Stagnálni látszik, de állandó gond az iskolaelhagyás. Romániában a fiatalok mintegy egyötöde marad nyolc osztállyal. Hargita megyében az elmúlt években kétszázötven körül mozgott az oktatási rendszert idő előtt otthagyó fiatalok száma. [caption id="attachment_82676" align="aligncenter" width="1000"] Hazafelé tartó diákok. Sokan hagyják el véglegesen az iskolát Illusztráció: László F. Csaba[/caption] Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat jelentésére hivatkozva azt írta nemrég a Tribuna Învățământului című újság, hogy Románia a harmadik helyet foglalja el az oktatási rendszerből idő előtt kilépő fiatalok számát illetően. A cikk szerint a 18 és 24 év közötti fiatalok 18,9 százaléka nem tanul már, ezt csak Spanyolország és Málta előzi meg 20 százalékot éppen meghaladó aránnyal. A lap szerint ugyanakkor a romániai diákok egyötöde marad nyolcosztályos végzettséggel, a roma gyermekeknek pedig 75 százaléka az általános iskola felső tagozatát sem végzi el. Nyolcadik után sokan kimaradnak A Hargita Megyei Tanfelügyelőség a tizedik osztály végéig, illetve 18 éves korig terjedő kötelező oktatásban részt vevő diákok körében követi az iskolaelhagyás jelenségét. Adataik szerint 2016-ban 270 gyermek lépett ki idő előtt az oktatási rendszerből, 2017-ben 258-an hagyták ott az iskolát, tavaly pedig 237 a lemorzsolódottak száma. A tendencia csökkenő, tekintve azonban, hogy a diáklétszám is évről évre apad, az iskolaelhagyás jelensége inkább stagnálónak minősíthető. Viszonyítási alapként szolgálhat, hogy tavaly a megyében összesen 38 759 gyermek járt óvodába és az iskolák alsó, illetve felső tagozatára. Görbe Péter főtanfelügyelő azt mondta, az iskolaelhagyás jelensége főként a nehéz anyagi körülmények között élő és a roma közösségekben jellemző. Az elemiben még ritkább, hogy kimaradjanak a gyermekek az iskolából, de ahogy haladunk felfelé, úgy nő a lemorzsolódók száma is, a diákok zöme pedig nyolcadik után hagyja ott az oktatást. Középiskolában kilencedik, illetve tizedik osztály után jellemző, hogy a diákok abbahagyják a tanulást – ismertette a főtanfelügyelő. Görbe Péter elmondta továbbá: a tanügyi törvény szerint az önkormányzatok bírságot is kiszabhatnak a szülőkre, ha nem járatják iskolába a gyermekeket, a jogszabály azonban nem írja elő a büntetés mértékét, és nem is tud olyan esetről, hogy ilyen büntetést alkalmaztak volna. Gyerekszülés, külföldi munka A tanfelügyelőség kimutatása szerint néhány általános iskola mellett a vidéki középiskolákban fordul elő gyakrabban az, hogy nem fejezik be tanulmányaikat a diákok. A székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskolában tavaly 23-an hagyták el a tanintézetet a tizedik osztály befejezése előtt. Baciu Gyöngyvér igazgató szerint elsősorban a gyermekek származása, társadalmi háttere ebben a meghatározó. Többnyire roma gyermekekről van szó, illetve saját gazdasággal nem rendelkező szegény családok gyermekeiről. Van, aki férjhez megy, gyermeket szül vagy külföldre megy a szülőkkel dolgozni – sorolta a tanintézet vezetője. Mint elmondta, a lányokra jellemzőbb, hogy nem fejezik be tanulmányaikat. Minden esetben próbálják meggyőzni a diákokat, hogy végezzék el az iskolát, és bár ez gyakran nem jár sikerrel, az is előfordult, hogy gyermeke születése után visszatért az iskolába a fiatal lány – mesélte az igazgató. Nem növekszik a lemorzsolódás A csíkszeredai Xántus János Általános Iskolából tavaly 14 gyermek maradt ki. Tekintve, hogy a tanintézethez nyolc alegység tartozik, ez a szám nem jelentős – mutatott rá Kovásznai Ágnes, az iskola igazgatója. A csíksomlyói, csobotfalvi, erdőalji, hargitafürdői, taplocai és zsögödi óvodákat és iskolákat magában foglaló tanintézet vezetője úgy látja, főként 5–8. osztályban és inkább a roma gyermekek körében jellemző az iskolaelhagyás. Az igazgató kiemelte, a jelenség nem növekszik, és figyelembe véve, hogy diákjaik egy része milyen körülmények között él, rendszeresen járnak iskolába, nem sokan maradnak ki. R. Kiss Edit