Egyre többen vannak azok, akik számára a növények virágzása nemcsak a tavaszt, hanem a tüneteik megjelenését is jelenti: ahogy a fejlődő országokban, úgy térségünkben is egyre több az allergiás beteg, az egyik gyakran előforduló allergiás probléma a szénanátha. A betegség tüneteiről, okairól, előfordulásáról és kezelési lehetőségeiről a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház bőrgyógyászát, dr. Orbán Éva allergológust, klinikai immunológust kérdeztük. [caption id="attachment_87874" align="aligncenter" width="1000"] Fotó: László F. Csaba[/caption] – Mit jelent az allergia, hogyan nyilvánul meg? – Az allergia az immunrendszer túlzott, fokozott reakciója bizonyos, egyébként ártalmatlan anyagokra, az arra genetikailag hajlamos egyéneknél. Ilyen anyag lehet például táplálék alkotórésze, pollen vagy a házban előforduló por, rovarcsípéssel a szervezetbe kerülő anyag vagy szintetikus anyag, például gyógyszer. A légúti allergia érintheti a teljes hörgőrendszert, ilyenkor allergiás asztmáról beszélünk, vagy az orrnyálkahártya gyulladásával járhat és allergiás rhinitis (szénanátha) formájában jelentkezhet. – Mi okozza az allergiás reakciót? – A hátterében alapvetően a genetikai öröklődést tartják felelősnek, amelyhez hozzájárulnak a környezeti hatások (városi és ipari légszennyezés, dohányzó szülők, háziállatok közeli jelenléte, egészségtelen lakásviszonyok). A szénanáthára és általában az allergiás betegségekre való hajlam (atópiás alkat) öröklődik. Ha az egyik szülő allergiás, a gyermekének harmincszázalékos esélye van arra, hogy nála is megjelenjen a betegség. Ha mindkét szülő érintett, ez az érték ötvenszázalékos. Civilizációnk fejlődésével az elmúlt évszázad során számos új, az immunválaszt befolyásoló, szennyező és allergizáló anyag került környezetünkbe. A globális környezetszennyezés (a levegő por-, ózon, szén-monoxid-tartalma) nemcsak a humán, hanem a biológiai folyamatokra is hat, befolyásolva például a pollenek morfológiáját és immunrendszerünkre ható tulajdonságait. A globális felmelegedés szintén hatással van az allergiás folyamatokra, ezáltal több szén-dioxid kerül a levegőbe, és a kutatások szerint ez kedvez bizonyos növények fejlődésének (például a parlagfű és a nyírfa) és azt az időszakot is kinyújtja, ameddig ezek a növények pollent bocsátanak ki. Az allergiás esetek tíz százalékát a gombafélék spórái okozzák, melyeknek a növények lebontásában van szerepük, a megemelkedett szén-dioxid-szint viszont kedvez a gombák elszaporodásának is. A magasabb hőmérséklet hatására egyre sűrűbben alkalmazott légkondicionáló berendezések pedig fokozzák a gombafajok spóráinak szórását házon belül, ezáltal fokozva az érzékenyítést, a szenzibilizációt. Kísérleti eredmények igazolták, hogy városi környezetben a pollenszint négyszer magasabb, mivel itt magasabb a szén-dioxid szintje is, mint vidéki környezetben. Általánosan elfogadott, hogy az úgynevezett nyugati életstílus kedvez az allergia kialakulásának. Mindezen tényezők együttes hatása következtében, összehasonlítva a vidéki és a városi lakosság körében előforduló allergiás folyamatokat, utóbbiaknál több az allergia, mint a tanyán, farmon felnőtt embereknél. – Azt olvastam, hogy a túlságosan steril körülmények is hozzájárulhatnak az allergia kialakulásához. Igaz ez? – Felmerült a túl steril életkörülmények káros volta is: például a közösségbe nem járó gyermek, akit a túlzásba vitt higiénia megfoszt nemcsak a kórokozó, hanem a védő szereppel rendelkező baktériumokkal való találkozástól is, valóban védtelenebb az irritáló hatásokkal, allergénekkel szemben. – Milyen életkorban gyakoribb a szénanátha? – A betegség kisiskoláskorban még csak néhány százalékban fordul elő, tinédzserek között már lényegesen gyakoribb, a legmagasabb előfordulási aránya pedig a fiatal felnőttek körében van, majd idős korban egyre ritkábbá válik. Gyermekkorban a fiúk, felnőttkorban a nők között gyakoribb, és az a veszélyeztetettebb, akinek családjában atópiás személyek, allergiás betegek vannak. Rizikótényező ugyanakkor, ha a kisgyermekkor dohányfüstös, allergéneknek kitett környezetben telik, de ennél sokkal fontosabb az, hogy milyen életmódot folytatunk és hogy hol. – Térségünkben mennyire gyakori ez a megbetegedés? – Az allergiás megbetegedések a gazdaságilag fejlett országok lakosságának közel egyharmadát érintik, az allergiás hajlam pedig a lakosság közel negyven százalékában kimutatható. Az Európai Unióban szintén a lakosság mintegy egyharmada szenved valamilyen allergiában, ezen belül a leggyakoribb a rhinitis, de nem kevesebb a bőr allergiás jelenségeinek a száma sem. Az asztma előfordulása pedig rendkívül változó. Az allergiás szénanátha gyakorisága Európában öt-húsz százalék közötti. Hargita megyében, Csíkszeredában is növekvő tendenciát