Kevesebb bevetésük volt, mint tavaly. Ezt részben a felvilágosító tevékenységük sikerének tudja be a Székelykeresztúron tevékenykedő Villám-Fulger Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Az önkéntes tűzoltó-egyesület munkájáról, a tavalyi év tapasztalataitól és a januári nagyszámú tűzesetek okairól beszélgettünk Szali Mózes egyesületi elnökkel. – Mióta a Villám-Fulger Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagja, hogyan jutott el az elnöki posztig? – Az alakulás óta tagja vagyok az egyesületnek, azaz 2005 novembere óta. Részt vettem a szervezet megalapításában. Az említett évben történt egy súlyos árvíz a Nyikómentén, ezt követően fogalmazódott meg az ötlet, hogy segítsük az állami intézmények munkáját, a hivatásos vagy az önkormányzati tűzoltóságokat. Jelenleg harminc tagja van az egyesületnek, s általában évente három-négy újonccal bővülünk. – Mennyi tűzesethez riasztották januárban a csapatot? – Januárban négy esetünk volt; ezek közül kettő műszaki mentés, és kettő tűzeset, ezek Siménfalván és Szentábrahámon történtek. A hivatásos tűzoltóság jegyzőkönyve szerint Siménfalván a kémény túlhevülése okozta a tüzet, Szentábrahámon pedig a rövidzárlat. Az önkéntes csapatunk teljesen lefedi Keresztúr fiúszéket, akár első beavatkozóként is. Habár nem győzöm hangoztatni, hogy baj esetén előbb a 112 segélyhívó számot hívják; majd emellé a Villám telefonszámát is, hisz bármikor tudunk segíteni emberi, műszaki erőforrásokkal, vagy akár a vízhordásban. Amikor elsőként érünk a helyszínre, szakszerű módon megfékezzük a tüzet; megvédjük, ami még menthető. Egy ház mindössze harminc perc alatt teljesen le tud égni. Egy tűzesetnél az idő a legnagyobb ellenség, és sokat tudunk segíteni még azelőtt, hogy a hivatásos tűzoltók kiérnének. A román törvény kissé hátráltatja a munkánkat, ugyanis az egész tűzvédelmi törvényben egyetlen mondatban beszél civil tűzoltó-egyesületről. Ez írja elő, hogy az az önkormányzat, amelynek van tűzoltósága, megállapodást köthet a károk felszámolására egy szakmai egyesülettel. Ennek magyarázata, hogy az 1800-as évek végén, gróf Széchényi Ödön közbenjárásával, minden faluban alapítottak önkéntes tűzoltókból álló egyletet. Ez Moldova és Havasalföld területén nem történt meg. Emiatt az önkéntes tűzoltó-szervezetek elismerése a mai napig akadályokba ütközik. – Mi történik a segélyhívás pillanatától az eset megoldásáig? – A Villám egy sajátos rendszerrel rendelkezik, eszerint minden esetben az emberélet az elsődleges mentési célpont. Amikor megkapjuk a segélyhívást, felmérjük, ki hogyan ér a helyszínre a lehető leggyorsabb módon. Nagyjából hét percen belül már indulásra készen állunk. A felderítés már a hívás pillanatában elkezdődik, az oda vezető úton megfigyeljük a füstjeleket, majd megtörténik a konkrét helyszín biztosítása áramtalanítással, a gáz elzárásával. Minden tevékenység párosan történik, hisz egy tűzoltó nem tűzoltó. Az autóban kétezer liter víz áll rendelkezésünkre, ezért okosan, szórt sugárral oltjuk azt, ami még menthető. – Melyek a háztüzek, kéménytüzek leggyakoribb okai? – A téli időszakban sokan elmulasztják a fűtési szezon előtt kipucoltatni a kéményeket. A kéményben lerakódott korom felhevül és begyúl. Persze, ebből nem feltétlenül keletkezik probléma. Akkor van baj, ha a kémény nincs levakolva, vagy hibás a kéményajtó, mert ebben az esetben meggyúlhat a