Hirdetés

Borzolja-e a kedélyeket a Csanády-szobor?

HN-információ
Ahogy nézzük. Ahogy vesszük. Fejlemények azért vannak. Alakul a szobor. A múlt hét végén beszélgettünk Bíró Edit székelyudvarhelyi önkormányzati képviselővel, a Balázs Ferenc Vegyes Kar vezetőjével, aki elmondta, hogy készül a mellszobor Csanády György, Székelyudvarhely szülöttje emlékére. A gipszforma pénteken átkerült egy öntőműhelybe. A Székely Himnusz szövegírójának terveznek szobrot állítani, aki tudvalevőleg annak a kétstrófás versnek (is) a szerzője, amely másodikként vált a legnépszerűbb magyar közösségi énekké. A Kölcsey–Erkel által szerzett Himnusz mellett a Csanády–Mihalik szerzőpárostól származó dalt minden magyar ismeri, hallgatja és énekli szerte a Kárpát-medencében. Közkincs, nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi identitásunk fontos összetevője. A Székely Himnusz ismertsége a magyar glóbuszon általános Majdhogynem törvényszerű, hogy a Székely Himnuszt több oldalról is támadják. A román nacionalisták. De saját esztétáink egy része úgyszintén. Hogy ilyen? Milyen? Hogy akár jobb is lehetne… Én magam – akinek csapnivaló a zenei hallásom és az énekhangom – nem vagyok muzikális. De elmondhatom, hogy évtizedek óta viselem, hordozom magamban, s megszenvedtem érte. Nem vagyok annak a korosztálynak a tagja, amely három hónapot kapott érte – még akkor is, hogyha csak hallgatta! –, de hívattak miatta „perzsára” a gimnáziumi évek alatt. A szekusok is kerestek, és – bizony – nem kerülhettem el azt sem, hogy a 10-es vagy hányas szobában megjelenjek – az udvarhelyi rendőrség épületének jobb szárnyában volt, hátra kellett ott menni, ha ez az „intézmény” kíváncsi volt az emberre –, de csak egyszer; másodszor már nem mentem be, csak szorongtam hetekig, hogy mi lesz. Nem lett semmi. Szerencsére. Bíró Edit szerint összegyűlt annyi adomány, hogy meg lehet ejteni a bronzba öntést. A szobor – magát a kivitelezés folyamatát is próbáljuk majd dokumentálni – aztán raktárba kerül. Egyelőre. Nincs még értelme annak, hogy túlságosan sokat beszéljünk arról, hogy hol és mikor avatják fel. Szép lenne, ha május 22-én megtörténhetne, hiszen akkor van bemutatásának kerek 100. évfordulója. Több variáció is elhangzott, egy ideig a Patkóban levő székely zászló közelében szerették volna elhelyezni – az azonban a Szent Miklós-hegyi római katolikus plébánia, illetve az egyházközség tulajdona, szakrális terület –, aztán a Tamási Áron Gimnázium környezete került szóba, hiszen Csanády ennek az iskolának volt a növendéke, majd a Sétatér bejárata – a sétány bal oldalán képzelték el, és egy ideig úgy tűnt, hogy jóvá is hagyják. Ezt követően terjedt el az a hír, hogy a Belvárosi Református Temetőben leli meg a helyét. A bejárattól jobbra, ahol a szemetes-konténerek vannak, a Balázs Ferenc Vegyes Kar emlékhelyén, vagy pedig a Csanádyak parcellájának közelében. Az lenne jó – hangzik el a civilek véleménye –, hogy nagy körültekintéssel járjunk el, hiszen a költő emlékére időnként ünnepségeket tartanak. Azzal kell számolni, hogy kisebb-nagyobb tömegek gyűlnek össze olykor ezek apropóján. A szobor és környezete közösségi gyülekezési hellyé – szimbólummá – emelkedhet Több mint bizonyos, hogy ez fog történni. Annak idején viszonylag könnyen ment a Márton Áron-szobor elhelyezése. Egyike volt az első olyan köztéri szobroknak, amelyek emberi léptékben mutatták be a szentéletű püspök alakját, nem helyezték magas talapzatra, hanem hagyták, hogy közöttünk maradjon, a hétköznapok szintjéről figyeljen minket. Viszont komoly cirkusz övezte Orbán Balázs szobrának létrejöttét is, amely fennállásának negyedszázada során aztán szimbólummá és zarándokhellyé nemesedett. Hogy végül hol kap méltó helyet a Csanády-szobor? Az ma még titok. Nagyon körültekintőnek kell lennünk. Állampolgárokként. Civilekként. Bizottsági tagokként egyaránt. „Népként.” A költő és munkássága Az elmúlt évek