Viszonylag hosszas és kínos vajúdás után a múlt szerdai kormányülésen eldőlt az országos garantált minimál bruttó bér sorsa: annak megemelésére 2016. május 1-jétől kerül sor, s attól az időponttól kezdődően a jelenlegi 1050 lejről annak kvantuma 1250 lejre emelkedik. Az ezt „világra hozó” kormányzati intervenció semmiképp sem tekinthető, illetve tartható amolyan fegyverténynek. Sőt azt is állíthatnánk, hogy bizonyos szempontokból a kormány leszerepelt. Tehát a múlt szerdán döntött a kormány, s az országos bruttó minimálbér kvantumára vonatkozó 2015/1017-es kormányhatározat a Hivatalos Közlöny december 31-i 9871-es számában jelent meg. Amint már arra utaltunk, ennek értelmében május 1-jétől a garantált országos bruttó minimálbér 1250 lej lesz, és ez az alapbér szintjét rögzíti. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert állítólag a minimálbérrel kapcsolatos tárgyalások során felmerült az is, hogy egyes munkáltatók a megelőző időszakokban az 1050 lejes kvantumot úgy értelmezték, hogy abba belefoglaltatnak bizonyos alapbéren kívüli esetleges juttatások, jogosultságok. Ez ezentúl tiltott lesz, bár a tiltás tételesen nem szerepel a kormányhatározatban. De az igen, hogy amennyiben alapbért állapítanak meg május 1-jétől a 2500 lejes értékszint alatt, akkor az kihágást képez, és minden egyes ilyen megkötött munkaszerződés esetében a munkáltatót 1000-től 2000 lejig terjedő bírsággal sújthatják. Továbbá a kormányhatározatban az is fel van tüntetve, hogy az 1050 lejes országos bruttó minimálbért előíró 2014/1091-es kormányhatározat továbbra is érvényben marad, s hatályon kívül helyezése május 1-jétől lesz esedékes. Zavaros előzmények Említettük, hogy kínos vajúdás előzte meg a december 30-i kormányhatározat megszületését. Eredetileg a megszületést jóval előbbre várták, de beleszólt a kormányváltás. Miről is van szó? A Ponta-kormány, ha emlékezetünk nem csal, még október elején hivatalosan is bejelentette, hogy 2016. január 1-jétől 1250 lejre emelik az országos garantált minimál bruttó bér kvantumát, s ezzel számol az akkor már kidolgozás alatt álló idei állami, valamint társadalombiztosítási költségvetés, illetve az új közszférai bérezési kerettörvény. Ezt utólag többször is hangoztatták az egykori Ponta-kormány egykori miniszterei, s maga a kormányfő is. Joggal feltételezhető volt ilyen körülmények között, hogy azt tudomásul vették az érintettek, az érdekeltek is, azaz a munkáltatói, illetve a munkavállalói érdekképviseletek, mint ahogy az is, hogy belenyugodtak a tervezett minimálbér-emelésbe. November elején viszont bekövetkezett a kormányváltás, s a Cioloș-kormány színrelépését követően amolyan habozás nyilvánult meg annak részéről a minimálbér megállapításával kapcsolatosa. Arról konkrétan nemigen nyilatkoztak, csak fél szájjal hangoztatták, hogy esedékes lesz annak megemelése, s a döntést december végére ígérték. Időközben azonban olyan félhivatalos értesülések is napvilágot láttak, hogy a Cioloș-kormány, pontosabban annak egyes tagjai nem tartják időszerűnek és indokoltnak a minimálbér megemelését, azt állítva, hogy annak nemkívánatos következményei is lehetnek, például leépítések, létszámcsökkentés, főleg a kis- és középvállalkozások esetében. Továbbá egyesek azt is hangoztatták, hogy csökkenhet a hazai gazdaság versenyképessége, gondokba ütközhet egyes romániai termékek külpiaci értékesítése azok árainak esetleges megemelkedése okán. Mindezekre való tekintettel szükségesnek tartotta a kormány hatástanulmány elvégzését, s ennek keretében meglebegtették a minimálbér megemelése időpontjának elnapolását is. A december folyamán lezajlott egyeztető tárgyalásokról, pontosabban konzultációkról lapunkban már többször is beszámoltunk. Amit most kiemelnénk, az csupán az, ami december utolsó napjaiban történt, s ami mindenképpen megerősíti azt a feltételezésünket, hogy a kormány