Minden jel arra mutat, hogy az utóbbi időszakok során igen felforrósodott a levegő és egyre zűrzavarosabb állapotok uralkodtak el a pénzügyminisztérium és az Országos Adóügynökség (ANAF) háza táján. A dolgok ilyenszerű alakulásában megvolt és megvan a maga szerepe a kormánypárt egykori elnökének, a kormánypárt csúcsvezetésének és Viorica Dăncilă kormányfőnek is. Továbbá nem téveszthető szem elől a hétfőn lemondott államtanácsos, a kormányfő egyik legbefolyásosabb embere, Darius Vâlcov „áldásos” ténykedése sem. Mindezt alátámasztani látszik az a helyzetjelentés, amelyet keddre virradóan közölt honlapján a pénzügyminisztérium a konszolidált általános költségvetés négyhavi végrehajtására vonatkozóan. A zűrzavarosnak nevezhető helyzetre vezethető vissza talán az is, hogy a szóban forgó helyzetjelentés jókora késéssel jelent meg (egyébként ez történt április végén is, de az esetben a szaktárca mentségére szolgálhatott az ortodox húsvét, valamint a május 1-je jelentette szabadnapok száma). Valamit bügyürgetni, csiszolgatni és egyeztetni kellett, mert nemigen akart összeállni és nem is igen állt össze egy kedvezőnek minősíthető helyzetjelentés. Ami a legszembeötlőbb és legproblematikusabb: míg az első évnegyed viszonylatában a konszolidált általános költségvetés deficitje 5,5 milliárd lej volt, az egy hónap múltán ugyancsak megugrott, elérve a 11,4 milliárd lejt, ami a GDP 1,1%-át teszi ki. Ami talán a legaggasztóbb, talán az, hogy egyetlen hónap, április folyamán a deficit 5,9 milliárd lejjel gyarapodott. Ennek az iramos növekedésnek az okait nemigen feszegeti a helyzetjelentés minisztériumi „kísérőlevele”, mint ahogy magyarázatokkal sem rukkolt ki. A számsorokból az kiderül, hogy a konszolidált általános költségvetés bevételei elérték a 99,5 milliárd lejt, s az névleges értéken 11%-kal volt nagyobb, mint a megelőző esztendő azonos időszakában realizált bevétel. A bevételek tekintetében majdnem mindegyik kategória tekintetében viszonylag jelentős növekedés mutatkozott a 2018-as esztendő első négy hónapjához viszonyítva. Így például a társadalombiztosítási hozzájárulások esetében 19,6%-os, az áfa esetében 12%-os, a tulajdonra kivetett adók és illetékek esetében 8,2%-os. Ugyanakkor azonban a bérekre és a jövedelemre kivetett adóból 11%-kal kevesebb folyt be, s ezt a helyzetjelentés készítői annak tulajdonítják, hogy 2018. január 1-től 16%-ról 10%-ra csökkent az adókulcs. Tehát a bevételek szempontjából különösebb gondok nem mutatkoztak, legalábbis az elmúlt évi szintekhez viszonyítva, viszont nem tudni azt, hogy az adószerveknek sikerült-e teljesíteniük a begyűjtési programot, azaz a nekik kiosztott penzumot. Mi úgy tudjuk, hogy nem, s ezért is adott hangot elégedetlenségének még április végén Teodorovici pénzügyminiszter, aki egyébként többször is kilátásba helyezte az ANAF, illetve annak csúcsvezetése tevékenységének az alapos kielemzését, legutóbb azt hangoztatta, hogy arra július elejéig sor fog kerülni. Mint ismeretes, a beígért elemzést hétfőn váratlanul leseperte az asztalról a pénzügyminiszter, illetve a kormányfő, és azonnali hatállyal felmentette tisztségéből az ANAF államtitkári rangú elnökét, Mihaela Triculescut. Azt viszont tudni lehetett, hogy már márciustól errefelé Teodorovici „bírálgatta” közvetlen alárendeltjét, azt a személyt, akinek január 3-i kinevezésében ő maga is játszott némi szerepet. Nos, ez az epizód is arra a zűrzavaros helyzetre hívja fel a figyelmet, amely eluralkodni látszik az ANAF és a pénzügyminisztérium berkeiben. Adóbevallás ma így, holnap úgy Sokatmondó az, ami történt az elmúlt időszakok során az adóbevallás témakörében, s azon belül a jövedelmiadó-nyilatkozatok tekintetében. