Némi megbotránkozást és elégedetlenséget váltott ki az az értesülés, miszerint egyes nagy élelmiszergyártók egyes uniós tagállamokban azonos márkanév alatt különböző minőségű termékeket forgalmaznak. (Amúgy ilyen jellegű értesülések eddig is napvilágot láttak.) A „diszkriminált” országok között van állítólag Szlovákia, Magyarország, Csehország és Románia is, az elmúlt napokban az első három európai uniós szintű fellépést sürgetett, tételesen azt kifogásolva, hogy a nyugat-, illetve kelet-európai piacokra eltérő minőségű élelmiszereket szállítanak be a gyártók. Reagált az ügyben az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa, Vytenis Andriukaitis is, aki szerint jelenleg nincs lehetőség arra, hogy az Európai Unió fellépjen a nagy élelmiszergyártók eme egyes tagállamok által kifogásolt és elítélt gyakorlatával szemben. Ez mindaddig, amíg a terméken szereplő releváns információk megfelelnek a valóságnak, lévén, hogy ilyen körülmény között nincs jogi alap arra, hogy EU-s szinten kezeljék a kérdést. Másképpen fogalmazva a biztos szerint nem előzhető meg, nem tiltható meg az érintett cégeknek az a gyakorlata, mely szerint a különböző piacokra szánt termékeik esetében különböző szempontok érvényesülnek. A biztos szerint ebben szerepe lehet a nemzet ízlésnek, preferenciának vagy akár a vásárlóerőnek, s azokhoz igazítják esetleg az egyik vagy a másik termék minőségét is. Egyébként a biztos egy február eleji budapesti látogatásán még részben visszautasította, hogy ugyanazon termékek Nyugaton jobb minőségűek lennének, mint az unió keleti felében. Azt viszont elismerte, hogy léteznek különbségek az összetevőkben, de ezekért egyrészt az eltérő szabályok, másrészt a fogyasztói szokások „felelnek”. Ilyen jellegű magyarázkodás annak idején egyes gyártók részéről is elhangzott: a Coca-Cola illetékesei például arra hivatkoztak, hogy egyes országokban a cukortartalom tekintetében korlátozó jogszabályozás hatályos, Magyarország vonatkozásában pedig olyan értesülés is napvilágot látott, miszerint édesítőszerként hazai gyártmányú szőlőcukrot használnak, amit törökbúzából állítanak elő, s ilyenképpen egy magyar beszállító, s tágabb értelemben a magyar gazdaság is piaci értékesítési lehetőségre talál. Továbbá olyasmikről is hallani, miszerint a vásárlóerőnek való „megfelelőség” esetleg másabb minőséget is jelent, de ez élelmiszerbiztonsági és egészségvédelmi szempontból nem képez(het) veszélyt, illetve kockázatot. (Ami igaz, az igaz: a Coca-Cola üdítőital literenkénti átlagára tekintetében is van akár jelentős eltérés is a különböző tagállamok között.) Joggal képezheti vita tárgyát, ez a maga nemében akár botrányosnak is nevezhető „minőségdifferencia” lévén, hogy a fogyasztók joggal várják el az azonos minőséget. Ám, de ez egyelőre inkább társadalmi, erkölcsi kérdés, s azon változtatni talán csak állami beavatkozás révén lehetséges. A fogyasztóknak érdekképviseleteik révén egyrészt hangot kell adni véleményüknek és meg kell próbálni annak érvényt szerezni. Ezzel együtt és ezentúl egyelőre nehéz lenne a szóban forgó „diszkriminációt” kiküszöbölni, ugyanis egy cég valóban dönthet úgy, hogy országonként eltérő összetevőket használ, de az adott tagállam illetékes hatóságának módjában áll csak olyan termékek piacra dobását engedélyezni, amely esetében a fogyasztókat kötelező módon pontosan tájékoztatják, például a felhasznált összetevőkről, s ilyenképpen elkerülhető azok félrevezetése a vásárolt áruk összetevőit illetően. Másképpen fogalmazva: az összetevőket egy adott termék esetében pontosan meg kell határozni és azokat könnyen elérhetővé kellene tenni a vásárlók számára. Nos, egy ilyen vagy ehhez hasonló lépés megtétele országunk esetében az Országos Fogyasztóvédelmi Szakhatóságra (ANPC), valamint az Állategészségügyi és az Élelmiszer-biztonsági Országos Szakhatóságra (ANSVSA) hárul(na). Az anyaország máris megtette az első, pontosabban a kezdeti lépést: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal világmárka termékét vizsgálta be, s annak során kiderült, hogy a Magyarországon forgalmazott tejtermékek, édességek, illetve üdítők íze és állaga is silányabb, mint osztrák boltokban kapható verzióké. (Arra vonatkozóan, hogy vannak-e árkülönbségek, s ha vannak, azok milyen mérvűek, nem hoztak nyilvánosságra számadatokat.) Ezt a felmérést követően a földművelésügyi tárca vezetője átfogó ellenőrzést rendelt el. A közel 100 termékre kiterjedő vizsgálat eredményei a jövő hónap közepére várható. Idetartozik az is, hogy az illetékes magyar hatóság szerint az ügyet európai szinten kell rendezni. Ezt az álláspontot magáévá tette Szlovákia is, s a két tagállam azt várja az Európai Bizottságtól, hogy találjon megoldást az ugyanazon termék ugyanolyan minőségben való forgalmazására a közösség területén, már amennyiben egy ugyanazon gyártóról van szó. Értesülések szerint Magyarország és Szlovákia az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának soron következő ülésén közösen fogja kezdeményezni az ügy napirendre tűzését. Múlt csütörtökön pedig Robert Fico szlovák kormányfő bejelentette, hogy kezdeményezte a V4-es rendkívüli csúcstalálkozó összehívását ebben a botrányos ügyben. A találkozóra ezekben a napokban kerül(het) sor Lengyelországban, amely jelenleg a V4 (Szlovákia, Lengyelország, Csehország és Magyarország) soros elnöki tisztségét ellátja. Hecser Zoltán