Az Országos Statisztikai Intézet (INS) a minap hozta nyilvánosságra a bérek februári alakulására vonatkozó jelentését. Abból az derül ki, hogy az átlagos bruttó bér 4819 lej volt, az átlagos nettó bér pedig 2933 lej, az előbbi 0,4%-kal kevesebb lévén, mint a januári átlag, az utóbbi pedig 0,1%-kal. Szinte elhanyagolható ez a zsugorodás, és az nem vetít előre egy kedvezőtlen tendenciát, de igen egy kedvezőt a múlt esztendő azonos hónapjához viszonyítva. 2018 februárjához viszonyítva a névleges átlagos nettó bér 17,9%-kal növekedett. A kétjegyű arány sokatmondó, s nemzetközi viszonylatban is jelentősnek minősíthető, még akkor is, ha a romániai bruttó és nettó átlagbérek hosszú évek óta elmaradnak az uniós átlagtól, valamint a tagállamok többségében jegyzett átlagszintektől. (Az is igaz viszont, hogy egyes közép-kelet-európai országokat az átlagbérek szintjei tekintetében sikerült megközelíteni.) Az átlagos nettó bér 17,9%-os növekedésének hozadékából ugyanakkor „elmart” a megemelkedett infláció, de így is a reálbér indexe a megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva 113,6%-os volt. Az átlagbér növekedése értelemszerűen nem azt jelenti, hogy minden egyes szektorban, tevékenységi területen azonos arányban növekedtek az bérek, volt ahol nagyobb arányban, volt ahol kisebb arányban, és volt olyan is, ahol éppenséggel csökkent az átlagos nettó bér kvantuma. Így például februárban a fémbányászatban realizált átlagos nettó bér 20,6%-kal volt kisebb, mint januárban, a kőolaj- és a földgázkitermelésben pedig 14,9%-kal, ugyanakkor 8,6%-os bővülést jegyeztek a gyógyszeriparban, 8,1%-ost a pénzpiaci közvetítési tevékenységben. (A dolgok ilyenszerű alakulásában jobbára az év eleji premizálások játsztak szerepet, mert van, ahol azt januárban folyósítják, de olyan is, ahol csak februárban.) Egy év távlatában Tudva azt, hogy január 1-től megemelkedtek az országos garantált minimális bruttó bér szintjei, valamint azt, hogy a közszférában, összhangban a 2017/153-as kerettörvény vonatkozó előírásaival, bizonyos béremelésre került sor, érdemes egy év távlatában megközelíteni az átlagos nettó bér szintjeinek az alakulását. Országos viszonylatban az átlagos nettó bér 18%-kal növekedett 2018 februárjához képest, azaz 2487 lejről 2933 lejre. Az ipar szintjén a növekedési arány 12%-os volt, elérve a havi 2572 lejes értéket. Ezen belül viszont viszonylag jelentős a szórásmező: a kitermelőiparban a gyarapodás aránya 14%-os volt (a havi nettó bér 3249 lejről 3715 lejre emelkedve), a feldolgozóiparban 12%-os (2219 lejről 2488 lejre), az élelmiszeriparban 13%-os (1759 lejről 1985 lejre), a textiliparban 8%-os (1963 lejről 2123 lejre), a gépgyártásban 14%-os (2681 lejről 3043 lejre), az autógyártásban 7%-os (2678 lejről 2862 lejre), másabb szállítóeszközök gyártási szektorában 17%-os (2717 lejről 3188 lejre). Egyetlen iparág esetében következett be csökkenés, nevezetesen 9%-os a dohányiparban (4779 lejről 4371 lejre). A szolgáltatói, valamint a közszférai szektort illetően jelentősebb növekedés a tanügyi intézményrendszerben következett be, 37%-os (2402 lejről 3281 lejre), az egészségügyi és a szociális szektorban 32%-os (2787 lejről 3665 lejre), valamint a kulturális intézményrendszerben 20%-os (2171 lejről 2596 lejre). Ugyancsak kétszámjegyű növekedést jegyeztek az idei esztendő februárjában 2018 februárjához viszonyítva az informatikai és távközlési szektorban (+10%), a közigazgatási és védelmi szektorban (+13%), a pénzpiaci közvetítési és biztosítási szegmensben (+12%). Továbbá a kereskedelemben (+12%) és vendéglátóiparban (+16%). Az