Az esztendőforduló a számvetés és a tervezés időszaka. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke eredményesnek tudja a 2015-ös évet, az ebben az évben elkezdett munka határozza meg a 2016-os terveket, elképzeléseket, célkitűzéseket is. – Mozgalmas, történésekben gazdag esztendőt tudhat maga mögött Hargita Megye Tanácsa. Milyen volt ez az év? Nehéz vagy könnyebb, mint a korábbi? Sikeresebb vagy kudarcokkal telítettebb mint az előző? – Mindent egybevetve kijelenthetem: sikeres év volt, ugyanis sikerült a megyei fejlesztések mellett a helyi beruházások finanszírozásához is hozzájárulni, ezt hol tartalékalapból, hol megyei vagy kormányzati forrásból, hol az áfa és a jövedéki adó visszaosztásából tudtuk megtenni. Ez utóbbi annak tulajdonítható, hogy a kormány belátta év eleji tévedését, amikor úgymond kiiktatta a megyei tanácsokat a központi költségvetésből a településeknek szánt összegek elosztásából, és ismét megadta ezt a lehetőséget. De hát minden jó, ha a vége jó, minden okunk megvan rá, hogy elégedettek legyünk. – Mit tart a legfontosabb megvalósításoknak ebben az esztendőben? – Legnagyobb folyamatban lévő projektünk, amely hamarosan végéhez közeledik, a megyei integrált hulladékkezelési rendszer kiépítése. A hulladékkezelési projekt keretében jelentős munkálatokat végeztünk Gyergyóremetén, a regionális hulladéktárolónál, a megye több részén pedig felszámoltuk a régi hulladéktelepeket, korszerű átrakóállomásokat építettünk, a zöld karaván programunkkal egyre inkább sikerül népszerűsíteni a szelektív hulladékgyűjtést. De a fontos megvalósítások közé sorolnám a székelyudvarhelyi inkubátorház elkészítését – ami reményeink szerint számos lehetőséget rejt magában a vállalkozók számára –, valamint a 132-es jelzésű, Szentegyháza–Brassó megye határa közt húzódó megyei út európai uniós támogatásból végzett felújításának befejezését, no meg a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház felújításában elkönyvelt haladást. Az idei eredmények eléréséhez kétségtelenül hozzájárultak munkatársaim, akik rengeteg energiát fektettek az új európai uniós finanszírozási időszak pályázatainak előkészítésébe is. – Hargita megye nagyon nagy lemaradást kellett, kell behozzon az infrastruktúrafejlesztés területén. A megyei utak hálózata például évekkel ezelőtt rossz állapotban volt. A folyamatos beruházásoknak köszönhetően most hol tartanak a megyei utak korszerűsítésében? – Idén is kiemelt céljaink között volt az utak javítása, és ahol tudtunk, illetve megvolt a helyi partnerség, községi utakra is utaltunk pénzt, így a megye több mint 25 településén végeztek javítást községi úton. Emellett az útkarbantartásra szánt összegek egy részéből egybefüggő aszfaltszőnyegeket terítettünk megyei utakon, no meg saját beruházásból, valamint a kormány Helyi Fejlesztési Programjából is sikerült pénzt fordítani aszfaltozásra. – A decentralizáció során a megye legnagyobb egészségügyi intézménye a megyei önkormányzat kötelékébe került, a maga gondjaival együtt. Hogyan sikerült megbirkózni ezekkel a gondokkal? – Folytattuk a korszerűsítést célzó beruházást a megyei kórházban is, reményeink szerint hamarosan befejezik az intenzív osztály szellőzőrendszerét, ezenkívül újabb orvosi lakásokat adtunk át, továbbá támogattuk fontos műszerek és felszerelések beszerzését. Legfontosabb nyilván az intenzív osztály felújítása és felszerelése volt. De ugyanilyen fontosnak tartom a tölgyesi kórház fűtésrendszerének bővítését is. – Hargita Megye Tanácsa is nagyon aktív szociális téren, gondolok itt a gyermekvédelmi tevékenységre, vagy az országos szinten majdnem egyedülálló otthoni beteggondozó rendszerre. Milyen volt az év ezen a téren? – Nagy megvalósításnak tartom a hét családi típusú ház és a rekuperációs központ elkészítését és átadását Csíkszeredában a gyermekvédelmi rendszerünkben nevelkedő gyermekek számára. – Az intézmény tevékenysége nem merül ki az infrastruktúra fejlesztésében, korszerűsítésében, számos más területen tevékenykednek. Mit