erős felhőzet
szórványos felhőzet
kevés felhő
tiszta égbolt
Brüsszel nem támogatja a „medveexportot”
Nem lehet az egyedek más tagállamokba szállításával csökkenteni a romániai medvepopulációt, épp ezért – az önbíráskodó orvvadászat elkerülése érdekében – nagyobb, hatékonyabb beavatkozási kvóták jóváhagyására sürgette Brüsszelben a román környezetvédelmi minisztériumot Borboly Csaba, a Régiók Bizottságának raportőre.
[caption id="attachment_58542" align="aligncenter" width="1000"]
Tornázó medve a Hargitán. Nem kérnek belőlük az uniós tagállamok Fotó: Kovács Hont Imre[/caption]
Az EU-s környezetvédelmi irányelv 14-es és 16-os cikkelye előírja a vadon élő állatok egészséges populációjának megőrzését a beavatkozási kvóták által. Ezt a módszert az unió tagállamaiban sikeresen alkalmazzák, ahol jóval kisebb a populáció, mint Romániában – hangoztatta kedden Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, a Régiók Bizottságának témában felelős raportőre az Európai Unió vadászegyesületekért és fajmegőrzésért felelős szövetségének (FACE) és az Európai Parlament biodiverzitás, vadászat és halászatért felelős munkacsoportjának brüsszeli konferenciáján, számolt be a megyei önkormányzat sajtószolgálata. Közleményükben rámutattak: a kilövési kvóta hiánya miatt többször elhangzott, hogy a populáció genetikai állománya jelentősen romlik, emellett megnő az ember és ragadozók közötti konfliktus. Ez utóbbi, ha nem születik érdemleges lépés az ügyben, azt eredményezheti, hogy az emberek saját kézbe vehetik a helyi problémák megoldását, ami orvvadászathoz vezethet.
Borboly jelentésében több az uniós – a Romániáénál jóval kisebb medveállománnyal rendelkező – tagállam gyakorlatára hívta a figyelmet. Eszerint Svédország 3000-es medveállományra 312 beavatkozási kvótát hagyott jóvá, Horvátország 1500 egyedből 110-et emelt ki, Szlovénia 500 medvéből 65-öt emelt ki, Szlovákiában 1000-es állományból 30 beavatkozást hagyott jóvá, Finnország pedig 120 egyed kiemelését határozta meg 1500 medvéből. Ehhez viszonyítva Romániában, ahol hozzávetőleg 7000 egyedről beszélnek, 2016-tól eltörölték a beavatkozási kvótát – emlékeztetett jelentéstevőként Borboly.
A Hargita megyei politikus hangsúlyozta, az Európai Vidékfejlesztési Alap több prevenciós intézkedést is támogat, viszont Romániában – ellentétben más tagállamokkal – a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) ezt nem teszi lehetővé.
Borboly leszögezte: Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter elképzelése – miszerint Romániából más tagállamokba helyeznék át a túlszaporodott medvéket – gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Ezt erősítette meg Nicola Notaro, az Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóságának vezetője is, aki a konferencián elmondta, hogy a medvék más tagállamba történő áthelyezése nem járható út, helyben kell megoldani a problémát. Borboly Csaba a konferencián azt is kiemelte, hogy itthon a veszélyes egyedekkel szemben történő önvédelem sem tisztázott, egy ilyen esetben ugyanis nagyobb valószínűséggel büntetik meg a személyt, mint hogy elismerjék, önvédelemből cselekedett.
HN-információ
Tornázó medve a Hargitán. Nem kérnek belőlük az uniós tagállamok Fotó: Kovács Hont Imre[/caption]
Az EU-s környezetvédelmi irányelv 14-es és 16-os cikkelye előírja a vadon élő állatok egészséges populációjának megőrzését a beavatkozási kvóták által. Ezt a módszert az unió tagállamaiban sikeresen alkalmazzák, ahol jóval kisebb a populáció, mint Romániában – hangoztatta kedden Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, a Régiók Bizottságának témában felelős raportőre az Európai Unió vadászegyesületekért és fajmegőrzésért felelős szövetségének (FACE) és az Európai Parlament biodiverzitás, vadászat és halászatért felelős munkacsoportjának brüsszeli konferenciáján, számolt be a megyei önkormányzat sajtószolgálata. Közleményükben rámutattak: a kilövési kvóta hiánya miatt többször elhangzott, hogy a populáció genetikai állománya jelentősen romlik, emellett megnő az ember és ragadozók közötti konfliktus. Ez utóbbi, ha nem születik érdemleges lépés az ügyben, azt eredményezheti, hogy az emberek saját kézbe vehetik a helyi problémák megoldását, ami orvvadászathoz vezethet.
Borboly jelentésében több az uniós – a Romániáénál jóval kisebb medveállománnyal rendelkező – tagállam gyakorlatára hívta a figyelmet. Eszerint Svédország 3000-es medveállományra 312 beavatkozási kvótát hagyott jóvá, Horvátország 1500 egyedből 110-et emelt ki, Szlovénia 500 medvéből 65-öt emelt ki, Szlovákiában 1000-es állományból 30 beavatkozást hagyott jóvá, Finnország pedig 120 egyed kiemelését határozta meg 1500 medvéből. Ehhez viszonyítva Romániában, ahol hozzávetőleg 7000 egyedről beszélnek, 2016-tól eltörölték a beavatkozási kvótát – emlékeztetett jelentéstevőként Borboly.
A Hargita megyei politikus hangsúlyozta, az Európai Vidékfejlesztési Alap több prevenciós intézkedést is támogat, viszont Romániában – ellentétben más tagállamokkal – a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) ezt nem teszi lehetővé.
Borboly leszögezte: Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter elképzelése – miszerint Romániából más tagállamokba helyeznék át a túlszaporodott medvéket – gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Ezt erősítette meg Nicola Notaro, az Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóságának vezetője is, aki a konferencián elmondta, hogy a medvék más tagállamba történő áthelyezése nem járható út, helyben kell megoldani a problémát. Borboly Csaba a konferencián azt is kiemelte, hogy itthon a veszélyes egyedekkel szemben történő önvédelem sem tisztázott, egy ilyen esetben ugyanis nagyobb valószínűséggel büntetik meg a személyt, mint hogy elismerjék, önvédelemből cselekedett.
HN-információ
.jpg)