érdekesség kedvéért azt is megjegyeznénk, hogy az átlagos nettó bér maximumát februárban is az IT+C ágazatban jegyezték (6683 lejt), a legkisebbet pedig a ruházati iparban (1728 lejest), s ilyenképpen ez az ágazat helyet cserélt a vendéglátóiparral (amely esetében a nettó bér a tavalyi 1499 lejről 1744 lejre emelkedett). Hazatérésre ösztönző A sokat vitatott és kifogásolt 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletnek volt és van egy olyan előírása is, amely az érintettek körében jobbára kedvező fogadtatásra talált és elismerést is kiváltott: az építkezési szektorban kötelezővé tették a 3000 lejes minimális bruttó bér nyújtását és biztosítottak bizonyos adómentességeket is. A minimálbér tekintetében annak nettó értéke körülbelül 2352 lejt jelent, azaz közel 500 eurót. Nos, ennek a törvényes előírásnak a nyomán februárban az építkezési szektorban jegyzett átlagos nettó bér 43%-kal volt nagyobb, mint 2018 azonos hónapjában. A bruttó bér pedig 18%-kal gyarapodott. Ez azt jelenti, hogy februárban a nettó bér átlaga elérte a 2763 lejt, az átlagos bruttó bér pedig a 3810 lejt. Ilyenképpen az építkezési szektorban februárban jegyzett átlagos nettó bér nagyobb volt, mint az iparban elért értékszint (2763 lej szemben 2572 lejjel). Amúgy egyik évről a másikra 43%-os nettóbér-növekedést hazai viszonylatban eddigelé nemigen jegyeztek. Érdemes azt is megemlíteni, hogy az elmúlt esztendők során az országos átlagos nettó bér mindig is meghaladta az építkezési szektorban jegyzettet, például 2018 februárjában 6%-kal. Említettük az adómentességet: tulajdonképpen arról van szó, hogy a 2019. január 1. és 2028. december 31. közti időszakban az építkezési szektorban a társadalombiztosítási hozzájárulásokat 3,75%-ra csökkentették. Nyomatékolandó továbbá az is, hogy a bérezéssel kapcsolatos, a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet által előírt intézkedések csak azon építkezési cégek esetében alkalmazandóak, amelyek eleget tesznek három feltételnek: besorolandók azon tevékenységi körök (CAEN-kódok) egyikébe, amelyek fel vannak tüntetve a kormányrendeletben, az üzleti forgalmuknak legalább 80%-át azon tevékenységi körökön realizálják, amelyekre utal a jogszabály, a havi bruttó bérek és bér jellegű jövedelmeknek 3000 és 30 000 lej között kell mozogniuk. Arra vonatkozóan pontos számadatok nincsenek, hogy az építkezési szektorban mit is eredményeztek, mármint a személyzeti kiadások és a bérszintek alakulása tekintetében a szóban forgó kormányrendelet előírta intézkedések. Félhivatalos értesüléseink szerint voltak olyan cégek, ahol már eddig is épphogy nem teljesültek a kormányrendelet által előírtak, s alig néhány alkalmazott fizetését kellett megemelni. (Tudni olyan cégről, ahol 600 alkalmazott közül alig 20 esetében vált indokolttá a béremelés.) Ugyanakkor hallani arról is, hogy volt olyan cég, ahol az átlagos nettó bér szintje 30%-kal emelkedett meg, a bruttó béré pedig 12-15%-kal. Feltételezhető, hogy voltak olyanok is, amelyek esetében akár 50-60%-kal emelkedett a nettó bér átlaga, s ez abból következtethető ki, amire már utaltunk, nevezetesen az átlagos nettó bér 43%-os megemelkedése a szektor szintjén. Hazacsalogató kormányzati szándék is ott volt a kormányrendelet vonatkozó előírásainak az eldöntésénél. Nos, vannak olyan értesülések, hogy ebbéli szándék kitapintható, sőt voltak, akik hazatértek állítólag Olaszországból. Ám a vonzóerő tekintetében nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Spanyolországban vagy Olaszországban az építkezések terén a fizetések jobbára 1000 euróval kezdődnek. Hecser Zoltán