tiszta égbolt
Az elfogadásról
Rohanás közben megesik, hogy elfelejtek dolgokat. Ilyenkor annyira koncentrálok arra, hogy mindent észben tartsak, hogy végül épp emiatt siklok el lényeges tennivalók mellett. Aztán persze fogom a fejem, hogy már megint elsiettem mindent.
Lehet a genetikára, vagy a mindennapi elvárásokra fogni, de azt bizton állíthatom, hogy én aztán mestere vagyok a felejtés művészetének. Legutóbb is épp a pénztárnál jöttem rá, hogy a tárcám nélkül indultam bevásárolni. Mostanra már annyira hozzászoktam ahhoz, hogy ilyen kis szeleburdi vagyok, hogy már fel sem idegesedek, csak vállat vonok, és továbbállok.
Ez van, már megint nem figyeltem – vonom le az életre szóló következtetést, és folytatom a napi szőkeségsorozatot. Lassan már az lesz furcsa, ha mindent simán el tudok intézni, és nem kell sűrű bocsánatkérés közepette elosonjak a bankból, a bevásárlóközpontból vagy úgy egyáltalán az élet nevű intézményből.
Aztán persze vannak pillanatok, amikor a koncentráció teljes hiánya kapóra jön, mert ahogy én tapasztalom, a spontaneitással sokkal több problémát meg lehet oldani. A tervezés komoly erőfeszítést és idegeskedést igényel, és én minden próbálkozásnál kudarcot vallok.
Sajnos ennek ellenére is hajlamos vagyok az éjszakába nyúló agyalásra, ha nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogy azt elvártam volna. Ilyenkor rendszerint azzal nyugtatom meg magam, hogy minden szerencsétlenkedésem ellenére megoldottam a problémáimat. Így vagy úgy. Ez eléggé sok erőt tud adni, még olyankor is, amikor tényleg reménytelennek tűnik a helyzet. Szóval már nem hiszek abban, hogy mindennek tökéletesnek kell lennie ahhoz, hogy az ember el tudja fogadni önmagát. A mi generációnk legnagyobb tévedése, hogy csak akkor vagyunk szerethetők és „menők”, ha a legjobb arcunkat mutatjuk, és puccba vágjuk magunkat az Instagram-fotóinkon. Talán ezért is van az, hogy olyan kevés embernek tudunk igazán megnyílni, s még nehezebben tudjuk elviselni a filter és smink nélküli énünket. Pedig a valóságon nincs álarc, kendőzetlenül szembesít a hibáinkkal. Rohanás és Facebookozás közben egyaránt.
Keresztes Bea
.jpg)