mutat az allergiás megbetegedések száma, mind a gyerek, mind a felnőtt lakosság körében egyre nő a nyilvántartott betegek száma. Ennek oka az is, hogy az egyre szélesebb körű tájékoztatásnak köszönhetően mind többen fordulnak a tünetekkel orvoshoz. – Melyek ezek a tünetek? – A szénanátha tipikus klinikai tünetei a vizes orrfolyás, tüsszögés, orrviszketés, gátolt orrlégzés. A fő tüneteken kívül torokfájás, szemtünetek (szemviszketés, könnyezés, vörösödés), köhögés, fejfájás, alvászavar is jelentkezhet. Ezek a tünetek azonban csak akkor jelentenek betegséget, ha egymást követő napokon, legalább napi fél-egy órán át fennállnak. A tünetek spontán vagy kezelésre visszafordíthatók. A szénanáthát egész évben kiválthatja a házi por (az abban lévő atkák ürüléke), a háziállatok szőre, tolla, hámsejtjei, nyála. A levegőben szálló anyagok, így a virágpor, penészgombafélék okozzák az egy adott szezonban megjelenő tüneteket. Tavasszal elsősorban a fák virágaiból, például a mogyoró, a nyír, az éger, a kőris, a tölgy, a szilfákról a levegőbe jutó pollen okoz gondot. Nyáron többnyire a pázsitfüvek (perjefélék, csenkesz, ebír), illetve egyes gabonafélék (rozs, búza, árpa), augusztusban és szeptemberben pedig a gyomok (fekete üröm, lándzsás útifű, csalán) pollenjei, míg nyár végén és ősz elején még a különböző gombaspórák okoznak sokaknak allergiát. Az allergiás rhinitis új felosztása szerint a panaszok időtartama alapján elkülönítünk: intermittáló (időnként jelentkező) és perzisztáló (huzamosan fennálló) allergiás náthát, a panaszok súlyossága alapján pedig enyhe, közepesen súlyos és súlyos formákat. Intermittáló a betegség akkor, ha a tünetek egy héten kevesebb mint négy napig állnak fenn, illetve négy hétnél rövidebb ideig tartanak. Perzisztáló a betegség, ha a tünetek egy héten több mint négy napon át jelentkeznek, vagy négy hétnél tovább tartanak. A szénanátha a jellegzetes klinikai tünetek alapján könnyen felismerhető. Nagyon fontos a kiváltó ok azonosítása, ez a beteg kikérdezése (anamnézis), bőrteszt (Prick-teszt) elvégzése révén valósul meg. A diagnózis alapját a kórelőzménnyel összhangban lévő bőrpróba képezi. A Prick-teszt során az alkar bőrén, a bőr felszínére juttatott allergénkivonaton keresztül egy pontszerű hámsérülést ejtünk, ahol rövid idő (15-20 perc) alatt csalángöb és bőrpír jelentkezik – pozitív bőrpróba esetén. A szakvizsgálat a már diagnosztizált betegség esetén is hasznos, az esetleges szövődmények, kísérő betegségek kizárása vagy azonosítása, illetve a kezelés hatékonyságának a követése érdekében. – Milyen lehetőségek vannak a tüneteket enyhítésére, a kezelésre? – A kezelésnek több lépcsőfoka van: magába foglalja a megelőzést, a tünetek enyhítését, a gyógyszeres és az immunterápiát. Az allergének kerülése (aller­génelimináció) javítja a beteg állapotát, csökkenti a gyógyszeres kezelés iránti igényét, de tünetmentesség ezzel a módszerrel csak ritkán érhető el. Az allergiás személy ne tartson hobbiállatot, minden padló, bútorfelület, szőnyeg, függöny könnyen és gyakran tisztítható legyen. Pollenérzékeny betegek a veszélyes pollenek időszakában a lehető legkevesebbet tartózkodjanak a szabadban, mossanak gyakrabban hajat, kezet, arcot, viseljenek napszemüveget. Az étkezés és alvás előtt az orrba csepegtetett vagy inhalált fiziológiás sóoldat (0,9 százalékos NaCl oldat) segít kitisztítani az orrüreget. A gyógyszeres kezelést egyénre szabva kell beállítani, hisz függ a betegség körülményeitől, formájától, időtartamától, súlyosságától. Enyhe és közepesen súlyos esetben antihisztamin szedése javasolt szisztémásan vagy helyileg alkalmazva. Közepesen súlyos, elsősorban orrpanaszokat okozó rhinitis esetén helyi hatású szteroidos kezelés javasolt. Súlyos esetben antihisztamin és szteroid tartalmú szerek helyi és orális alkalmazásának a kombinációja jöhet szóba. Az allergén specifikus immunterápia az egyetlen, az okot érintő kezelési lehetősége ennek a kórképeknek. Célja a betegség tüneteinek csökkentése, a beteg életminőségének javítása, a gyógyszeres kezelés költségeinek csökkentése. A kezelést leghamarabb ötévesen kezdjük el, a felső korhatár 60-65 év (efölött nem szoktunk kezelést indítani, annál is inkább, mivel a kor előrehaladtával az allergiás panaszok általában csökkennek). A terápia során növekvő adagban juttatjuk a standardizált, nagy tisztaságú specifikus allergént a szervezetbe, ami arra ösztönzi a beteg immunrendszerét, hogy olyan semlegesítő antitesteket termeljen, amelyekkel az allergiás reakció kivédhető. A terápia időtartama minimum három, maximum öt év. Injekciós és szájon át (nyelv alatt) alkalmazható (csepp, tabletta ) készítmények léteznek. Célszerű mielőbb elkezdeni, a szövődmények kivédése és a tartós, évekig fennálló tünetmentesség érdekében. R. Kiss Edit