során többször volt alkalmam betekinteni Csanády költői életművébe. Nem olyan szerző volt, akinek ez a vers az egyetlen műve. Három verseskötetét találtam meg az Országos Széchényi Könyvtár állományában. Néhány hozzá kapcsolódó írást, kritikát is olvashattam. Nyilvánvaló, hogy a kezdeti diákvezér – egyik alapítója volt Magyarországon a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének – később konszolidálódni igyekezett, az Új Élet és a Híd című lapokat szerkesztette, amelyekről azt tartják, hogy a népi írók mozgalmának melegágya. Az első világháború idején Csanády három éven át harcolt a különböző frontokon. A háborús emlékek komoly nyomokat hagytak a líráján. Voltak olyan pillanatok, amikor „tűrhető” kritikákat kapott, voltak viszont „lehengerlő” megnyilvánulások is a „kollégák” részéről. Juhász Gyula, Babits Mihály, Szabó Lőrinc írtak/mondtak róla ezt-azt róla, hideget-meleget, de ettől függetlenül nyolc verse jelent meg az évek során a Nyugatban, amely tudvalevő, hogy akkor a magyar szépirodalom zászlóshajója volt. Amikor 1928-tól a Magyar Rádiónál kezdett dolgozni – és életének ez a legfontosabb szakasza, hiszen húsz évig itt volt a munkahelye –, mindvégig a kultúra, az irodalom népszerűsítése foglalkoztatta. Ilyen műsorokat rendezett. Ha arra gondolunk, hogy akkortájt a rádió volt a legújabb és az egyre inkább megerősödő médium, akkor Csanády modern gondolkodású ember, hiszen részt vett, szerepet kapott ennek az eszköznek a nagykorúsításában. Költőként, drámaíróként sem hallgatott el. Feltételezhető, hogy maradt a hagyatékban egy és más. Mindenképp érdemes lenne egy nagyobb lélegzetű tanulmányban megtenni Csanády „végső” értékelését és „irodalmi kanonizálását”. Ráadásul 2023. január 1-től közkinccsé válik az életmű, lejárnak a szerzői jogok. Akár azt is el lehet képzelni, hogy reprezentatív válogatásban kiadják a verseit. Ha jelen van köztünk a költő is, akkor még hangosabban, még markánsabban szólal és hat bennünk a Székely Himnusz üzenete. [caption id="attachment_148004" align="aligncenter" width="386"] Lázár Imre műhelyében, a Selwerk Kft.-nél hamarosan sor kerül a bronzszobor kiöntésére - A szerző felvétele[/caption] Aláírásgyűjtésbe kezdtek Néhány napja internetes aláírásgyűjtésbe kezdett egy magánszemély. „Mivel a székelyudvarhelyi szoborbizottság művészi és talán egyéb okokra hivatkozva nem engedélyezi az adakozásból elkészített Csanády György bronzszobor köztéren való felállítását, tisztelettel kérem a város lakóinak támogatását a szobornak a Sétatéren való felállításához. A mellszobor Csanády György, a Székely Himnusz szövegének szerzőjét ábrázolja, és mint városunk szülötte megérdemli a méltó tiszteletet, amelyet a többi nagyjainknak állítottunk.” Alá lehet írni online felületen peticiok.com, illetve személyesen a székelyudvarhelyi Demokráciaközpontban (Vár utca 4. szám). Valóban létezik ilyen bizottság, amely időnként összeül és javasol. Úgy tudjuk, hogy a Farkas Árpád emlékét idéző szoborterv is a hivatali merevség falaiba ütközik. Annak a szobornak éppenséggel dr. Ferenczy Ferenc nyugalmazott főállatorvos, a város korábbi polgármestere a kezdeményezője. Ferenczy doktor úr volt az a vezető, aki árkon-bokron, közönyön, rosszindulaton, gáncsoskodáson át keresztülvitte az Orbán Balázs-szobor ügyét. Az is közakarat által, közadakozás jóvoltából készülhetett el. Orbán Balázs életműve és emlékezete nem csupán az udvarhelyszékieké. Összmagyar érték, akárcsak a Székely Himnusz, amely hamarosan hungarikummá minősül. Bíró Edit azt is elmondta, hogy megállapodik a petíció kezdeményezőjével – hiszen a szándékkal teljesen egyetért –, és azt szeretné, hogy köztéren is gyűjtsenek papíralapú aláírásokat, mert úgy nagyobb a hatása. Úgy érzi, hogy a valóságos térben, a mindennapi életben jobban figyelünk egymásra, amikor találkozhatunk.

Simó Márton



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!