Szűk körben gyűltek össze az érdeklődők a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum legújabb kiállításának megnyitóján. A Kádár (játék) katonái című tárlaton számos, a kommunista diktatúra idején legyártott műanyag katona, különféle harckocsik és harcászati gépek, de még összeállított csatajelenet is látható. 

– A játékkiállítás meghívását az indokolta, hogy Székelyudvarhelyen a játék évének nyilvánították az idei esztendőt. A múzeum alapvető tevékenységeihez hozzátartozik a gyűjtés és a kiállításszervezés, így került a Haáz Rezső Múzeumba ez a különleges tárlat – fogalmazott a tárlat megnyitóján Miklós Zoltán, a kulturális intézmény igazgatója. Ezt követően Ölvedi Zsolt alpolgármester köszöntötte a Budapesti Történeti Múzeum munkatársát, B. Szabó Jánost és az általa összeállított kiállítást. Az alpolgármester kiemelte: tematikus évhez illően, a szívesen nosztalgiázók és a társadalomtörténet iránt érdeklődők számára is sok érdekességgel szolgálhat a tárlat anyaga.  

Sorkatonaságra készítettek fel
– A mi generációnk számára generációs élményt jelentenek ezek a játékok, sok olyan hadtörténész van, akiket ezek a játékok vezettek a szakma irányába – mutatott rá a műanyag játék katonák társadalmi jelentőségére B. Szabó János történész. Elmondása szerint a tárlat ötlete akkor született meg, mikor észrevette, hogy a fia is azokkal a játék katonákkal szeretett játszani, amelyekkel egykoron ő. A történész hangsúlyozta, a kiállításon látható játékok több gyűjtő tulajdonából származnak, akik hatalmas tudást halmoztak fel a játékok történetéről, a gyártásukról és a társadalmi értékükről. 
– Ezekkel a játékokkal készítették fel sorkatonaságra a gyerekeket egész Európában. Az államhatalom kitűzött célja volt ebbe az irányba terelni a fiatalokat – ismertette B. Szabó. 

A szabadságharc után változott a helyzet
Mint részletezte: Magyarországon 1956 után jött az a változás, amikor megszűnt a katonaságra nevelés állami irányítása, az ilyen típusú játékgyártást ugyanis átadták a „nemzet ellenségeinek, a magánvállalkozóknak, akik angol, francia és nyugatnémet katonákat gyártottak”.  
– Ott volt az egész NATO a homokozóban, és az állam nem tett ellene semmit – jegyezte meg tréfásan, hozzáfűzve, hogy a műanyag fröccsöntők munkáját azzal próbálták meg ellehetetleníteni, hogy megvonták tőlük a nyersanyagot. A történész szerint így a hulladékból származó műanyagot használták fel a műanyag fröccsöntő vállalatok, ennek köszönhetően hatékonyan működött a hulladékgyűjtés. A történész szerint még ausztrál mintára is fröccsöntöttek a szocialista Magyarországon játék katonákat, Romániában viszont a fröccsöntőmesterek mintái nem nyúltak túl a kontinens határain.  A kiállítás szeptemberig látogatható, a Múzeumok éjszakáján az intézmény egyik fő attrakciójának számít.