Szövőház Muzsnában

Székelymuzsna Székely­ud­varhelytől 27 kilométerre délnyugatra, az Erdő- és a Csörgő-patak közti magasabb dombháton helyezkedik el, Székelyföld egyik peremfalujaként. A települést elkerülik a főbb közlekedési útvonalak, így a dombok közé húzódva sajátos, zárt világot őrzött meg. Ezt a zártságot oldotta fel a Via Transilvanica, amely nem csupán fizikai értelemben kapcsolta be a falut egy tágabb térbe, hanem szimbolikusan is megnyitotta azt a külvilág felé. Egyre többen fedezik fel ezt az útszakaszt, napi szinten lehet találkozni kiránduló biciklisekkel is. Muzsna infrastruktúrája is nagyon sokat javult az elmúlt időben, ami bizakodásra ad okot az ott élőknek, lehetőséget jelent a faluba beköltözni szándékozók számára.

Visszanyerte méltó helyét a székely ruha

Porta

Székelyszentléleken járunk, Györgydeák Kinga vi­se­let­készítő műhelyében. Kinga édesanyja segítségével és útmutatásával több száz székely ruhát készített az elmúlt években, ami azt jelenti, hogy van igény a szépen kivitelezett viseletre.

A kézzel alkotás öröme

Ma, amikor minden csak egy kattintásnyira van, különös jelentősége van annak, ha valaki újra kézzel alkot. Gábor Ibolya homoródszentpáli háromgyermekes édesanya hat évvel ezelőtt szövőszéket állított fel otthonában, és megtanulta azt, amit régen minden székely asszony tudott. Nem örökségként kapta, hanem önszorgalomból, az idősek tudását kérve, figyelve és továbbadva.

Báboktól a meseszövésig

Beszélgetés Vincze Tímea bábszínésszel

A mesék és a bábok a köztudatban szorosan összekapcsolódnak, gondolhatunk Mirr Murr kandúrra, Paprika Jancsira vagy bármelyik bábelőadásra, amit korábban láttunk. Csak egy szőnyeg kellett ahhoz Vincze Tímeának, hogy gyermekfoglalkozásokat fonjon a mesék és a bábok különös világából, és létrehozza Cinci Gyereksarkát. A foglalkozások ötletgazdájával beszélgettünk játékról, kíváncsiságról, meseszövésről és a gyerekek igazságérzetéről.

Füzetbe mentették át a szövésmintákat: Életre kel a kelengye Bágyban