A reformáció ötszáz éves évfordulójának emléknapján a Lutheránus Világszövetség és a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben együtt értékelik a reformációra emlékező elmúlt esztendő legfontosabb eseményeit és tanulságait. Bocsánatot kértünk a vétkeinkért, amivel az Úr testét megsebeztük. „A megemlékezés nemcsak katolikusok és lutheránusok között folyt, hanem abba a világviszonylatban bekapcsolódtak az ökumenikus partnerek. Hálásan emlékeztünk a reformáció spirituális és teológiai adományaira, ugyanakkor bocsánatot kértünk a vétkeinkért, amivel az Úr testét megsebeztük… Tudatában vagyunk az ötven éve elkezdett ökumenikus útnak, amit a közös imádság, istentisztelet és párbeszéd szolgált és segített az előítéletek legyőzésében, egymás mélyebb kölcsönös megértésében és az elért teológiai eredmények megvalósításában” – olvassuk a közlemény bevezetőjében. A párbeszédet a szegények közös szolgálata egészíti ki. A közös nyilatkozat felidézi „az éppen egy éve, a svédországi Lundban tartott közös megemlékezést, amelyen részt vett Ferenc pápa és Munib Younan evangélikus püspök, a Lutheránus Világszövetség akkori elnöke. Az együtt aláírt közös nyilatkozatukban elkötelezték magukat, hogy tovább haladnak a krisztusi egység felé vezető úton. Ezt a közös spirituális célkitűzést egészítette ki a rászorulók és a szegények szolidáris szolgálatában elköteleződést vállaló levél aláírása, mindkét fél részéről”. Közösen hordott fájdalom és felelősség Isten népének egységet remélő szomja és éhe iránt. Ferenc pápa és Younan evangélikus püspök-elnök együtt jelentették ki: „Közösségeink sok tagja vágyik arra, hogy egy oltárról fogadja az Eucharisztiát, mint a teljes egység konkrét kifejeződését. Az aláíró felek magukévá teszik mindazok fájdalmát, akik nem tudnak osztozni az Úr megváltó jelenlétében az eucharisztikus asztalnál. Elismerik annak a közös lelkipásztori felelősségét, hogy feleljenek Isten népének szomjára és éhére, hogy Krisztusban egy legyenek. ” Átalakíthatjuk a múlt jelenre gyakorolt hatását. „A közös nyilatkozat az emlékév lelki áldásai között megemlíti a tényt, hogy lutheránusok és katolikusok először tekintettek a reformációra ökumenikus távlatból. Ez pedig a 16. századi események újfajta értelmezését teszi lehetővé. A múltat ugyan nem tudják megváltoztatni, de annak a jelenre gyakorolt hatását átalakíthatják oly módon, hogy a közösségben való gyarapodást segítő impulzus legyen.” Ismét elhangzott, hogy „sokkal több az, ami összeköt bennünket, mint ami elválaszt egymástól”. A megigazulás tanának közös értelmezése az evangélikus, református, metodista és anglikán egyházakkal. A közös nyilatkozat örömmel emlékezik arra, hogy „a megigazulásról szóló, 1999-ben aláírt közös katolikus-lutheránus nyilatkozatot 2006-ban elfogadta a Metodista Világtanács, ebben az évben pedig a Református Egyházak Világszövetsége társult hozzá, a westminsteri apátságban tartott ünnepi szertartáson pedig aláírta az anglikán közösség is. Ez a közös alap lehetővé teszi, hogy a lelki egyetértés és közös tanúságtétel mind szorosabb kötelékét építsük ki.” Elégedettséggel veszi számba a nyilatkozat a közös ima és istentisztelet sokféle kezdeményezését szerte a világon. Végül leszögezi: „Isten segítségével és az imádság szellemében próbálják megkülönböztetni az egyház, az Eucharisztia és a papi szolgálat értelmezését és közös igyekezettel próbálják elérni a lényegi egységet, legyőzve a még meglévő és elválasztó különbözőségeket.” Vatikáni Rádió