írásos, hivatalos javaslatait, meglátását az oktatási tárca által közvitára bocsátott kerettanterv-tervezetekkel kapcsolatosan.
Bartolf Hedwig, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség munkatársa egy negyedik, elsősorban a gyermekek érdekeit előtérbe helyező kerettanterv összeállítását tartaná indokoltnak. A volt megyei főtanfelügyelő szerint ugyanis az oktatási minisztérium által közvitára bocsátott három variáns egyike sem veszi figyelembe, hogy az általános iskolások túlterheltek, az órarendjük rendkívül zsúfolt.
– Egy serdülőkorban, fejlődésben lévő gyermek koncentrációképességét is figyelembe kellene venni, amikor az új kerettanterv kidolgozásáról beszélünk. A szóban forgó tervek azonban ezt egyáltalán nem tartják szem előtt, így a jelenlegi állás szerint a fiatalok továbbra is hetente 32–34 órát töltenek tanórákon, a legzsúfoltabb órarendjük pedig a hetedikeseknek van. Hetente tehát, ha az iskolai tevékenységhez hozzáadjuk a gyermekek otthoni, legalább kétórás felkészülését, több mint 42 órát töltenek tanulással. Ne feledjük, hogy egy felnőtt dolgozik naponta átlagban nyolc órát – fejtette ki.
A tanügyi szakember szerint az V–VIII.-os órarend heti legtöbb 30 órát szabadna tartalmazzon, máskülönben még a jó képességű diákok számára is nehéz, fejlődésükre káros tempót követel meg a közoktatás.
Burus János Botond
Pál Bíborka