emelne ki ezek közül? – Nagyon fontosnak tartom megtalálni annak a módját, eszközét, hogy itthon tartsuk vagy hazatérésre ösztönözzük a fiatalokat. A fiataloknak mindennel azt kell üzennünk: Itt van az otthonod! Ennek rendeltünk alá minden, a fiatal korosztályt érintő intézkedést: elfogadtuk Hargita megye új ifjúsági stratégiáját, amely mint jó példa szerepel a Régiók Bizottságában készített ifjúságpolitikai jelentésemben. Ehhez kapcsolódik a szakoktatás kérdése is, amellyel kiemelten foglalkoztunk, mondhatni a 2015-ös esztendő a szakképzés éve volt Hargita megyében is. Persze, többéves folyamatban gondolkodunk. Továbbá új lendületet kapott a szakközépiskolák és a vállalkozók közti együttműködés, a megyei tanács beruházásvonzási irodájának köszönhetően. A fiatalokat be kell vonni a döntéshozatalba, érdekeltté kell tenni őket abban, hogy ne legyenek közömbösek a közélet iránt, vegyenek részt a közügyek alakításában. Ebben a kérdésben előnyünkre válik, hogy jómagam és két alelnök társam, több tanácsos kollégám ifjúsági szervezetekben tevékenykedett, és onnan vezetett az utunk a politikába. A másik dolog, amit nagyon fontosnak tartok: a magunk eszközeivel hívjuk fel a döntéshozók figyelmét a lakosságot, közösségünket foglalkoztató gondokra. Így 2015-ben is folyamatosan napirenden tartottuk a sok bosszúságot okozó medvekérdést, a főként a vizsgák idején a közbeszédet tematizáló romántanítás problematikáját, vagy az elvándorlás–munkahelyteremtés ügyét. S tesszük ezt azért, mert azt tapasztaljuk gyakran, hogy a hazai közigazgatásban olykor kerülik a problémákkal való szembesülést, minél hamarabb szeretnének túllenni a kényes kérdéseken. Nem tudom elfogadni ezt a hozzáállást, mindig többet akartam kihozni az adott dologból, mint amennyi lehetségesnek tűnt első ránézésre. Ezért nem hagyjuk, hogy Bukarestben ne vegyenek tudomást a problémákról, törvényjavaslatokkal, módosító indítványokkal, tájékoztató levelekkel tartjuk napirenden a különböző ügyeket. – A megyei önkormányzat jelentős összegeket fordított idén kulturális tevékenységre, kulturális intézmények fenntartására, az egyházak segítésére, a civilszervezetek tevékenységének támogatására is. Dicséretesnek tartom ezt, ugyanis minden, a kultúrára fordított lej befektetésnek számít... – Pályázataink, különböző programjaink révén számos településen jelentős összegekkel járultunk hozzá a templom tatarozásához, az orgona felújításához, ugyanakkor támogattuk a különböző egyházi programokat, rendezvényeket, pályázati programunkban ezek finanszírozására is volt kiírás. Megújult az orgona Göröcsfalván, Székely­szent­er­zsébeten, Zeteváralján, Dit­ró­ban, emellett folyamatban is vannak munkálatok. Felújított templomnak örülhetnek Hi­deg­ségen, Csík­kozmáson és Csík­szent­már­tonban egyaránt. Nem utolsósorban a kormány Helyi Fejlesztési Programjából víz- és csatornahálózatokat sikerült kiépíteni. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg a pályázati programjainkról sem, idén is jelentős összegekkel támogattuk az önkéntes tűzoltókat, a sportegyesületeket, műemlékvédelmi, kulturális, ifjúsági, népviseleti pályázatok nyertek finanszírozást. – Mit szeretne folytatni az idei tevékenységekből, s mi az, amit másként kellene csinálni? – Az eddigi tapasztalat azt sugallja, hogy folytatni kell az európai uniós forrásokra való pályázást az új támogatási időszakban is, remélem, egyre több nyertes projektünk lesz. Tovább kell erősítenünk a gazdák összefogását, a Székely termékek piacát, a vállalkozók és a szakközépiskolák kapcsolatának, ezzel együtt a szakképzés erősítését, a kalákákat, a források méltányos elosztását, utóbbinál ezentúl is számítunk településeink, térségeink egymás iránti szolidaritására. Mindezek a törekvések a lakosság megélhetéséről, fiataljaink itthon maradásáról szólnak. A felsorolt célokért azzal a csapattal szeretnék továbbra is együtt dolgozni, amely eddig is bizonyított, jövőre velük folytatnám annak végrehajtását, amivel a választóink megbíztak. Sarány István