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy az év eleje óta kétszer módosult a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettségekre, a jövedelmi adóra és a biztosított személyek névleges nyilvántartására vonatkozó 112-es űrlap formanyomtatványa tartalma, valamint annak benyújtási és ügykezelési módozata. Legutóbb a május 23-án megjelent 2019/2165/837/743-as közös miniszteri rendelet értelmében. Ugyanakkor a kormány, valamint a pénzügyminisztérium többször is hozzámatatott a társadalombiztosítási fizetési kötelezettségekre és a jövedelemadóra vonatkozó, múlt esztendő óta „elhíresült” egységes nyilatkozathoz, legutóbb a május 30-án megjelent 2019/35-ös sürgősségi kormányrendelet révén, amely értelemben hatályon kívül helyeződött az Adótörvénykönyvnek ama előírása, miszerint a szóban forgó nyilatkozatot csak elektronikus formátumban lehet benyújtani. A papírformához való visszatérést valamiképpen Eugen Teodorovici is megpróbálta megindokolni, hétfőn azt hangoztatva, hogy vannak még olyan adófizetői kategóriák, akik számára még nem elérhető az elektronikus benyújtás lehetősége. Ám azt is hozzáfűzte, hogy a nyilatkozat, valamint a kitöltési útmutató szövegét is át kell dolgozni, mert az túlontúl sok technikai jellegű, közember számára nehezen megérthető fogalmakat és kifejezéseket használ. Lehet, hogy mindez igaz, de az is igaz, hogy maga a minisztert is felelősség terheli azért, hogy a tárca, illetve az ANAF IT-rendszere „sántikál”. Most azt hallani, hogy az ANAF informatikai rendszerét egy jogszabálytervezet értelmében PPP projekt révén valósítanák meg. Az állítólag mintegy 150 millió euró költséget jelentene. Egyes sajtóértesülések szerint a tárcavezető egy adott pillanatban úgy képzelte el az ANAF informatikai rendszerének a „forradalmasítását”, hogy azt vegye át a pénzügyminisztérium. A dolgokat pillanatnyilag az is bonyolítja, hogy a törvényes előírások értelmében július 1-től ismét „talpra állnak”, azaz úgymond önállósulnak a megyei közpénzügyi igazgatóságok, és gyakorlatilag megszűnnek a regionális közpénzügyi vezérigazgatóságok. E tekintetben nemigen hallani a konkrét előkészületekről, A tárcavezető szerint nem lesznek leépítések csupán a regionális vezérigazgatóságoknál szűnnek meg a vezetői tisztségek. Régi-új elnök Tegnapi lapszámunkban már hírt adtunk arról, hogy a sebtében felmentett ANAF-elnök helyében azon nyomban kinevezték Mirela Călugăreanu (a felvételen) személyében az új intézményvezetőt. Az ő neve lehet, hogy nem cseng jobban szakmai körökben, de mindenképp ismeretes, annál is inkább, mert a Tudose-kormány idején, nevezetesen 2017. július 18. és 2018. március 28. között már betöltötte ezt a tisztséget. Az 52 éves Călugăreanu 1991-ben végezte el a fővárosi Gazdaságtudományi Akadémiát, 2018-ban pedig megszerezte a pénzügytudományok doktori címét. 2008-tól adótanácsadói minőséggel is rendelkezik, azt megelőzően pedig könyvszakértői diplomát is szerzett. 1991-től errefelé a közpénzügyi intézményrendszerben dolgozott, különböző funkciókat töltött be el egészen a vezérigazgató-helyettesi tisztségig. (Hogy az utóbbi közel két év folyamán hol tevékenykedett, arról nem tudni, de az biztos, hogy a közszerepléstől visszavonult.) Hétfői kinevezését követően azt nyilatkozta, hogy kidolgoznak majd egy olyan intézkedési tervet, amely révén lehetővé válna az adó- és illetékbegyűjtés hatékonyságának a fokozása, ugyanakkor az ANAF-ot egy átláthatóbb intézménnyé szeretné átalakítani. Tervei szerint létrehoznának olyan új struktúrákat is, amelyek révén lehetővé válna a hazai adófizetők differenciált ügykezelése, azok fiskális magatartásának, viszonyulásának a függvényében. Kíváncsian várjuk ezt az intézkedési tervet, annál is inkább, mert hasonlót jelentett be megelőző rövid pályafutása során is. Különben közvetlen felettese, a pénzügyminiszter sem szokott fukarkodni az ígéretes bejelentésekkel, intézkedések kilátásba helyezésével, sem pedig beosztottjai tevékenysége „kielemzésének” a beharangozásával… A kutya máshol van elásva Térjünk vissza a számadatokban bővelkedő, de a megszövegezés tekintetében szegényes minisztériumi helyzetjelentésre. Amint már arra utaltunk, a bevételek tekintetében 2018-hoz viszonyítva a tendencia kedvező. Több folyt be az államkasszába, de nem elég. Mondjuk ezt annak okán, hogy nem állt rendelkezésre elegendő pénz a kiadások fedezésére. Olyannyira nem, hogy április folyamán a bevételek és a kiadások közti különbség ugyancsak megemelkedett. Az általános konszolidált költségvetés kiadásai 110,9 milliárd lejt tettek ki, ami a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 15,9%-os bővülést jelentett. Nos, itt van a kutya elásva. A kiadások jóval iramosabb ütemben növekedtek, mint a bevételek, és ez főleg áprilisban ütközött ki: a múlt hónapban a bevételek összértéke 24,8 milliárd lej volt, a költségeké viszont 30,7 milliárd. Menjünk tovább: a személyzeti költségek 26%-kal voltak nagyobbak, mint 2018 első négy hónapja során, tehát még iramosabban növekedtek, mint az összkiadás. Az már csak hab a tortán, hogy a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva a költségvetésből kifizetett banki kamatok értéke 14,9%-kal növekedett, azok értéke meghaladva az 5,8 milliárd lejt. Az sem mellékes, hogy a munkaügyi miniszter által sokat hangoztatott „van pénzünk” állítást megcáfolják a helyzetjelentés számadatai: az állami társadalombiztosítási költségvetés deficitje április folyamán tovább nőtt az első évnegyedi 1,58 milliárd lejről 1,75 milliárd lejre. Ez azt is jelenti, hogy havi átlagban több mint 400 ezer lejes hiány generálódott, s ha ez így megy az elkövetkező hónapok során is, akkor gondok támadhatnak és szükséges lesz az állami költségvetésből történő szubvencionálás. Arról nem is beszélve, hogy szeptember 1-től esedékessé válik a nyugdíjpont értékének a megemelése! Áprilisban úgyszintén tovább gyarapodott az egészségbiztosítási egységes országos alap deficitje is: az március végén valahol 1,1 milliárd lej körül volt, április végére viszont meghaladta az 1,6 milliárd lejt. Mindez olyan körülmények között, amikor is annak szubvencionálására az állami költségvetésből négy hónap viszonylatában 98,8 millió lejt utaltak át (abból áprilisban 26 millió lejt). Ha ez így megy tovább, a várólisták nem zsugorodni, hanem „hosszabbodni” fognak. Közvetve idetartozik az is, hogy e hónap folyamán esedékessé válik az egészségügyi biztosítási pénztárak szerződéskötése a szolgáltatókkal. (Ebbe a keretbe kell valamiképpen behelyezni majd a nemrégiben megjelent 2019/27-es sürgősségi kormányrendelet által előírtak gyakorlatba ültetését is.) Harmadízben... Tegnapi lapszámunkban arról is beszámoltunk, hogy felmentették tisztségéből az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnökét is, és az intézmény vezetésével ideiglenesen megbízták Răzvan Vulcănescu (a felvételen) alelnököt. Ez esetben ugyancsak közismert, legalábbis a szakmai berkekben közismert személyről van szó, annál is inkább, mert az már harmadszor tölti be ideiglenesen a CNAS elnöki tisztségét. (A mostanit megelőzően 2017 szeptembere és novembere között, majd 2018 januárja és 2019 januárja között.) Amúgy Vulcănescu 13 esztendeje vezető tisztséget tölt be a hazai egészségügyi intézményrendszerben, nevezetesen a CNAS-nál, valamint az egészségügy-minisztériumban. (Ez utóbbi esetében 2012 és 2016 között a Ponta-kormány idején helyettes államtitkári, majd államtitkári tisztséget látott el.) Kinevezését követően Vulcănescu többek között azt hangoztatta, hogy a legfontosabb a szolgáltatókkal való szerződések megkötése, s azon közös lépések megtétele, amelyek szükségeltetnek az egészségvédelmi programok restrukturálása tekintetében. Lépések szükségeltetnek ugyan, de még inkább a finanszírozás „bővizűbbé” tétele… Hecser Zoltán