– Európának új irányra van szüksége – ez volt a júniusi európai parlamenti választások üzenete. Lett-e új irány?

– Azt gondolom, jobb irányba fordult Európa, és ez képletesen is igaz. Az Európai Parlamentben jobbra tolódott a politikai egyensúly, nincs már baloldali többség. Az Európai Néppárt (EPP) tudja eldönteni, hogy egy-egy kérdésben milyen többség lesz a parlamentben. Az elmúlt néhány hónap tapasztalata az, hogy stratégiai kérdésekben, amelyek az emberek számára fontosak, a mezőgazdaságtól a migrációig, a jobboldali többség érvényesült. A Néppárt alkotmányügyi felelőseként ezt egyértelműen tapasztalom. A másik oldalon a baloldal, főleg a liberálisok és a zöldek próbálkoznak a tőlük megszokott témák mentén javaslatokat tenni, de azokat a többség rendre leszavazza. A Patrióta frakció megalapításával – amelyik a harmadik legnagyobb az Európai Parlamentben – és a konzervatívok jelenlétével erősödött a jobboldal, és ennek látható következményei vannak. A józan ész, egyelőre óvatosan, de kezd visszatérni Brüsszelbe.

– Az előző ciklusban a zöldítés, di­gi­talizáció voltak a nagy uniós témák, majd nyilván a járványkezelés és a háború. Most mi foglalkoztatja a brüsszelieket?

– Nem feltétlenül a zöldítéssel vagy a digitalizációval van a baj, ezeknek jogosultságuk van és valóban a jövőt jelentik, de nem válhatnak ideológiai céllá, amelyet a való életben nem lehet alkalmazni, mert észszerűtlen. Előbb fel kell tenni a kérdést, hogy mi a következménye egy döntésnek, milyen hatással van a polgárokra, a munkahelyekre, az európai gazdaság számára? Bármennyire logikusak ezek a kérdések, az elmúlt öt évben a többség nem tette fel őket, most végre ezek jelentik a kiindulópontot.
A Néppártban a mezőgazdasághoz való hozzáállás jelentett fordulópontot. Ezelőtt két évvel én az Európai Néppárt politikai közgyűlésén mondtam el, hogy a mezőgazdaság abszolút prioritást kell élvezzen, ne fogadjunk el gazdákat nyomasztó új jogszabályokat. A gazdák és a választók nyomásának engedve a Néppárt bevállalta ezt az irányt, és ennek mentén a többi politikában is visszatérhet a józan ész.

– Úgy tűnik, a versenyképesség most a legnagyobb téma Európában.

– Az Európai Néppárt képviselőcsoportja régóta támogatja, hogy a versenyképesség legyen az Európai Unió gazdaságpolitikájának vezérelve. Ezt támasztja alá a szeptemberben bemutatott, számos akadályra rávilágító Draghi-jelentés, de a magyar elnökség prioritásai is ezt tartalmazták. 
Meg kell találni azokat a területeket, amelyeken Európa jobb tud lenni másoknál. A gyógyszeripar például ilyen terület, a kutatás, az innováció Európában van, azonban a gyártósorok már Indiában és a világ más helyein működnek. Vissza kell hozni a gyógyszergyártást Európába. 
Az autógyártás szintén sarkalatos kérdés. Az autózásnak mindenki számára megfizethetőnek kell maradnia. Az EPP a belső égésű motorok 2035-re tervezett betiltásának felülvizsgálatával kívánja kezelni az ágazat egyre súlyosbodó válságát. Ugyanakkor az sem járható út, hogy százszázalékos védővámot vessenek ki a kínai elektromos autókra, mert ez sem a polgárokat, sem a zöldítést nem segíti. Butaság, hogy megfizethető árú európai villanyautó-technológia nincs, Európában nincsenek a gyártáshoz szükséges ritkafémek, a töltőállomás-hálózat nem épült ki, de legalább jó drágák a villanyautók. 
Az EU-ban új, örvendetes irány a bürokrácia és a túlszabályozás csökkentése. Ez itthon különösen ismerős. Az embereket, a vállalatokat, a kis- és középvállalkozásokat eltemetik az ügyintézési kötelezettségek, a hivatalok a polgárokat postásnak használják, egyik hivataltól a másikig küldözgetik őket. Ezen nyilván elsősorban itthon kell változtatnunk, az RMDSZ-nek erre vannak konkrét javaslatai.

(X)