Nem új keletű az az adópolitikai gyakorlat, miszerint nemzetgazdasági ismérvek, fontossági és prioritási kritériumok mentén ilyen vagy olyan adókedvezményeket nyújtanak. Így van ez Európa-szerte, s az utóbbi évtized során a hazai adótörvénykönyvbe is beleépültek olyan előírások, amelyek értelmében adott esetekben az érintett adófizetők adómentességben vagy adókedvezményben részesülnek, részesülhetnek. A személyi jövedelemadó tekintetében is vannak olyan foglalkozások, illetve tevékenységek, amelyek esetében az az adófizető magánszemély mentesül a jövedelemadó fizetése alól. Nos, ez utóbbi tekintetében az elmúlt időszakok során az egymást követő jogszabályozások ellehetetlenítették az adómentességet. Most részben rendeződni látszik ez a tarthatatlan helyzet. [caption id="attachment_52176" align="aligncenter" width="1000"] Tudor Prisecaru: „Felduzzadhat a kutatók száma”...[/caption] A számítástechnikai, az IT-szektor egyes tevékenységei, illetve egyes személyzeti kategóriák esetében már jó ideje, hogy a jövedelemadó tekintetében mentességet ír elő az adótörvénykönyv, nevezetesen annak 60-as szakasza. A tényleges adómentességet lehetővé tevő rendeletek tekintetében viszont sokszor olyan változások következtek be, amelyek már-már lehetetlenné tették a törvény előírásának gyakorlatba ültetését. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy január 9-én jelent meg ama 2016/872/5932/2284-es közös miniszteri rendelet, amely a programalkotási tevékenységbe való besorolásra vonatkozik. (Egyébként ilyen jellegű közös rendelet eddig is létezett, nevezetesen a 2015/217/4172/1348/835-ös, amelyet ez év januárjában hatályon kívül helyeztek a fentebb említett rendelet révén.) Amikor viszont a mostani rendelet előírásait gyakorlatba kellett volna ültetni, kiderült, hogy vannak értelmezési és másabb természetű gondok, s ennek okán az érintett munkáltatók óvakodtak annak alkalmazásától, attól tartva, hogy utólag az ellenőrző szervek esetleg „másként látják a dolgokat” és a haszonélvezőket visszamenőlegesen a személyi jövedelemadó befizetésére kötelezik. Rendeződni látszik Hosszas vita indult el, az érintett szektorok, illetve személyzeti alkalmazotti kategóriák felháborodásuknak, tiltakozásuknak adtak hangot, azt hangoztatva, hogy a szóban forgó rendelet értelmében csak egyes IT-szektorban „utazó” cégek, illetve azok alkalmazottai lesznek jogosultak az adómentességre. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a szóban forgó közös miniszteri rendelet, amely gyakorlatilag a törvény előírásainak az alkalmazását lett volna hivatott, nem eléggé világos és egyértelmű. Minisztériumi illetékesek is elismerték, hogy valami nincs rendjén, de érdemben nemigen történt semmi, azaz most már igen: a Hivatalos Közlöny június 22-i számában jelent meg egy újabb közös miniszteri rendelet, a 2017/409/4020/737/703-as, amely révén úgy tűnik, hogy sikerült érdemben rendezni a megelőző rendelet „elkövette bakikat”, s július hónaptól kezdődően megfelelő módon, illetve egyértelműen érvényt lehet szerezni az IT-szektorban foglalkoztatott egyes személyzeti kategóriák adómentességének, mármint személyi jövedelmeik (béreik) vonatkozában. (Amúgy e rendelet kései meghozatalában, illetve közlésében a „ludas” a tanügyminisztérium volt.) A júniustól esedékes alkalmazás tekintetében nyomatékolandó, hogy a júliusban elért jövedelmek fognak mentesülni a jövedelmi adó fizetési kötelezettsége