habozása, sőt együgyűsködése nem válik dicsőségére. Nézzük meg a legutóbbi fejleményeket. December 21-én a munkaügyi miniszter még azt nyilatkozta, hogy a minimálbér sorsa nem dőlt el, s a december 18-i megbeszéléseken, amelyen a szakszervezetek képviselői vettek részt, két variáns körvonalazódott. Az egyik szerint január 1-jétől 1200 lejre emelkedett volna a minimálbér, a patronátusok által beterjesztett javaslat szerint ugyanerre a szintre, de az adóalapot a jelenlegi szint, az 1050 lej jelentené, tehát erre az értékre vetnék ki az egészségbiztosítási hozzájárulást és a jövedelmi adót. Meglepő és érthetetlen módon ez utóbbi javaslatot is fontolóra vette a munkaügyi miniszter, illetve a kormány, holott annak gyakorlatba ültetése megkövetelte volna a tulajdonképpen még hatályba sem lépett adótörvénykönyv egyes előírásainak módosítását. Annak a jogszabálynak a módosítását, amely tekintetében mindenki egyetértett azzal, hogy azt az elkövetkező időszakokban nem lenne ildomos „pátyolgatni”. Hogy ez az út nem járható, arra csak december 29-én döbbentek rá a kormány illetékesei… Nem létező partner… A munkáltatói érdekképviseletekkel és a nagy szakszervezeti tömörülések vezetőivel folytatott megbeszélésekről a kormány részéről nemigen nyilatkoztak, s ha igen is, csak megkésve és szűkszavúan. December 28-án a késő délutáni órákban sor került az Országos Háromoldalú Tanács (CNT) tanácskozására a munkaügyi minisztériumban. Azon a szóban forgó két fél továbbra is fenntartotta a már előbb említett javaslatait. A megbeszélés állítólag igen viharosnak és durvának bizonyult. Másnap reggel megint találkoztak, s akkor dőlt el az, amiről már szóltunk, nevezetesen a munkáltatói oldal által javasoltak alkalmazhatatlan volta, ugyanakkor a kormány is kirukkolt a maga javaslatával is, amely végső soron nem tükröz egyebet, mint az időhúzásra való berendezkedést: 2016. május 1-jétől emelkedjen csak a minimálbér szintje, de ne 1200 lejre, hanem 1250 lejre, ilyenképpen pedig esetleg lehetőség lesz a hatásmechanizmus tanulmányozására is. A szakszervezetek kénytelen-kelletlen elfogadták ezt a javaslatot, ugyanakkor az egyik legtekintélyesebb képviselőjük, az Országos Szakszervezeti Blokk (BNS) elnöke, Dumitru Costin kijelentette, hogy az a mód, ahogyan a kormány viszonyult, az számára „kiábrándító”. Hozzáfűzte azt is, hogy értetetlen a munkáltatói oldal merev magatartása, hisz az adótörvénykönyv által előírt könnyítések nyomán 7 milliárd lej marad ott a cégeknél. Tehát lett volna fedezet a béremelésre. December 29-én a késő esti órákban hozták nyilvánosságra az egyeztető tárgyalásokkal kapcsolatos munkaügyi minisztériumi sajtójelentést. Abban többek között az áll, hogy a kormányhatározat-tervezettel egyetértettek a Háromoldalú Országos Tanács tagjai, azaz a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői. Ennek csak az a szépséghibája, hogy a kormány részéről csak amolyan fantomképviselet létezhetett. Igen, mert legitim képviselői sem december 28-án, sem 29-én nem vehettek részt azokon a bizonyos egyeztetéseken. Nem, mert a szóban forgó képviselők nevesítésére a munkaügyi miniszter december 28-i javaslata alapján csak december 29-én került sor, s a kormányfőnek a vonatkozó, 2015/387-es döntése csak a Hivatalos Közlöny elektronikus kiadásában jelent meg a késő esti órákban. A tanács viszont a reggeli órákban ülésezett. Az már csak hab a tortán, hogy a december 30-án elfogadott kormányhatározattal kapcsolatos hivatalos sajtóközleményben az szerepel, hogy a majdani minimálbér-emelés 1 millió 131 ezer 686 alkalmazottat érint, a munkafelügyelőség hivatalos jelentésében viszont az szerepel, hogy a december 11-i statisztika szerint 1 millió 402 ezer 329-et. Ha ez így megy tovább, mikor sor kerül a tényleges béremelésre, akkor az érintettek száma még az 1 milliót sem fogja elérni. Mármint papíron… Hecser Zoltán