A szeptember végi önkormányzati választásokon meglehetősen nagy fölénnyel Borboly Csaba nyerte el a Hargita megyei tanácselnöki tisztséget, így már sorozatban negyedik választási ciklusát kezdheti el a megye élén. Az újraválasztott elöljáróval az előttünk álló négy év terveiről, kihívásairól és az éppen aktuális gondokról beszélgettünk. 

– Fölényesen, a voksok több mint 64 százalékának megszerzésével nyerte el Hargita Megye Tanácsának elnöki tisztségét az önkormányzati választásokon. Mennyiben volt más ez a verseny a kihívóival a korábbiakhoz képest?

– Minden szempontból más volt az idei önkormányzati választás. 2016-ban a megyei tanács elnökét nem közvetlenül választotta a lakosság, hanem a tanácsosok választották. Ilyen szempontból az akkori kampányban több időm volt segíteni a helyi önkormányzati jelölteket. Az idei választások elképzeléseibe ugyanakkor beleszólt a kialakult járványhelyzet is. Az év eleji bizonytalanság, a választások elhalasztása sem könnyítette meg a dolgunk. A járványhelyzetnek köszönhetően pedig még inkább „átköltöztünk” az online térbe. Aki felismerte az online tér fontosságát, az mindenképp nyert, aki nem, lemaradt. Évekkel ezelőtt nagyon fontosnak tartottam, hogy az online kommunikációs csatornák adta lehetőségeket a lehető legnagyobb mértékben használjuk ki, így lehet napi szinten, elszámolhatóan tartani a kapcsolatot a választókkal. Ma már a tanácsüléseinket is online követheti a lakosság. Ugyanakkor a járványhelyzetben elvégzett munkát is értékelték a választók. Az eredményeken látszik, hogy azok a jelöltek, akik csak a kampányban mutatták meg magukat, nem tudtak hitelesen a választók elé állni.

– Az RMDSZ a négy évvel ezelőtti önkormányzati választási eredményekhez képest mondhatni eggyel előre lépett, hiszen egy önkormányzati képviselővel többet delegálhat a megyét vezető testületbe. A szövetség eddig is érvényre tudta juttatni akaratát a Hargita megyei önkormányzatban, mennyiben számít, hogy most eggyel több képviselőjük van?

– Örülünk az új tanácsosi mandátumnak, megfeszített munka van mögötte. Ugyanakkor azt is elmondhatom, hogy az előző mandátumban, pártszínezettől függetlenül együtt tudtunk dolgozni a testületben. A határozataink meghatározó többségét egyhangúlag fogadtuk el. Azon döntések mentén, amelyeket fiataljaink érdekében, településeink fejlődéséért vagy a biztonságosabb utak építéséért hoztunk, a pártok közötti vita sosem merült fel. A településeinknek szánt visszaosztott összegek mentén is a szolidaritás volt jellemző. Ahol nagyobb szükség volt a fejlesztésre, oda tudtunk nagyobb összeget csoportosítani, úgy, hogy egyes települések mások javára lemondtak a saját részükről.

– A román pártok megtartották eddigi tanácsosi helyeiket, az Erdélyi Magyar Szövetség összességében három tanácsosi helyet vesztett, és újdonság, hogy a Szabad Emberek Pártja (POL) is két tanácsossal képviselteti magát a megyei önkormányzatban. Ugyanakkor az RMDSZ frakcióban is történtek változások. Ezzel az új felállással mennyiben változtak a politikai erőviszonyok a megyében?

– Ahogy már többször kifejtettem, átalakulóban vannak a trendek. A teljesítmény számít. Újra kell gondolni az üzeneteket. A pártlogó egymagában nem elég, ha nincs mögötte látható és elszámolható munka, a jelöltek hiteltelenné válnak. Úgy gondolom, az új testülettel is folytatni tudjuk az elkezdett munkát. Eddig is együtt tudtunk dolgozni azokkal a tanácsosokkal, akik nyitottak voltak az együttműködésre. Ezt folytatjuk a következő mandátumban is a régi és az új kollégákkal. A pálya széléről bekiabálni csak azért, hogy nagyokat mondjunk, nem érdemes, dolgozni kell Hargita megyében!

– Az a választási eredményekből egyértelműen kiderült, hogy a folytonosság biztosított a megye élén. Radikális változásokkal senkinek nem kell számolnia, de nyilván alkalmazkodnia is kell a megyei önkormányzatnak a változó körülményekhez. Milyen változások várhatók a megyei önkormányzat működésében?

– A változások a koronavírus elterjedésével már elkezdődtek, jobban mondva felgyorsultak. Büszke vagyok a hivatalunkra és kollégáim hozzáállására. Azt hiszem, az a munka, amit az elmúlt hónapokban Hargita Megye Tanácsa kifejtett, mindenki számára látható volt. Pályázati kiírásainkat nem szüntettük be, biztosítva az egyesületek támogatásának folytonosságát, és a helyi vállalkozásokat is segítve közvetetten ezáltal. De nagyban átstrukturáltuk kapacitásainkat is. Több Hargita megyeinek tudtunk segíteni a hazajutásban és a megfelelő, gyors tájékoztatásban, egy olyan időszakban, amikor az információ létszükséglet, és egyik napról a másikra változnak az érvényben lévő szabályok. Képesek vagyunk most már az egyének problémáin is segíteni, tájékoztatni, útba igazítani. Amíg sok helyen elsődleges intézkedésként a hivatal leépítésével kezdték, mi úgy döntöttünk, vállalva a negatív véleményeket is, hogy erőforrásainkat oly módon szervezzük át, hogy azzal a Hargita megyeiek mellett tudjunk lenni ezekben a nehéz időkben is. Tudtunk úgy alkalmazkodni, hogy a hivatal otthoni munkavégzés során is hatékonyan, fennakadás nélkül működött. Munkacsoportokat alakítottunk ki a különböző társadalmi és gazdasági problémák megoldására. Itt is az látszik, hogy bár nem hatáskörünk, de igyekszünk minden, megyénket érintő ügyben részt venni, előmozdítani azt, aktívan bevonva a lakosságot.

