Bort! Búzát! Békességet!
Ezt szoktuk kívánni az új esztendő beköszöntésekor. Nem véletlenül, hiszen testünknek megfelelő táplálékra, lelkünknek békességre, nyugalomra van szüksége.
Az óév búcsúztatása mindig arra sarkallja az embereket, hogy visszatekintsenek, számvetést készítsenek. A gazdaságok többségében mégsem a naptári év búcsúztatásakor készül a számvetés, hiszen a következő esztendő termését biztosító mag már hónapokkal ezelőtt a földbe került. Az állattartóknak legfennebb csak az éjféli harangszó jelzi az új év kezdetét, mert legyen ünnep vagy hétköznap, nekik mindig helyt kell állniuk.
A helytállás újabb és újabb formáját kellett megtapasztalják a gazdák az utóbbi években. Vannak, akik még emlékeznek a kulákvilágra, arra, hogy az istállóból a marhákat a tulajdonos szeme láttára hajtották el, aztán ugyanezek a gazdák azt is megérték, hogy a kollektív – esetenként éhezésre ítélt – tehenei újra a magángazdaságokba kerültek. Ha még maradt elég erejük, azt is a szántóföldön érték meg, hogy beléphettek az uniós gazdák sorába, hogy aztán a francia, a lengyel vagy éppen az osztrák paraszttal akarják versenyeztetni. Pedig ők csak saját földjüket akarták becsülettel megdolgozni a falu határában. Aki még így sem vesztette el az erejét, azt ahhoz is hozzászoktatták, hogy azért kap támogatást, mert hegyvidéken, azaz hátrányos övezetben gazdálkodik. Majd arra kapott szubvenciót, hogy környezettudatos legyen. Közben kapott kvótát a tejre, s annak megfelelően értékesítette. Mire beleszokott, két éve a hólével a kvóta is odalett. Mindennek tetejébe arra is rávették, hogy fülbevalós legyen a marha, a birka, a disznó az istállóban, és még a gazdaságát is bekódoltatta, mert azt mondták neki, ha nincs kód, neki annyi, mintha nem is lenne. Az állandó változások mindennél jobban megedzették.
Talán csak az okozna meglepetést, ha az új esztendőben végre rendezni lehetne a birtokviszonyokat, ha végre nemcsak fizikailag, de a papírformák szerint is saját földjén gazdálkodhatna. Mert ezt a kérdést nem a tőzsde és nem is a piac határozza meg, hanem a döntéshozók akarata.
Talán az újonnan megalakuló törvényhozás újszerű lesz aki, újszerű és átütő megoldással áll elő a birtokviszonyok rendezésére. Mert sok, túl sok idő telt el ahhoz, hogy mindent a hagyatékok hagyatékának a hagyatékával lehessen rendezni.
A naptár kicserélésével immár nem lehet félretenni az óévben halogatott tennivalókat. Az új év tiszta lapja indulásból tele van feladatokkal. Még szerencse, hogy előttünk egy egész új év. Most minden megoldható! Sok szerencsét hozzá! Melléje: Bort, búzát, békességet!
Daczó Dénes