Folytatja a Haáz Rezső Múzeum az Orbán Balázs sírjához vezető székely­kapuk karbantartását és gondozását, jelenleg is zajlik a munka. Sőt egy újabb, 19. századi kapuval bővül a sor hamarosan, és igencsak időszerű lenne a síremlék átfogó megújítása is. AHargita Megyéért Egyesülettel való együttműködés révén, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) támogatásával folytatódik a szej­kefürdői székelykapuk restaurálása. Két évvel ezelőtt két kaput sikerült szakszerűen megújítani, tavaly a járványhelyzet kissé megakasztotta a folyamatot, és csak egy kaput tettek rendbe – saját költségvetésből. Érték és közös ügy Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója elmondta, hogy idén nagyobb lendületet vett a folyamat, hiszen az említett támogatás eredményeként öt kapu újul meg teljesen. – Kettő már majdnem készen van, egyiken épp a zsindelyezéssel foglalkozik az általunk felkért farestaurátor szakember, Domokos Levente – mondta az intézményvezető. Ugyanakkor a Kolumbán-Antal család adományaként a Haáz Rezső Múzeum egy 1886-os évszámmal datált értékes zetelaki kötöttkapuval gazdagodott, amelynek megbecsült helye a szejkefürdői székely­kapusorban lesz. A restaurálás és áttelepítés viszont pénzbe kerül, ezért a múzeum munkatársai és támogatói részt vesznek a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA) FussNEKI! közösségi adománygyűjtő eseményén, és várják azok nagylelkű hozzájárulását, akiknek fontos a népi építészet műemlék jellegű darabjainak megmentése. Az ügynek tegnap délben már 17 „nagykövete volt”, ők azok, akik vállalják, hogy szaladnak avagy kerékpároznak a támogatásért. Miklós Zoltán elmondta, hogy összesen mintegy 7000 lejre lesz szükség, és jövő tavasszal, az unitáriusok által állított kapu elé helyeznék el ezt az értékes alkotást, ez nyitná a kapusort, amely ezzel együtt már 17 darabot számlál, és tulajdonképpen több már nem is fér el. – A közösségi összefogással nem titkolt célunk azt is elérni, hogy érezzük a felelősségét annak, hogy ezekről a népi építészeti remekekről gondoskodni kell. Az első kaput az 1970-es évek elején állították, és azóta bővül a sor, amelyre érdemes az udvarhelyi közösségnek figyelmet fordítania – fogalmazott a múzeumigazgató. Új kihívás a síremlék felújítása Egyébként a Szejkefürdő a közel­múltig még a csendes emlékezés helyszíne volt, ahol azért elég sokan felkeresték a „legnagyobb székely” nyughelyét. Újabban pörgő turistaforgalom helyszíne lett, és a múzeum számára ez is motivációt jelent arra, hogy az ügykezelésébe tartozó kapusor, a sírhely és környéke méltó módon fogadhassa a látogatókat. Miklós Zoltán határozottan egységben látja ezt a helyszínt. A kapusoron idén tavaszra elkészült az új sétány, gránitkővel burkolták a sír előtti teret, és még ebben az évben – a múzeum saját forrásaiból – hat villanyoszlopot helyeznek el a kapuk mentén és a síremléknél, illetve további területrendezési munkákat is elvégeznek. Azonban maga a sírhely is felújításra vár. – Nemrég önkormányzati határozattal megalakult a köztéri alkotásokat véleményező szakbizottság Székelyudvarhelyen, bár a testület még egyszer sem ült össze. Kértem, hogy találkozzunk, mert el kell kezdenünk foglalkozni a sír teljes renoválásával, és jó lenne minél hamarabb egyetértésre jutni a hogyanról, mert az engedélyeztetéssel együtt így is hónapokba kerül majd az előkészítés. Fontos, hogy alakuljon ki egy koncepció – közölte Miklós. – Legfőbb törekvésünk Szejkefürdő kulturális örökségének értékbe helyezése – tette még hozzá a múzeumigazgató.

Asztalos Ágnes