– Teljesen új helyzetet teremtett a koronavírus-járvány. Tavaszhoz képest sokkal több a megbetegedés Hargita megyében is. A járvány megfékezésére korlátozó intézkedéseket vezettek be a megye több településén. Ugyanakkor a gazdasági élet sem állhat le. Kevesen szeretnének az egészségügyi rendszer túlterhelése és a gazdaság leállítása között választani…

– Mindent megteszünk, hogy féken tartsuk a vírus terjedését megyénkben. Szerencsés helyzetben voltunk év elején, hogy legutolsó megye voltunk, ahol felütötte a fejét a járvány. Ez több időt adott nekünk a felkészülésre. A megyei kórházunk állja a sarat. Az egészségügyben dolgozók mind áldozatot hoznak ebben a tekintetben. Az évek során azon dolgoztunk, hogy Hargita megye egészségügyi rendszerét bővítsük, fejlesszük. Az RMDSZ parlamenti képviseletének is köszönhetően felszereltük a kórházat. Orvoslakásokat építettünk. Közel van a klinikai minősítés megszerzése. Az új osztályok létrejöttével már a bonyolultabb eseteket is el tudjuk látni, nem kell Marosvásárhelyre vagy más kórházakba szállítani az embereket. Képzeljük el, milyen helyzetben lennénk most, ha a bonyolultabb eseteket nem lehetne a csíkszeredai kórházban ellátni. Meg kell értenünk, hogy kórházaink egy rendszer részei, nincs és nem is szabad versengés legyen a kórházak között. 

– Idén véget ér az Európai Unió jelenlegi költségvetési ciklusa, 2021-től kezdődik a következő. Eltekintve a világjárvány okozta nehézségektől, milyen új lehetőségek nyílhatnak Hargita megye előtt? Több kisebb vagy néhány nagyobb beruházásra számíthatunk?

– Az előttünk álló EU-s finanszírozási ciklus létfontosságú lesz Hargita megye számára is. Az látszik, hogy a kormány részéről a támogatások nem valószínű, hogy növekedni fognak. Amennyiben növekedne is, az nem lenne elég azokra a beruházásokra, azokra a már elkezdett projektjeinkre, amelyeket szeretnénk megvalósítani. Így tehát ki kell használnunk az EU-s forrásokat, hogy dinamikusan fejlődhessen Hargita megye. Sajnos az előző ciklusban történt egy lemaradás, amelyet ki kell vizsgálnunk. Mindezek mellett az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy jól előkészített tervekre a források is megnyílnak. Már építettünk úgy utat, hogy tíz lejjel vágtunk bele, és sikerült támogatást lehívnunk rá. Elkezdett beruházásra könnyebb támogatást szerezni. Fel vagyunk készülve az új finanszírozási ciklusra, világos és előkészített terveink vannak. Erre kértük, és sikerült is összegyűjtenünk a helyi önkormányzatok, vállalkozások és civilek terveit, elképzeléseit. Erre azért volt szükség, mert sajnos azt láttuk, hogy a Központi Fejlesztési Régió elképzelései nem kedveznek Hargita megyének. Továbbra is a nagyvárosok beruházási szükségletei vannak előtérben, nem veszik figyelembe a kisebb városok, községek fejlesztési igényeit. Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós nem fejlődhet, ha a támogatási stratégia Brassóra mérten van meghatározva.

– Milyen eredményekkel lenne elégedett az előttünk álló választási ciklus végén?

– Már a ciklus elején, bízom benne, többéves munkánk gyümölcse érik be. Karnyújtásnyira vagyunk, hogy Hargita megye regionális klinikával rendelkezzen. A feltételeket teljesítettük, most az elbírálás eredményére várunk. Ez jó példája annak, hogy távlatos célokat kell meghatároznunk, amelyekre nem mindig elég egy választási ciklus. Másik tervünk, hogy a városokkal együttműködve Székelyudvarhely mellett Csíkszeredában és Gyergyószent­mik­lóson is elindíthassunk vállalkozói inkubációs programokat. Székelyudvarhely példája mutatja, hogy inkubátorházakra igény van. Akárhány inkubátorház épül Hargita megyében, az fiataljaink számára lehetőséget nyújt az itthon maradásra, építve megyénket. Hargita megyében még él a kaláka hagyománya, ezt kell kiterjesztenünk önkormányzataink, a magánszféra és a civil szervezetek együttműködésében is. Ha ez sikerül, akkor elértük az autonómiát. Együttműködésben tudunk dolgozni, saját igényeinknek megfelelő jogszabály-módosításokat eszközölhetünk, új munkahelyeket hozhatunk létre, fejleszthetjük egészségügyi rendszerünket, a tanügyi rendszert jobbá tehetjük, megvédhetjük értékeinket. Elő és élhető Hargita megyét tudunk építeni.