Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége szervezése révén lehetőség adódott a Székely termék védjegy népszerűsítésére, illetve hogy az érintett szakemberek közösen is megvitathassák a Hargita Megye Fej­lesztési Ügy­­­nök­­sége szakmai utat szer­vezett Brüsszelbe, ahol a meghívott szakemberekkel vitatták meg a helyi termékek jelenét és jövőjét. Az eseményen többek között jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, Varga Péter Miklós közigazgatási tanácsadó, dr. Nguyen Duc Quang, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos és innovációs ügye­­kért fele­lős intézetigazgató-helyettese, Trucza Adorján, a székelyudvarhelyi Páva tulajdonosa, Szőcs Előd séf, nem utolsósorban pedig Kostandi Katalin, a Benedek húsfeldolgozó üzem képviselője. 
– A tizenhárom éves múltra visz­szatekintő Székely termék véd­jegycsalád mérföldkövét sikerült meglépnünk – nyilatkozta Cilip Árpád. – Azért merek ilyen erős kije­­­lentést tenni, mert újraszabtuk a Székely termék levédéséről szóló kritériumokat, a metodológiát és a bizottságot, tehát az elbírálás ma már másképp történik, mint az ezelőtti években. Egyre több helyi termelő fordul hozzánk, hogy szeretne a védjegycsaládhoz tartozni, ami elsősorban annak tudható be, hogy ma már a termelők is belátják ennek ho­zadékát. Ügynökségünk második alkalommal nyerte meg egyedüli kedvezményezettként a közös ag­rárpolitika népszerűsítéséről szóló pályázatot. Ez a forrás elsősorban a Székely termék védjegycsalád továbbgondolásáról szól, és si­ke­rült Brüsszelben egy olyan szemináriumot szerveznünk, ame­lyen hallathattuk a hangunkat. A kistermelők jövőképét szeret­nénk erősíteni, hosszú távú élet­céljukat, víziójukat igyekszünk meg­fogalmazni és továbbadni má­soknak. Azt is kell látnunk, hogy térségünk a környezeti adott­ságoknak megfelelően kis, viszont minőségi élelmiszer-termelést tud biztosítani – mennyiségi szem­pontból nem tudnak a nagyokkal versenyezni, viszont a minőség egyedülálló. A kérdés az, hogy mi ezeket a termékeket különböző véd­­jegyek használatával tudjuk-e értékesíteni megfelelő árban, vagy ki vagyunk szolgáltatva a piacnak, és félkész termékként kell eladnunk őket.
Az eseményen bemutatták a Székely termék védjegycsaládot, annak megalakulását, illetve be­széltek a CAPfuture – Információs in­téz­kedések az egészséges és mi­nőségi élelmiszerekért elnevezésű európai projektről is. A projekt fő célkitűzései között szerepel az ökológiai, precíziós gazdálkodás népszerűsítése, valamint az új­ ­európai stratégia, a Farm to Fork. A program célja az, hogy a fiatal gazdálkodókat az országban ma­radásra ösztönözzék, támo­gas­sák az egészséges élelmiszerek előállítását és biominősítését.

– A hosszú távú megoldásokra törekszünk – nyilatkozta az ese­mény kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. – Büszkék vagyunk a Székely termék mozgalomra. Számos termelőnek biztosítottunk lehetőséget. Most már a fiatalok is látják a jövőt benne, érdemes itthon gazdálkodni, családi vállalkozást indítani. A Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége ál­tal szervezett vásárokon ma már a termelők el tudják adni a havi munkájuk gyümölcsét. Egyre több kistermelő találja meg a számítását, és már otthonról tudja értékesíteni a termékeket. Továbbra is fontos a szövetkezetek létrehozása, hiszen egyedül nehéz elindulni és hosszú távon megmaradni.
A megyeelnök szerint hosszú távon a Székely termék átalakulásra szorul, mivel ma már nem elég elmondani, hogy helyi termékeket forgalmazunk, hanem minőséget is kell biztosítani hozzá, a minőségen túl pedig szo­rosabb kapcsolatot kell létrehozni a termelők és a vásárlók között.