tetőtér. Fontos kiemelni, hogy a felhevült kéményben keletkezett tüzet tilos vízzel oltani. Egy csepp víztől robbanhat a kémény. Szintén gyakori oka a tűzeseteknek az elektromos hálózat túlterhelése. Ebben az esetben a régi, alumínium vagy fémvezetékek okozzák a tüzet. A ritkább esetek között tartjuk számon, amikor kiesik a kályhából a parázs, ami meggyújtja a szőnyeget; de veszélyesek a kályha fölött szárított ruhák is. – A rossz tüzelőanyag okozhat tüzet? – Nem feltétlenül, inkább a tűzgyújtás módját választják meg rosszul. Volt már olyan esetünk, hogy benzinnel gyújtottak tüzet, pedig a benzin már akkor robban, ha csúnyán nézünk rá; ráadásul, ha belocsoljuk a kályhába tűzgyújtás előtt, az végzetes következményekkel járhat. – A súlyos anyagi károkon kívül, a környezetünkre nézve is ártalmasak a háztüzek? – Minden égés károsanyag-kibocsátással jár. A szigetelőanyagok égése pedig kimondottan veszélyes a környezetünkre. – Hogyan értékeli a tavalyi évet? – Sikeres évet zártunk. Kevesebb beavatkozásunk volt, mint az előző évben. 2021-ben negyvenhat káresetünk volt, 2020-ban pedig hatvanhét. Bízunk abban, hogy az esetek csökkenése a felvilágosító, megelőző tevékenységeinknek köszönhető. Néhány éve a Villám Egyesület tagja az Erdélyi Önkéntes Tűzoltók Szövetségének, ami több mint ötszáz védőruhát kapott a holland bajtársaktól, a németektől pedig száznegyvenkilenc tűzoltósisakot. Ezekből mi is részesültünk. – Mit hozhat a 2022-es év? – Elsősorban a kosaras autót szeretnénk fejleszteni, hogy megvédjük a környezeti hatásoktól, illetve hatékonyabbá tegyük a bevetésekhez. A tervek szerint idén jelentős mennyiségű műszaki mentőfelszerelést kapunk a holland kollégáktól. Sőt, a megyei pályázatokat is megcélozzuk. Ami ezenkívül jön, állunk elébe. – A Villám többször is részt vesz helyi rendezvényeken. Ezek szerint jó kapcsolatot ápolnak az önkormányzattal és a lakossággal is? – A keresztúri önkormányzattal és az önkormányzati tűzoltósággal egyaránt megfelelő kapcsolatot ápolunk. Az utóbbi tíz évben minden decemberben felkérték az egyesületet arra, hogy tűzoltóautóval hozzuk el a gyerekekhez a Mikulást. A megyei hivatásos tűzoltókkal is harmonikusan tudunk dolgozni a helyszíneken. – Hogyan tartják formában magukat? Mikor gyakorlatoznak? – Évente négy-öt tervezett gyakorlatot szervezünk. Ezenkívül, ha a szomszéd egyesületek meghívják a csapatot, hogy tartsunk műszaki bemutatót, akkor a helyiekkel együttműködve gyakoroljuk a mentéseket. Ráadásul kétévente gyakoroljuk a jégről mentést is. – Milyen határon túli települések önkéntes tűzoltóival tartják a kapcsolatot? – Testvérkapcsolatot ápolunk a Békés Megyei Tűzoltó Szövetséggel, a Köröstarcsai Önkéntes Tűzoltó Egyesülettel, a XIII. Kerületi Hagyományőrző Önkéntes Tűzoltó és Sport Egyesülettel, a Karcag Hivatásos Tűzoltó-parancsnoksággal és a Kötél Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesülettel, akik többek között ösztönözték a Villám megalapítását. Szerbiában a kishegyesi Maronka Károly Tűzoltó Testülettel ápolunk jó kapcsolatot, és Ukrajnában a Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltósággal. – Meddig lehet valaki önkéntes tűzoltó? – Bármeddig, jobban mondva, ameddig bírja. – Mi a Villám Egyesület mozgatórugója? – Régen nehéz volt erre válaszolni, de mára letisztult a motivációnk, a küldetésünk: a segítségnyújtás az egyetlen, ami számít.

Miklós Dalma