Többször is írtunk már ama 2016/77-es törvényről, amely előírásai értelmében lehetőség teremtődött arra, hogy a jelzáloghitelesek az adósságuk teljes visszafizetése helyett átruházzák a bankokra a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant (s természetesen annak tulajdonjogát). Nem véletlenül és nem ok nélkül, ugyanis a május 13-tól hatályba lépett törvény egyes előírásainak a gyakorlatba ültetését már az első pillanattól körüllebegte a bizonytalanság. És ha ez így igaz, márpedig így igaz, akkor a végkifejlet tekintetében is problémák mutatkozhatnak… [caption id="attachment_30491" align="aligncenter" width="630"] Anca Dragu: adómentesség csak „szociális esetekben”...[/caption] Banki szakértők, egyes szakjogászok szerint is a szóban forgó törvény gyakorlatba ül­tetése akár alkotmányi aggályokat is felvethet, s ennek okán valószínűsíthető, hogy a későbbiek során a kereskedelmi bankok által kezdeményezett peres ügyek során alkotmányossági aggályokat megtestesítő beadványok kerülnek az Alkotmánybíróság asztalára. Továbbá a törvény hatályba lépését követően az is felszínre került, hogy az Adótörvénykönyvre vonatkozó, 2015/227-es törvényben van egy olyan előírás, nevezetesen a 111-es szakaszban, amely értelmében a személyi vagyonállományból átruházott tulajdonjog esetében az érték két százalékát jelentő adó fizetendő. A pénzügyminisztérium álláspontja szerint ettől az előírástól nem lehet eltekinteni, a fizetendő adónak a kiszámítási alapját a banki ügyfél által jegyzett adósság értéke képviseli. Ez az állásfoglalás, illetve „eligazítás” ugyancsak felborzolta az érintett adós ügyfelek kedélyeit, akárcsak a törvényt kezdeményező liberális honatya, Daniel Zamfirét. De maradjunk az alkotmányossági aggályoknál. A Bancpost lépett elsőként Az utóbbi időben olyan értesülések láttak napvilágot, miszerint jó néhány kereskedelmi bank a „hitelcserét” igénylő/kérelmező ügyfeleikkel szemben kifogásokat fogalmazott meg és az igazságszolgáltatási szervekhez fordult. Egyesek úgy tudják, hogy több száz ilyen eljárást kezdeményeztek a kereskedelmi bankok. Hallani például arról, hogy a Román Fejlesztési Bankhoz (BRD) június 1-jéig mintegy 50 olyan jegyzéket nyújtottak be ügyfeleik, amely értelmében igénylik a tulajdon átruházást (azaz a hitelcserét). De azok jogszerűségét megkérdőjelezte a szóban forgó bank, többek között arra hivatkozva, hogy az ügyfelek egy részének adósságai vannak a közköltségek tekintetében, vagy annak okán, hogy a hitelcserére felajánlott ingatlan időközben különböző módosító jellegű átépítésen esett át. Továbbá a bank állítása szerint voltak olyan esetek is, amikor az ügyfél által benyújtott jegyzékben olyan hitel szerepelt, amely meghaladta a törvényben előírt értékhatárt. Ez az érem egyik oldala, de már van olyan eset is, amikor a beadvány megérkezett az Alkotmánybírósághoz, legalábbis a félhivatalos értesülések szerint. E tekintetben állítólag a Bancpost „tette meg az első lépést”: a giurgiu-i bírósághoz fordult a hozzá benyújtott hitelcserére vonatkozó jegyzék ügyében, s azzal kapcsolatosan kifogásokat fogalmazott meg, nevezetesen alkotmányossági aggályokat. A beadványban az szerepel, hogy a 2016/77-es törvénynek három olyan cikkelye is van, amely a bank illetékesei által alkotmányellenesnek bizonyulhatnak, s éppen ezért kérelmezik a taláros testület döntését ebben az ügyben. Gyakorlatilag a bank álláspontja szerint a törvény előírásait nem lehetne, nem kellene visszamenőlegesen alkalmazni. A Banca Românească ügycsomója is megérkezett az Alkotmánybírósághoz, s a beadványában többek között az szerepel, hogy a 2016/77-es törvény áthágja a hatalmi ágak szétválasztására vonatkozó Alkotmány által szentesített elvet, továbbá annak megengedhetetlen módon visszamenőleges hatálya van, ugyanakkor sérti a tulajdonhoz való jogot is stb. Csak kivételes esetekben Már utaltunk arra, hogy a közpénzügyi minisztérium álláspontja szerint a hitelcsere jelentette in­gatlan­tranzakció megadózandó. Ez az adófizetési kötelezettség azonban akadályt gördíthet az ingatlan tulajdonjogának átruházása útjába. A közpénzügyi miniszter, Anca Dragu annak idején elzárkózott a módosítás lehetőségétől, de a múlt hónap végén némileg megváltozott álláspontja: bejelentette, hogy oly módon lenne ajánlatos az Adótörvénykönyv vonatkozó előírásának módosítása, miszerint az adómentesség csak kivételes esetekben, azaz rászorultsági esetekben legyen lehetséges. Nyomatékolta, hogy nem lehet eltekinteni olyan esetekben az adófizetési kötelezettségektől, amikor is a hitelcsere hátterében egykori ingatlanspekulációk álltak. Ezek szerint egy olyan jogszabály-kiegészítésről lenne szó, hogy adott esetekben a személyi vagyonállományból átruházott tulajdonjog tekintetében nem fizetendő az adó. Hallani arról, hogy ennek a kormányrendeletnek a tervezetén dolgoznak a pénzügyminisztériumban, s annak beterjesztésére a kormányhoz a jövő hónapban kerülne, kerülhetne sor. Hecser Zoltán