alól. Hasznos eligazítást jelenthet a most megjelent rendelet szerves részét képező melléklet, amely tartalmazza azon alkotói tevékenységekben honos foglalkozásokat, amelyek esetében fennáll az érintett alkalmazott adómentessége. A mellékletben fel vannak tüntetve az adott foglalkozások, valamint a tevékenységek leírása. Amúgy a törvény, illetve a közös miniszteri rendelet által érintett személyzeti kategória félhivatalos becslések szerint mintegy 100 000 fős tábort számlál. Újabb „bukfenc” A Cioloș-kormány által a múlt esztendő júniusában meghozott 2016/32-es sürgősségi kormányrendelet egyik szakasza révén kiegészítették az adótörvénykönyvnek a már említett 60-as szakaszát olyan értelemben, hogy mentesülnek a személyi jövedelem fizetése alól azok a személyek is, akik alkalmazási, kutatási-fejlesztési és/vagy technológia-fejlesztési tevékenységet fejtenek ki azon feltételek közepette, amelyeket egy közös miniszteri rendelet révén állapítanak meg. Nos, ez esetben is bukfencet jelentett, pontosabban csűrés-csavarást az előírt közös miniszteri rendelet „megszülése”. Lévén, hogy az mindmáig nem jelent meg, a törvény előírásainak gyakorlatba ültetése is sziklába ütközött. Másképpen fogalmazva, az a törvény ott hever nemcsak az érintettek íróasztalának a fiókjában, hanem azon minisztériumi tisztségviselőkében is, akikre hárul a közös rendelet kidolgozása és hatályba léptetése. Időközben egyetlen dolog történt, nevezetesen az, hogy a már említett 2016/32-es sürgősségi kormányrendeletet a parlament „szentesítette” ama 2017/136-os törvénnyel, amely a Hivatalos Közlöny június 14-i számában jelent meg. A parlament általi jóváhagyás során módosult a sürgősségi kormányrendeletnek a szóban forgó adómentességére vonatkozó előírásai is olyan értelemben, hogy most már nem a „feltételeket megállapító” közös miniszteri rendeletre van szükség, hanem az „eljárásokra” vonatkozóról. Ugyanakkor ami az eljárásokat illeti, a most hatályba lépett törvényben fel vannak tüntetve a szem előtt tartandó feltételek is. Tehát történt bizonyos előbbre lépés, de ez nem elégséges. Továbbra is vannak például félreérthető dolgok. Egy minapi szakmai konferencián például egyes tekintélyes szakértők azt hangoztatták, nincs világosan meghatározva, mit is jelent a kutatás, a fejlesztés és az innováció, s melyek azok a tevékenységek, amelyek abba sorolandók be, szem előtt tartva azt is, hogy az adókedvezményeket esetleg az Európai Bizottság állami támogatásként fogja értékelni, s akkor a hazai joggyakorlat szembekerülhet az uniós direktívákkal. A Bukaresti Műszaki Egyetem (UPB) prorektora, Tudor Prisecaru szerint ha nem pontosítódik a „kutatói csoport” fogalma, akkor akár az is bekövetkezhet, hogy a jelenleg körülbelül 27 000 főt számoló kutatói állomány egyik napról a másikra akár 100 000-re is megemelkedhet. Mások szerint viszont épp az lehet gond, hogy a kutatói tevékenységként értékeltek esetleges „szűkre szabása” okán diszkriminatívnak bizonyulhat az adómentességet biztosító törvény gyakorlatba ültetése. Az érintett szaktárcák illetékesei szerint elismerve, hogy késlekedés mutatkozott, mutatkozik és szükséges a szóban forgó közös miniszteri rendelet révén érdemben tisztázni minden problémát. A közpénzügyi minisztérium illetékes államtitkára, Ionuț Mișa szerint nemigen lesz lehetséges annak a fránya miniszteri közleménynek a harmadik évnegyed vége előtti gyakorlatba ültetése... Hecser Zoltán