– Ehhez az online vásárlás lehe­tőségét kell biztosítanunk. Biztató ­és örülünk, hogy egyre több fiatal kezd el itthon vállalkozni, gazdálkodni. Van lehetőség itthon boldogulni, egy kis biztatásra van szükségük a fiataloknak. Gyakor­latilag Hargita Megye Taná­csa, a vidékfejlesztési egyesülete és a fejlesztési ügynökség együtt már kisiskolás koruktól „fogja a kezüket”

– tette hozzá Borboly Csaba. 
A Farm to Fork stratégia, mint Var­ga Péter Miklós közigazgatási tanácsadó elmondta, nem a rövid ellátási láncot jelenti, hanem az úgy­nevezett termékpályát sze­ret­­nék megváltoztatni. Ez azt jelenti, hogy a termelő a termékének jövedelméből ne csak a 10 százalékához jusson hozzá, hanem nagyobb arányban élvezze munkájának gyümölcsét. Ebben az esetben kap még na­gyobb szerepet a rövid ellátási lánc fogalma. A rövid ellátási lánc egy olyan logisztikai rendszer, amelyben a termékek vagy szol­gáltatások fogyasztókhoz való el­jutása minimális közvetítői és távolsági utat tesz meg. A rövid ellátási lánc célja, hogy csökkentse a köztes szereplők számát és a távolsági utazást, így lehetővé téve a gyorsabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb ellátást.

A hagyományos, hosszú ellátási láncban a termékek általában több közvetítőn, például gyár­­tó­kon, beszállítókon, rak­tá­­ra­­­kon és kiskereskedőkön ke­resz­­tül haladnak, mielőtt a végfelhasználókhoz jut­nak. Ez a folyamat hosszabb időt, több ener­giát és erőforrást igényel, és növeli a környezeti terhelést. A rö­vid ellátási lánc viszont közvetlen kapcsolatot teremt a termelők és a fogyasztók között. Például egy helyi gazdálkodó közvetlenül értékesítheti a terményét a helyi piacokon vagy a vásárlóknak, vagy közvetlenül szállíthatja azokat a közeli éttermekbe vagy üzletekbe. Ez lehetővé teszi a friss termékek gyorsabb eljutását a vásárlókhoz, csökkenti az élelmiszer-pazarlást és támogatja a helyi gazdaságot.

– Egy szakács szempontjából a technológián túl nagyon fontos a jó, minőségi alapanyag is. Az elmúlt tizenöt évben a szakácsok feladatkörébe tartozik a jó alap­anyagok felkutatása, ami ezelőtt harminc évvel nem volt még kérdés sem. Székelyföldön szerencsés hely­­­­­­zetben vagyunk, hisz olyan pá­ratlan minőségű alap­anyagokból dol­gozhatunk, amelyek egyedülállóak

– vélekedett Szőcs Előd.
Trucza Adorján, a székelyudvarhelyi Páva tulajdonosa kiemelte, hogy ők már régóta szoros kapcsola­tot ápolnak helyi termelőkkel, hisz nyitottak a minőséggel és stabilitással szemben. Ter­mé­­­­sze­tesen ezen termékek alap­anyagként való felhasználása azért is jó, mert friss és jó minőségű termékekről van szó, tartható a szezonalitás, kialakul egy közvetlen, jó viszony, és különleges kéréseket is teljesíteni tudnak. Sajnos ne­gatívumok is felsorolhatók, hisz ezen alapanyagok felhasználása ma­­­­gasabb árakat hoz magával, és az ellátás is tud akadozni.
Dr. Nguyen Duc Quang egyetemi tanár az ellenőrzött minőség fon­tosságát emelte ki, hisz a helyi termékek termelésénél nagyon fon­­tos az élelmiszer-biztonsági kö­rülmények biztosítása.